Görögország: állam Délkelet-Európában

Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görög Köztársaság
Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)
Görögország zászlaja Görögország címere
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος (magyar fordításban „Szabadság vagy halál!”) Nemzeti himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν
Fővárosa	Athén (Αθήνα, Athína)
é. sz. 37° 58′, k. h. 23° 23′37.966666666667, 23.38333333333337.966667°N 23.383333°E, k. h. 23° 23′37.966666666667, 23.38333333333337.966667°N 23.383333°E
Államforma	köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök	Ekateríni Szakellaropúlu
Miniszterelnök	Kiriákosz Micotákisz
Törvényhozás	Parlament
Hivatalos nyelv	görög
Beszélt nyelvek	angol, német, francia, albán
EU-csatlakozás	1981. január 1.
Tagság	Lista Európai Unió Észak-atlanti Szerződés Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európa Tanács Európai Űrügynökség Kereskedelmi Világszervezet Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Ausztrália Csoport Európai Fizetési Unió Eurocontrol Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Energiaügynökség UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület schengeni övezet Frankofónia vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet International Centre for Migration Policy Development World Customs Organization Task Force for International Cooperation on Holocaust Education, Remembrance, and Research
Népesség
Népszámlálás szerint	10 482 487 fő (2021)
Rangsorban	77
Becsült	10 300 000 fő (2022)
Rangsorban	77
Népsűrűség	81 fő/km²
GDP	2013 (forrás:IMF)
Összes	241,796 milliárd USD (43) PPP: 277,962 milliárd
Egy főre jutó	21 857 USD (N/A) PPP: 25 126
HDI (2007)	0,942 (25) – magas
Földrajzi adatok
Terület	131 990 km²
Rangsorban	96
Víz	0,87%
Időzóna	EET (UTC+2) EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	GR
Hívószám	+30 Athéni vezetékes: +30210
Segélyhívó telefonszám	112 100 166 199
Internet TLD	.gr
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Görög Köztársaság témájú médiaállományokat.
Albánia Észak- Macedónia Bulgária Török- ország ATHÉN Kérkira Theszaloníki Kavála Alexandrúpoli Joánina Igumeníca Larisza Vólosz Halkída Pátra Elefszína Lavrion Heraklion Korinthosz Návplio Szpárti Olümposz Peloponnészosz Thászosz Korfu Limnosz Leszbosz Híosz Számosz Szantorini Náxosz Kosz Kréta Rodosz Földközi-tenger Jón- tenger Égei- tenger Krétai-tenger térkép szerkesztése

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom, valamint a török uralom négy évszázadának emlékei. Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője. Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Görögország fejlett ország, amely 1952 óta tagja a NATO-nak, 1961 óta a OECD-nek, 1981 óta az Európai Uniónak, 1995-től a szervezet megszűnéséig a Nyugat-európai Uniónak, 2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.

2011-ben az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak.

Északról Bulgária, Észak-Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkira / Kerkyra,) legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15 000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107 000 km² az összefüggő szárazföld, 25 000 km² sziget.

Tengerei

• Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai.
• Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek.
• Krétai-tenger
• Földközi-tenger

Szigetei

Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.

• Jón-tenger
  • • Jón-szigetek: Korfu, Paxos, Lefkáda, Ithaka, Kefaloniá, Zákinthosz, Kíthira
• Égei-tenger
  • • Szporádok : Alóniszosz, Szkiáthosz, Szkópelosz, Szkírosz
    • Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamína, Thászosz, Szamothráki, Límnosz, Lézvosz , Khíosz, Számosz
    • Szaróni-szigetek: Éjina, Ídra, Pórosz, Szpécesz
    • Kükládok: Míkonosz, Délosz, Párosz, Szantorini , Szífnosz
    • Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Pátmosz , Asztipálea, Kálimnosz, Kárpathosz, Kászosz, Lérosz, Níszirosz, Szími, Tílosz, Kasztelórizo
• Kréta

Földrajzi képek

 

 

Athén

 

Athosz

 

Meteórák

 

Szaloniki

Peloponnészosz

Rodosz

Kefaloniá

Zákinthosz

 

Náxosz

Píndosz

Leszbosz

 

Pátmosz

Korfu

K r é t a

Híosz

 

Kavála

 

T ö r ö k o r s z á g

 

Pátra

Domborzat

• Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget. Peloponnészoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
• Hegyláncai: Kb. 2/3 részt 1500–2000 m magas, kopár, karsztos hegyek borítják Görögországot. Négy, alapvetően más felépítésű láncból áll:
  • Píndosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
  • Makedón-masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik az Attika félsziget. 2000 m–nél magasabb hegyei: a Píndosz, a Parnasszosz, a Peloponnészosz és a Tajgetosz.
• Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai-medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
• Görögországban sok a földrengés: Théra (Szantorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz

• Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Pineiósz, nagyobbak még az Évrosz (Hebrosz), a Sztrimónasz (Sztrümón), az Axiósz és az Aliákmonasz (Haliakmón).
• Tavai: Legnagyobbak a Prészpa-tó, a Trihonisz-tó, a Vólvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

Éghajlat

A partvidék és a szigetek éghajlata mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban tavasztól kora őszig rendkívül tiszta a levegő és száraz. A csapadék mennyisége általánosságban véve nyugatról kelet felé egyre csökken.

Bővebben: Görögország éghajlata

Növény- és állatvilág

 

Az ország területére jellemző keménylombú erdőket már az ókorban elkezdték kiirtani. Ma területének kevesebb mint egyharmadát (30-32%) borítja erdő. Az erdők helyét részben olajfaültetvények, részben cserjések foglalják el. Az újbóli erdősítést a nyáron gyakori, öngyulladás okozta tüzek és a legeltetés akadályozzák. A tengerparti területeken jellemzők a mandulafenyő és az aleppóifenyő alkotta erdők. A belső területek maradványerdőinek állományalkotó fái a tölgyek (pl. magyaltölgy). A folyóvölgyeket platánligetek kísérik. A hegyvidékeken 2000 m tszfm.-ig a feketefenyő, a görög jegenyefenyő és a Borisz-jegenyefenyő alkot erdőket. Az erdőhatár felett havasi gyepek találhatók.

Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal: keleti sün, római vakond, mezei nyúl, erdei pele stb. A ragadozók közül él itt farkas, aranysakál, barnamedve, és jellegzetes a mediterrán tigrisgörény.

Lásd még: Kategória:Görögország állatvilága

 

Környezetvédelem

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nemzeti parkok

Bővebben: Görögország nemzeti parkjai

Természeti világörökség

Az UNESCO világörökség listájára természeti értékei miatt is felvett tájak:

• Athosz-hegy - kolostorok csodálatos természeti környezetben
• Meteorák - kolostorok olyan sziklákon, amelyek magukban is roppant különlegesek

Bővebben: Görögország történelme

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése végett vették fel az Európai Unióba. A többi uniós tagállamtól eltérően az ország jelölésére nem a szabvány szerinti „GR” kódot használják, hanem a saját megnevezésük szerinti „EL”-t (Ελλάδα).

2011-ben az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak. A 2012. június 18-án tartott előrehozott választásokon az Új Demokrácia párt nyert, így egyelőre folytatódtak a tárgyalások és volt rá remény, hogy az ország megmenekülhet a krachtól. A 2015. január 25-én tartott előrehozott választásokon a Radikális Baloldal Koalíciója (más néven Sziriza) nyert megszerezve a szavazatok kb. 39,5%-át, így a párt ígéretéhez híven akár újratárgyalhatják a görög államadósságot.

 

Alkotmány, államforma

Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő, a köztársasági elnök a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási beosztás

Bővebben: Görögország decentralizált régiói, Görögország régiói és Görögország regionális egységei

Az országot 13 régióra (περιφέρεια [periféria]) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία [aftónomi politía]) osztották (zárójelben a székhely szerepel):

 

• Athosz-hegyi Köztársaság autonóm szerzetesi köztársaság (Kariész)
• Attika (Athén)
• Dél-Égei-szigetek (Ermúpoli)
• Ípirosz (Joánina)
• Észak-Égei-szigetek (Mitilíni)
• Jón-szigetek (Korfu)
• Kelet-Makedónia és Thrákia (Komotiní)
• Közép-Görögország (Lamía)
• Közép-Makedónia (Szaloniki)
• Kréta (Heraklion)
• Nyugat-Görögország (Pátra)
• Nyugat-Makedónia (Kozáni)
• Peloponnészosz (Trípoli)
• Thesszália (Lárisza)

A régió alatti közigazgatási egység Görögországban a regionális egység. Az ország 74 regionális egységre oszlik.

Politikai pártok

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Görögország hagyományosan jelentős pártjai a diktatúra 1974-es összeomlása után jöttek létre vagy alakultak újjá. A kormányzásban 2011-ig a két nagy párt, az Új Demokrácia és a PASZOK váltotta egymást. 2011-től nagykoalícióban kormányoztak, de a megszorítások miatt megerősödtek a kisebb, részben radikális pártok, így a 2012. május 6-i előrehozott választások után sem nekik, sem más pártnak nem sikerült kormányt alakítania. Ugyanez év júniusában újabb választást tartottak, melyek után szintén ők, a jobboldali Új Demokrácia és a baloldali PASZOK, valamint a szintén baloldali Demokratikus Baloldal alakítottak kormányt. A magas államadósság miatt azonban újabb és újabb megszorításokat voltak kénytelenek bevezetni, amelyek a lakosságban egyre nagyobb ellenállást váltottak ki. Ezért omlott össze 2014 végén a kormány, és írtak ki 2015. január 25-re ismét előrehozott választásokat. Ekkor az alternatív baloldali Sziriza ért el történelmi győzelmet, parlamenti többséget éppen hogy nem szerezve, ezért kénytelenek voltak koalíciót kötni az alternatív jobboldali Független Görögök nevű párttal. A 21. századi Európában ekkor történt meg először, hogy kizárólag alternatív, reformista pártok tudtak egy országban kormányt alakítani. Alexis Ciprasz miniszterelnök azonban fél év alatt hiába próbált, nem tudott kiegyezni Görögország hitelezőivel, így júliusban kénytelenek voltak elfogadni a 3. mentőcsomagot. Varufakisz pénzügyminiszter ekkor lépett ki a kormányból, hogy néhány héttel később a mentőcsomagot elítélőkkel bejelentsék, lehet, hogy távoznak a kormánypártból. Alexisz Ciprasz miniszterelnök ezért 2015. augusztus 20-án lemondott tisztségéről. 2019 júniusától Kiriákosz Micotákisz lett a miniszterelnök.

Védelmi rendszer

Bővebben: Görögország hadereje

Katonai költségvetés: 7,081 milliárd  USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

 

 

A 2000-es évek elején a népesség elérte a 11 milliót, de 2010 óta, a görög gazdasági válság nyomán a népesség csökkenésnek indult, a születések száma meredeken zuhant, és több százezer görög, túlnyomórészt fiatal felnőtt külföldre távozott.

Népességének változása

Legnépesebb települések

Az ország fővárosa Athén, nagyobb városai közé tartozik Szaloniki, Pátra, Iráklio, Vólosz, Joánina, Lárisza és Kavála.

Bővebben: Görögország városai

Etnikai, nyelvi megoszlás

 

A görög indoeurópai nép már az i. e. 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség, a thrákiai görög muzulmánokon kívül azonban az állam nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén.

Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. A külföldiek aránya az országban 4%. A legújabb adatok szerint a görög többség aránya már csak 93%. Ázsiai eredetű etnikai kisebbségek 4,5%-nyian vannak. Ebből 1,5% török nemzetiségű a szomszédos Törökországból. A török lakosság kitelepítéséig arányuk jóval magasabb volt, számottevő népcsoportnak számítottak. Mint szinte mindegyik európai országban, itt is élnek cigányok, erősen alábecsült arányuk 1,5‰. Az arab és perzsa bevándorlók aránya is 1,5%. Európai kisebbségek: a macedónok és a vlachok egyaránt 1-1%-os aránnyal. A vlachok – más néven arománoknak – kizárólag a Balkánon elterjedt kisebbségi népcsoport, nyelvük a román nyelvvel rokon. Ezenkívül albánok és kisebb népcsoportok élnek még itt 0,5%-os arányban.

Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.

Vallás

A lakosság 98%-a görög ortodox (→ görögországi ortodox egyház)

A török megszállás után a görögök egy része áttért az iszlámra, de arányuk jelentősen csökkent a görög szabadságharc és az első világháborút követő lakosságcsere eredményeként. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muszlimok és a muszlim bolgárok (pomákok).

Sokáig kötelező volt a vallásoktatás az állami iskolákban, ám 2008-ban eltörölték.

Szociális rendszer

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Bővebben: Görögország gazdasága

 

 

Általános adatok

Görögország fejlett piacgazdasággal rendelkezik, amelyben a szolgáltatások adják a GDP több mint kétharmadát. A legjelentősebb iparágak a turizmus, a hajógyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a dohányipar. A bevándorlók teszik ki a munkaerő csaknem ötödét, főként a mezőgazdaságban és az építkezéseken dolgoznak. Görögország a bruttó hazai termék 3%-ának megfelelő támogatást kap az Európai Uniótól.

Költségvetési hiánya 2001 és 2006 között meghaladta az EU által megszabott maastrichti kritériumokat, 2007–08-ra végül sikerült teljesíteni őket, de 2009-ben a 12,7%-os deficit jóval túllépte a megengedett maximális 3%-ot. Az államadósság, az infláció és a munkanélküliség magasabb az euróövezet átlagánál.

2003 és 2007 között a görög gazdaság évi 4%-os növekedést ért el, részben a 2004. évi nyári olimpiai játékokhoz köthető infrastrukturális fejlesztéseknek és a rekord méretű fogyasztásnak köszönhetően. 2009-re azonban a gazdasági világválság és a 2009. októberi választások előtti túlköltekezés következtében adósságválságba került. A gazdaság 2011-re 1993 óta a legsúlyosabb recesszióba zuhant, a működést hitelező európai bankrendszer és az euró összeomlásával fenyegetett. A kormány az euróövezeti tagság megtartása érdekében súlyos megszorításokra kényszerült.

Lásd még: görög gazdasági válság

Görögország gazdasági mutatói 2005-2018 között:

Év	GDP (bil. euro)	GDP per fő (euro)	GDP növekedés (real)	Infláció	Munkanélküliség	Államadósság (GDP %-ban)
2005	229.8	20,946	0.6%	3.5%	10.0%	107.4%
2006	242.8	22,061	5.7%	3.3%	9.0%	103.6%
2007	250.7	22,718	3.3%	3.0%	8.4%	103.1%
2008	249.9	22,591	−0.3%	4.2%	7.8%	109.4%
2009	239.1	21,554	−4.3%	1.3%	9.6%	126.7%
2010	226.0	20,328	−5.5 %	4.7 %	12.7 %	146.3 %
2011	205.4	18,465	−9.1 %	3.1 %	17.9 %	172.1 %
2012	190.4	17,173	−7.3 %	1.0 %	24.4 %	159.6 %
2013	184.2	16,742	−3.2 %	−0.8 %	27.5 %	177.4 %
2014	185.6	16,985	0.7 %	−1.4 %	26.5 %	178.9 %
2015	185.0	17,042	−0.3 %	−1.0 %	24.9 %	175.9 %
2016	184.6	17,118	−0.2 %	0.0 %	23.6 %	178.5 %
2017	187.1	17,374	1.4 %	1.1 %	21.5 %	176.2 %
2018	190.9	17,797	2.0 %	0.7 %	19.8 %	181.1 %

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő, illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

Ipar

 

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit és lignit.

A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipara és vezető helyen áll a hajóépítésben.

Kereskedelem

Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a második világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő.

Állandó külkereskedelmi deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

• Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom, füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is.
• A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal bonyolítja.

Legfontosabb partnerei 2017-ben :

• Export: Olaszország 10,6%, Németország 7,1%, Törökország 6,8%, Ciprus 6,5%, Bulgária 4,9%, Libanon 4,3%
• Import: Németország 10,4%, Olaszország 8,2%, Oroszország 6,8%, Irak 6,3%, Dél-Korea 6,1%, Kína 5,4%, Hollandia 5,3%, Franciaország 4,3%

Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide (2010 körül), főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a mediterrán klíma és a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

Bővebben: Görögország turizmusa

Közút

• Közutak hossza: 117 000 km
• aszfaltozott: 107 406 km (2006)

Lásd még: Görögország autópályái

Vasút

Bővebben: Görögország vasúti közlekedése

Légi közlekedés

A repülőterek száma: 66. Fontosabb nemzetközi forgalmú repterek:

• Athén
• Chania nemzetközi repülőtér
• Korfui nemzetközi repülőtér
• Heraklion nemzetközi repülőtér
• Kosz nemzetközi repülőtér
• Rodosz-Diagórasz nemzetközi repülőtér
• Thessaloniki repülőtér

Vízi közlekedés

Fő kikötők:

• Pireusz (GRPIR) (az ország legnagyobb kikötője),
• Lavrion (GRLAV) (Athén mellett)
• Pátra (GRGPA)
• Thesszaloniki (GRSKG)
• Volosz (GRVOL)

Bővebben: Görögország kultúrája

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora, mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága „az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az Epidaurosz: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.

A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.

A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek mind a sportban, mind az irodalomban. „Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak.” A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz, amit nem másoltak, elveszett. Érdekes adalék, hogy fejlett tudományos eredményeiket Európa sötét évszázadai alatt az arabok őrizték meg az újkor számára.

Kulturális világörökség

 

 

Bővebben: Görögország világörökségi helyszínei

Görögország mai területén virágzott az ókori görög kultúra. A kereszténység kétezer éve is rányomta bélyegét az országra. Így itt nem az a kérdés, hogy mi kerüljön fel az UNESCO kulturális világörökséget számontartó listájára, hanem az, hol húzzák meg a határt, hogy ez a lista ne váljon parttalanná.

• Apollón Epikuriosz temploma
• Delphoi romvárosa, Apolló-szentélye
• Akropolisz Athénban
• Athosz-hegy - szerzetesi köztársaság
• Meteorák - kolostorok megközelíthetetlen sziklákon
• Szaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei
• Epidaurosz régészeti feltárásai
• Rodosz középkori városa
• Olümpia régészeti feltárásai - ide nyúlik vissza az olimpiai játékok hagyománya
• Misztra
• Délosz szigete
• A Daphni- és a Hosziosz Lukasz-kolostor, valamint a Nea Moni-kolostor Híosz szigetén
• A Püthagoreion és a szamoszi Héraion - Szamosz
• Aigai régészeti feltárása Verginában
• Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása
• Pátmosz történelmi óvárosa a „Teológus” Szent János kolostorral és az Apokalipszis barlanggal
• Korfu óvárosa Korfu szigeten

 

Történelem

Az iszthmoszi játékok az ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak minden második évben.

Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben, az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.

A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.

Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt az i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tulajdonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány rítusokat.

Olimpia

Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

A modern olimpiai játékok során sikeres az ország. Két modern olimpiát, az 1896-osat és a 2004-eset rendezték itt. Eddig 30 alkalommal nyert az ország aranyérmet. A legsikeresebb sportág az atlétika.

• Bővebben: Görögország az olimpiai játékokon és a 2004-es nyári olimpia

Labdarúgás

A görög labdarúgó-válogatott eddigi legjobb eredménye a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon szerzett aranyérmük volt.

• ↑ MidiVilág 2003: Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
• ↑ Esa.int 2005: Greece becomes 16th ESA Member State. European Space Agency. www.esa.int, 2005. március 22. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
• ↑ Eb.com 2006: "Greece." Encyclopædia Britannica. 2006. Encyclopædia Britannica Online. 6 Sept. 2006 http://search.eb.com/eb/article-9106266.
• ↑ Világ 2008: A Világ országai, Nyír-Karta BT 2008
• ↑ Brockett 1991: Brockett, Oscar G. History of the Theatre. sixth ed., 1991. Boston; London: Allyn and Bacon.
• ↑ Finley 1985: Finley, M. I. Democracy Ancient and Modern. 2d ed., 1985. London: Hogarth.
• ↑ Copleston: Philosophy: History of Philosophy, Volume 1 by Frederick Copleston
• ↑ Runciman: Fall: Sir Steven Runciman, Conclusion, The Fall of Constantinople
• ↑ Hirado.hu: Szemléletváltás: Szemléletváltás: hittanóra helyett matekozhatnak is a görög diákok^{[halott link]}
• ↑ Visitgreece.gr: http://www.visitgreece.gr/pages.php?langID=2&pageID=744^{[halott link]}
• ↑ Europa.eu greece: Member States of the EU: Greece. European Union. europa.eu. [2007. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
• ↑ Oecd.org: Convention on the OECD. Organisation for Economic Co-operation and Development. www.oecd.org. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
• ↑ Cia.gov gr: CIA - The World Factbook -- Greece. CIA, 2010. január 19. [2016. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 11.)

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Görögország témájú médiaállományokat.

• Görögország.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Hellasz.hu
• Görögország domborzati térképe
• Görögország online térképek