Miatyánk: A legfőbb keresztény ima

Ez a szócikk az imáról szól. Hasonló címmel lásd még: Pater Noster (egyértelműsítő lap).

A Miatyánk a keresztény világ legismertebb imádsága. Máté evangéliuma szerint Jézus tanította a tanítványainak a hegyi beszéd részeként. Egy rövidebb változata szerepel Lukács evangéliumában is. A világ szinte minden nyelvére lefordították. A latin nyelvű fordítás kezdőszavai alapján szinte az egész világon Pater Noster elnevezéssel ismerik. Szokás még az Oratio dominica, az Úr imája elnevezéssel is hivatkozni a Miatyánkra. A protestáns körökben elterjedt „az Úrtól tanult imádság” megnevezés pontosabban, félreérthetőség mentesen nevezi meg az imádságot.

A Miatyánk kezdő szavai magyarul egy 1741-es többnyelvű térképen

 

Az imához még hozzátartozik ez a későbbről származó befejezés: „Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, most és mindörökké. Ámen.” (ὅτι σοῦ ἐστιν ἡ βασιλεία καὶ ἡ δύναμις καὶ ἡ δόξα εἰς τοῦς αἰῶνας τῶν αἰῶνων· ἀμήν.)

Írásos formában a Miatyánk eredeti helye az Újszövetségben van, a Máté szerinti evangéliumban a 6. fejezet 9. versétől kezdődően, és Lukács szerinti evangéliumban a 11. fejezet 2. versétől kezdődően. A két változat a lényegét tekintve azonos, de vannak eltérések. Ez természetes jelenség, valahányszor egy eseményről több krónikás számol be (bár tudjuk, hogy sem Máté, sem Lukács nem volt szemtanú).

A legkorábbi fennmaradt szövegek koiné görög nyelven íródtak. Szinte biztos, hogy nincsenek a görög szövegeknél korábbi, héber vagy arámi szövegváltozatok. Ugyanis egyrészt Jézus korában természetes volt fontos szövegekre szó szerint emlékezni, másrészt amikor később ennek ellenére a szövegek lejegyzését már szükségesnek érezték a keresztények, akkor már a héber vagy arámi nyelv helyett a koiné görög nyelv volt az akkorra már nagy területre kiterjedő kereszténység elsődleges közvetítőnyelve.

Jézus minden bizonnyal arámi nyelven tanította az egyetemes kereszténység mindennemű megosztottsága ellenére legfőbb és közös imádságát. A szöveg arámi beszélt és görög írott eredete ellenére a latin fordítás a világon a legismertebb, melyet a kezdő szavai után Pater Noster néven ismer a világ, és sok nyelven így, latinul nevezik. A latin változat elterjedtségének oka az, hogy másfél évezreden keresztül szinte kizárólag latinul mondták az imát a római katolikus egyházban.

Mindkét evangéliumi forrás azzal vezeti be az imádságot, hogy Jézus a tanítványait tanítja imádkozni: „Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, ...”, illetve „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk, ...”. Ezért természetes, hogy a Miatyánk szövege nem Jézusra, a szöveg tanítójára vonatkozik, hanem a tanítványokra. Tehát hiába Jézus mondja az imádságot, mégsem őreá vonatkoznak a „bocsásd meg vétkeinket”, a „ne vígy minket kísértésbe", és az egyéb, Jézusra teológiai okokból nem vonatkoztatható kérések.

 

Az 1466-ból származó Müncheni kódex a négy evangélium legkorábbi magyar bibliafordítását tartalmazza.

• Miatyánk (Pater noster) – átírás, MÜNCHENI KÓDEX; előadja: Török Máté (Az Országos Széchényi Könyvtár felvétele)

A Bél Mátyás evangélikus püspök, tudós a rovásemlékek gyűjtője 1718-ban publikált régi magyar fordítást.

A Miatyánk szerkezetileg hét kérés köré van felépítve, amelyekben a hívő fordul a Mennyei Atyához. Az első három Isten jogainak és hatalmának a világban való érvényesüléséért fohászkodik („szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod”), a másik négy pedig az ember legfontosabbnak tartott szükségletét adja elő („mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, bocsásd meg vétkeinket,… ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól”). Ezeknek a kéréseknek a tengelyében ez a mondat áll: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”. - Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy részesüljünk mindenben, ami földi létünket biztosítja, hanem minden kérés a közös testért és azon belül a test tagjaiért szól. Az ember alapvető nyomorúságai között az első, a mindennapi kenyér, a test és lélek számára egyformán nélkülözhetetlen táplálék hiánya.

A „ne vígy minket kísértésbe” fordítást bevezetése óta vitatja a francia katolikusok egy jelentős része. Az ima szövegének módosítására 2019-ben tett javaslatot Ferenc pápa, aki szerint a római katolikus egyháznak jobb fordítását kellene adnia a Miatyánkban szereplő „ne vígy minket a kísértésbe” kifejezésnek. Franciaországban a katolikus egyház úgy döntött, hogy inkább a „ne engedj minket kísértésbe esni” kifejezést használja, a Szentatya pedig kifejezte egyetértését a szövegmódosítással kapcsolatban: „A ne vígy minket a kísértésbe egyeseket arra a gondolatra vezetett, hogy Isten banánhéjakat hajít az emberek elé, hogy lássa, elcsúsznak és elesnek-e, ez azonban egyáltalán nem Isten bibliai képe.”

Máté 4:4: „Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög.” A Lélek itt a Szentlelket jelenti.

 

 

 

 

 

 

"Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben…"

"Szenteltessék meg a te neved"

"jöjjön el a Te országod…"

"Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is"

"Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…"

"És bocsásd meg vétkeinket"

"Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek"

"És ne vígy minket kísértésbe"

"De szabadíts meg a gonosztól"

• Üdvözlégy
• Hitvallás

• Dr. Tóth Tihamér : Miatyánk Budapest A Szent István Társulat kiadás 1937. ^{[halott link]}
• Ternyák Csaba: Az imádkozó Jézus a szinoptikus evangéliumokban. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2005.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Miatyánk témájú médiaállományokat.

• Miatyánk 1697 nyelven, www.christusrex.org
• Miatyánk, hu.wikisource.org
• Hristo Tsanoff's Pater noster [Matthaeus 6, 9 - 13] (2006), www.tsanoff-classic.com
• Az én miatyánkom - Mikor a szíved már csordultig tele...., www.szepi.hu Papp Lajos szívsebész
• A Miatyánk eredete...
• Nyáry Zsigmond: A Miatyánk szövegváltozatairól. Magyar Nyelv, XCV. évf. 3. sz. (1999. szeptember) 312–318. o. Hozzáférés: 2019. június 7.