A sajt savanyított vagy felfőzött tejből tejsavas erjesztéssel, alvasztással, a savó eltávolításával, préseléssel vagy anélkül készülő étel.
Általában tehén, kecske, juh vagy bivaly tejéből készül savanyítással vagy felfőzéssel. A sajttejet általában rövid idejű hőkezeléssel pasztőrözik, amelynek során a patogén mikroorganizmusok elpusztulnak, majd oltóenzimmel és speciális baktériumtenyészettel beoltják, gyakran fűszerezik és érlelik. Az ókortól kezdve világszerte ismert és kedvelt, egészséges tejtermék. A világon több százféle sajtot gyártanak. A fajták elkülöníthetők a tej eredetétől, a vaj zsírtartalomtól, a feldolgozás és az érlelés hosszától stb. függően. A francia étkezési rend, azaz az előétel-főétel-sajt-desszert ételsor kihagyhatatlan fogása a főétel és a desszert között felszolgált sajttál (fromage plateau).
Sajt | |
Alapanyagok | tej |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajt témájú médiaállományokat. |
Egy legenda szerint a sajtot egy arab nomád fedezte fel. A legenda úgy szól, hogy tejjel töltött meg egy nyeregtáskát, hogy azt fogyassza az úton, ameddig keresztüllovagol a sivatagon. Több óra lovaglás után megállt, hogy szomját oltsa, s látta, hogy a tej sápadt vizes folyadékká vált, melyben szilárd fehér darabokban vált ki a sajt. A nyeregtáska egy fiatal állat gyomrából készült, ez egy megalvasztó enzimet tartalmazott, amit renninként (alvasztóenzim) ismerünk. A tejet valójában a rennin, a forró nap és a ló vágtató mozgásának keveréke aludttejjé és savóvá választotta el.
Az elegytejet lefölözik, majd hőkezeléssel és egyes esetekben mikroszűréses technológiával a sajtgyártás számára ideális állagúvá teszik, ezt nevezzük üsttejnek.
A sajtok érési folyamatát sok tényező befolyásolja, és ezek mindegyike meghatározza a végtermék ízének minőségét és intenzitását:
A sajtoknak számtalan fajtája van, mivel a készítési módszer változatos, sőt az oltó baktériumtenyészet sokszor titkosan kezelt. Az alábbi lista a közismert sajtmárkákat és típusokat tartalmazza. (A sorok végén százalékban megadva az adott sajt zsírtartalma olvasható a szárazanyagban).
Három csoportra oszthatók:
Ízesítőanyagok hozzáadásával vagy füstöléssel előállíthatók a savas alvasztású sajtok ízesített változatai is (MÉ 2-51/109). A Magyar Élelmiszerkönyv a vegyes és a savas alvasztású sajtokat együtt kezeli.
- Lágy sajtok
- Félkemény sajtok
- Kemény sajtok
- Gyúrt sajtok
- Belsőpenészes sajtok
- Sós-vizes sajtok vagy Sós-savós sajtok
Az ömlesztett sajtok osztályozása: Tömbben árult ömlesztett sajtok
A Hóvirág sajtot a szocialista rendszerben szinte mindegyik megyei tejipari vállalat gyártotta és ezen sajttípus annak idején nagy sikernek örvendett. Csomagolása alufólia volt és a kiskereskedelemben a pultnál vágták a vevő igényének megfelelő méretűre.
Kockasajtok
Az itt felsorolásra kerülő ömlesztett kockasajtok főleg magyar tejipari termékek, azonban az oldal bővítése során ki fogunk tekinteni a gazdagabb külföldi palettára is. Az ömlesztett kockasajtokat 140 grammos, 200 grammos, illetve 280 grammos kiszerelésben hozzák forgalomba.
Néhány magyar kockasajt márka (a teljesség igénye nélkül):
Sajtból készült ételek: Magyarországon a sajtból készült ételek legnépszerűbbike a rántott sajt. Ez az utóbbi kb. 30 év alatt hódította meg az éttermek 'meleg előétele' kategóriáját.
- Hideg sajtételek között vezető szerepet tölt be a sajttekercsek családja, melyeket vékonyan és hidegen felszeletelve hidegtálakra, szendvicsekre tesznek.
- Hideg sajtfelhasználó receptek a különféle sajtsaláták, ahol a sajtot egymagában, vagy más hozzávalókkal (gomba, sonka, különféle zöldségfélék) együtt majonézes, vagy más mártásos öntettel tálaljuk a sajtkockákat, vagy csíkokat.
- Hideg sajtok felhasználásának nagy csoportját képezi a sajtfalatkák csoportja, ahol a sajtkockákat, apró sajttekercseket gyümölcsökkel, zöldségfélékkel egy-egy fogvájóval tűznek egybe és canapé alapon, vagy anélkül italok mellé kínálnak.
Ételek, melyekre rásütjük a sajtot: Pizzák, melegszendvicsek, valamint a többi olyan étel foglal itt helyet, ahol a sajtreszelővel ráreszelt sajtot vagy a ráfektetett sajtszeletet csőben (sütőben), illetve grillezve rásütjük az ételre. Továbbá több süteményféle (sós stangli, sós perec, sajtos pogácsa stb.) beltartalmi értékét és díszítését szolgálja.
A legtöbbet termelő országok (ezer tonnában) | |
---|---|
Egyesült Államok | 4275 (2006) |
Németország | 1927 (2008) |
Franciaország | 1884 (2008) |
Olaszország | 1149 (2008) |
Hollandia | 732 (2008) |
Lengyelország | 594 (2008) |
Brazília | 495 (2006) |
Egyiptom | 462 (2006) |
Argentína | 425 (2006) |
Ausztrália | 395 (2006) |
Legtöbbet exportáló országok – 2004 (ezer USA dollárban) | |
---|---|
Franciaország | 2 658 441 |
Németország | 2 416 973 |
Hollandia | 2 099 353 |
Olaszország | 1 253 580 |
Dánia | 1 122 761 |
Ausztrália | 643 575 |
Új-Zéland | 631 963 |
Belgium | 567 590 |
Írország | 445 240 |
Egyesült Királyság | 374 156 |
Legtöbbet fogyasztó országok- 2003 (kg/fő/év) | |
---|---|
Görögország | 27,3 |
Franciaország | 24 |
Olaszország | 22,9 |
Svájc | 20,6 |
Németország | 20,2 |
Hollandia | 19,9 |
Ausztria | 19,5 |
Svédország | 17,9 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cheese című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Sajt, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.