Tízparancsolat: Bibliai vallási és erkölcsi parancsok

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tízparancsolat (egyértelműsítő lap).

A tízparancsolat alapja: 2 Mózes 20:1–14 (lásd lent), illetve 5 Mózes 5:6–21. A 2 Mózes 34-ben egy másfajta megfogalmazás szerepel, ezt ritkábban használják.

A tízparancsolat néhány további említése a Bibliában: 5 Mózes 4:13, 5 Mózes 10:4, 2 Krónika 5:10, Nehémiás 9:13-14, Máté 19:17–21, Zsidó 9:4

Vastaggal a héber felosztás szerint azok a szavak, melyek a Tízparancsolatot ábrázoló táblákra (lúchót) szoktak kerülni.

Jegyzetek a fordításhoz

(Rövidítések: )

Zsidó fordítás és beosztás

 

1. ¹ És kihirdette Isten ezeket az igéket következőképpen: ² Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
2. ³ Ne legyenek neked idegen isteneid színem előtt. ⁴ Ne készíts magadnak faragott képet vagy bármely alakot arról, ami az égben fönt, a földön alant és a vízben a föld alatt van. ⁵ Ne borulj le előttük és ne szolgáld őket, mert én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, a féltve őrködő Isten, aki megemlékszik az atyák bűnéről a fiakon harmadiziglen és negyediziglen azokon, akik engem gyűlölnek. ⁶ És kegyelmet gyakorlok ezrediziglen azokon, akik engem szeretnek és parancsolataimat megtartják.
3. ⁷ Ne vedd az Örökkévalónak, a te Istenednek Nevét álságra, mert nem hagyja büntetlenül az Örökkévaló azt, aki álságra veszi az ő Nevét.
4. ⁸ Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed. ⁹ Hat napon át dolgozzál és végezd el minden munkádat. ¹⁰ A hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát, sem te, sem fiad, sem leányod, sem szolgád, sem szolgálónőd, sem barmod, sem az idegen, aki kapuidon belül van. ¹¹ Mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mind ami benne van és megpihent a hetedik napon; azért áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt.
5. ¹² Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad.
6. ¹³ Ne gyilkolj.
7. Ne paráználkodj.
8. Ne lopj.
9. Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúságot.
10. ¹⁴ Ne kívánd felebarátod házát. Ne kívánd felebarátod feleségét, szolgáját, szolgálónőjét, sem ökrét, sem szamarát, semmit, ami felebarátodé!

(Az IMIT-fordítás szerint)

Az ortodox és a protestáns egyházak által használt tradicionális szöveg

 

1. És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:
2. (I.) Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
4. (II.) Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőnszerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.
6. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.
7. (III.) Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.
8. (IV.) Megemlékezzél a szombatról, hogy megszenteljed azt.
9. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;
10. De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, [se] szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;
11. Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.
12. (V.) Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked.
13. (VI.) Ne ölj.
14. (VII.) Ne paráználkodjál. (Az eredetiben: Ne légy házasságtörő.)
15. (VIII.) Ne lopj.
16. (IX.) Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.
17. (X.) Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé.

(A Károli-fordítás szerint)

Katekizmusokban

A Biblia katolikus és evangélikus változataiban, néhány fordítási eltéréssel szintén a fenti szöveg olvasható, ám a katekizmus-változatok ettől jelentősen eltérnek: kihagyja a 2. és kettébontja a 10. parancsolatot.

 

Fogalmi differenciálások: a törvény, szabály, parancsolat használati értelme

A tágabbtól a szűkebb értelem felé haladva megállapíthatjuk: Isten törvényét, 2. Mózes közvetítésével adott összes ószövetségi rendelkezést, 3. használhatjuk Pál apostol leveleiben megjelenő értelemben, 4. a Tízparancsolat értelmében, 5. Isten törvénye – a 10 törvénynél szűkebb értelemben, 6. Isteni szeretet törvénye – egyetlen végső alapelv Róm. 13,8–10 értelmében.

Részleteiben is áttekintve:

1. Isten törvényeként – minden Isten által adott kinyilatkoztatás, melyet a történelem során adott az embernek; ez ezzel párhuzamosan az ószövetségi iratokat is jelenti.
2. Mózes közvetítésével adott összes ószövetségi rendelkezésként – kifejezetten törvény vagy szabály formájában jelennek meg.
3. Pál apostol leveleiben megjelenő értelemben: negatív értelmű: Isten szövetségkötése Izraellel, törvényeket és rendeléseket adva nekik; ezek átmeneti vagy időleges törvények voltak, a jobbulás idejéig (Zsidókhoz írt levél), melyet Isten nem önerőből való megtartásként várta el; ezek például testi rendszabályok, tisztulási törvények voltak – melyet az üdvösség reményében tovább tartottak meg mint arra szükség lett volna – ez judaista nomokráciát, törvényuralmat hozott létre.
4. A Tízparancsolat értelmében – A bűnös emberiség számára összegzett egyetemes erkölcsi törvény. Ezeket a parancsolatokat határozottan kiemelte a többi ószövetségi rendelkezések közül. Elnevezései: bizonyság – a bizonyság ládája kifejezés értelme: 1. Saját szavával hirdette ki; 2. Ujjával írta ismételten a kőtáblára; 3. Megadta tárolását: szövetségládában kellett őrizni. 4. A többi ószövetségi rendelkezést Mózes írta be az ún. szövetség könyvébe, ezt a frigyláda oldalánál kellett elhelyezni.
5. Isten törvénye – a 10 törvénynél szűkebb értelemben. A végső elvek tömörebb megfogalmazása az ószövetségben. Jézus elevenítette fel 2 parancsolatban (Isten szeretete, A felebarát szeretete), mert addigra elhomályosult. Ez a két kőtábla megoszlása is, melyek alá további törvények sorolandók – felekezeti magyarázata eltér.
6. Isteni szeretet törvényeként mint egyetlen végső alapelv vö. Róm. 13,8–10.

A parancsolatok felosztás és értelmezése a zsidó hagyományban

A parancsolatok szerkezeti kérdései az egyházi hagyományok tükrében

 

A főszöveg (2Mózes 20:1–17) parancsolatokra bontása két nagy egyházi hagyományt jelent: egyiket a zsidó-ortodox-protestáns, másikat a katolikus-evangélikus hagyomány követi. A katekizmusok eltérése ellenére mind a zsidó, mind a katolikus, ortodox és protestáns felekezetek – lévén mindegyik a történeti kinyilatkoztatás vallása – megegyeznek abban, hogy a parancsolatok alapját az képezi, hogy Jahve Mózesnek a Sínai hegyen parancsolatokat nyilatkoztatott ki. Abban azonban eltérés mutatkozik, miképp vannak ezek a parancsolatok tételesen felosztva, annak ellenére, hogy a Tízparancsolat ószövetségi főszövegének megállapításában ugyancsak konszenzus van.

További – formai – egyezést mutat az a Hippói Szent Ágoston óta fennálló csoportosítási elv, amely a kőtáblákat és az alá sorolandó egyes parancsolatokat egyrészt az Isten és ember viszonyát érintő parancsolatok szerint, másrészt az ember-ember viszonyt érintő parancsolatok szerint taglalja. Az ágostoni csoportosítás alapját találhatjuk meg egyfelől az írásos, tehát bibliai hagyományban – elég itt a Jézus által felelevenített, megerősített kettős parancsolatra gondolnunk, illetőleg szóbeli hagyományban, mely a parancsolat két kőtáblájáról beszélve utal a törvények megoszlására.

A kőtáblák egyike tehát az Isten-ember szövetségét, másika az emberek egymás közötti szövetségét szimbolizálja. A kőtáblák tehát szimbólumok, melyek sorrendje kötött, az egyes felekezetek sem cserélik fel azt.

A parancsolatoknak az egyes felekezetek katekizmusa szerinti eltérése azonban annál számottevőbb, mivel a 2 Mózes 20:2–17-ben, amely a Tízparancsolatot tartalmazza, valójában 14 parancs van. Mivel az Ószövetség idejében a többistenhit és a bálványimádás mindig összekapcsolódott – mivel a bálványimádás a többistenhit külső kifejezési formája volt –, a Tízparancsolat történelmi zsidó felsorolása mindig összevonta az első két parancsot. A történelmi katolikus csoportosítás ezen a ponton a zsidó csoportosítást követi, éppúgy, mint a történelmi lutheránus besorolás. Luther Márton felismerte, hogy a többistenhitet és a bálványimádást tiltó parancsolatok tulajdonképp egy parancsolat részei. A kihagyott 2. parancsolat következtében a parancsolatok számsorrendje felborult, illetve hiány keletkezett bennünk, s ezen a katolikus egyház sorrendileg nem, de számszerűen változtathatott. A helyreállítást a 10. parancsolat kettébontásával oldotta meg.

Eltérés mutatkozik továbbá a 4. parancsolat szövegében is, melyet részben elhagytak, részben megváltoztattak. Ez a parancsolat a szombatnap megszentelésére vonatkozik. A katolikus és evangélikus hagyomány értelmezésében igen rövid, pusztán a szombatnap megszentelésére vonatkozó utasításokkal találkozunk. Ugyancsak jelentős a pihenőnap napjának megállapítása e tekintetben: szombatra vagy vasárnapra kell, hogy essen a teremtésre való megemlékezés.

A zsidóság a szombatot szenteli meg, a teremtésre emlékezve.
A kereszténységről általánosságban elmondható, hogy a vasárnapot szenteli meg, Jézus Krisztus húsvétvasárnapi feltámadására emlékezve. Kivételt képez az adventista felfogás, amely a zsidó tanítást tette magáévá, tehát a szombatot szenteli meg a Tízparancsolatra és a teremtésre hivatkozva.

• Sávuot
• Mózes második könyve

 

• Cseri Kálmán: A tízparancsolat, Budapest, Harmat Kiadói Alapítvány, 2000, ISBN 963-7954-84-8
• Hankiss Elemér: A tízparancsolat ma, Budapest, Helikon, 2002, ISBN 963-208-729-1
• A katolikus egyház katekizmusa, Budapest, Szent István Társulat, 1994, ISBN 963-360-789-2
• A katolikus egyház katekizmusának Kompendiuma, Budapest, Szent István Társulat, 2006 *
• Vankó Zsuzsa: Mit mond a biblia? Bibliaiskolák közössége, 1993 *
• Vankó Zsuzsa: A boldogság törvénye, bibliai etika és antropológia Spalding alapítvány, 2003*

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Tízparancsolat témájú médiaállományokat.

• A Teljes Káldi biblia Archiválva 2017. február 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Teljes Károli biblia
• A katolikus egyház katekizmusa, Harmadik rész: Élet Krisztusban, Második szakasz: A tízparancsolat