Székesfehérvár: Magyarországi megyei jogú város, Fejér vármegye székhelye

Földrajzi nagytájak találkozásánál fekszik: nagyobb részben az Alföld részét képező Mezőföld északnyugati csücskében, a Sárréten, kisebb részben a Dunántúli-középhegységben, a Velencei-hegységben található, három hegység lábánál, közel a Velencei-tóhoz, a Balatonhoz és Budapesthez. Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely és koronázóváros. Számos műemlékének és látnivalójának elsődleges lelőhelye nemzetközi hírű barokk óvárosa. Európai jelentőségű gazdasági, vasúti és közúti csomópont, emellett Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa élénk sport- és kulturális élettel. Magyarország kilencedik és a Dunántúl harmadik legnépesebb települése.

Székesfehérvár
Első sor: Árpád fürdő, órajáték és óramúzeum, vasútállomás. Második sor: székesegyház, Prohászka-templom, Városház tér a ciszterci templommal. Harmadik sor: Városház tér az Országalmával, a püspöki palotával és a ciszterci templommal, városháza, Bory-vár
Székesfehérvár címere Székesfehérvár zászlaja
Becenév: királyok városa, templomok városa, magyar koronázóváros, szent város, Szent István városa, bajnokok városa, fesztiválok városa, magyar Szilícium-völgy Mottó: Székesfehérvár, tele élettel!
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Székesfehérvári
Jogállás	megyeszékhely megyei jogú város
Alapítás éve	972
Polgármester	dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Jegyző	dr. Bóka Viktor
Irányítószám	8000–8019
Körzethívószám	22
Testvértelepülései	Lista Gyulafehérvár Schwäbisch Gmünd Csíkszereda Blagoevgrad Pozsony San Salvo Chorley Kemi Opole Cento İzmit Erdenet Birmingham Luhanszk Zára Selmecbánya Szarivon Sankt Pölten Hradec Králové Csangcsun
Népesség
Teljes népesség	95 915 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	574,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	118 m
Terület	170,89 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld, Dunántúli-középhegység
Földrajzi középtáj	Mezőföld
Földrajzi kistáj	Sárrét
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′, k. h. 18° 25′47.2, 18.41666666666747.200000°N 18.416667°E, k. h. 18° 25′47.2, 18.41666666666747.200000°N 18.416667°E
Székesfehérvár Pozíció Fejér vármegye térképén
Székesfehérvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Területe a kezdetektől stratégiai fontosságú, hiszen kiemelkedően fontos útvonalak kereszteződése. Az őskor óta lakott hely, szervezett várost mai területén azonban a 10. századig, a fő vélekedés szerint, nem alapítottak, a rómaiak Gorsium nevű, Székesfehérvár elődjének számító jelentős városának romjai tőle 12 kilométerre délre találhatók.

A magyar történelemben betöltött szerepének köszönhetően a városban kiemelt figyelem övezi a történelmi emlékeket; a Palotavárosi Skanzen kialakításáért és a szerb ortodox templom helyreállításáért 1989-ben Székesfehérvár megkapta az Europa Nostra-díjat. Hasonlóan jelentős a műemléki Fő utca 2010 körül kivitelezett rehabilitációja, ami egy teljes belváros-rehabilitációs folyamat első lépése, ami azóta is intenzíven zajlik. A város hagyományait országosan ismert és elismert rendezvénysorozatokkal is ápolják, amelyek közül a legnagyobb a Székesfehérvári Királyi Napok.

A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely név valószínűleg a Géza fejedelem által építtetett székvár és templom fehér köveire vagy fehérre meszelt falaira utalhat. A megkülönböztető „Székes-” előtag a 17–18. század során kapcsolódott a település nevéhez, és a középkorban itt felállított hivatalos királyi trónra utal. Közismert latin neve Alba Regia, vagyis Királyifehér, legnépszerűbb beceneve a királyok városa.

A város Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Velencei-hegység délnyugati letörésének peremén, a Móri-árok déli, mezőföldi nyílásában. Három hegység öleli körül: a Bakony nyugatról és északnyugatról, a Vértes északról, a Velencei-hegység keletről határolja. Ez utóbbi hegység része a város Öreghegy városrészének nevét adó hegy és az Aranybulla-emlékmű hegycsúcsa, a Csúcsos-hegy, más néven Noé-hegy, amely fontos történelmi helyszín. A Velencei-tó a várostól 10 kilométerre található. Területe változatos tájegyüttes része, amely nagyobbrészt síksági és dombsági, kisebbrészt hegységi felszíntípusokból áll, túlnyomórészt mezőföldi tájvonások uralják.

A város előnyös helyzetét elsősorban a Móri-árok adja, emellett a Dunántúlt nyugat-keleti irányban keresztező forgalomnak is fontos csomópontja. A város a Mezőföld „fővárosa”, ami legfőbb természeti adottságából (völgybejáratban fekszik) és közlekedés-földrajzi helyzetéből adódik.

Szárazrét és Szedreskert városrészek között folyik a Gaja-patak, mely a város mellett a Séddel egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, ami a szabályozása előtt Magyarország nagy és hajózható folyói közé tartozott.

Élővilág, természetvédelem

Székesfehérvár területén a következő védett természeti területek találhatók:

• Sóstó Természetvédelmi Terület: a sóstói terület Székesfehérvár Önkormányzatának tulajdonában van. Természetvédelmi kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Mezőföld Tájegység). A Sóstó minden nap szabadon látogatható.
• Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület
• Aszal-völgy: a ritka növénytársulásoknak otthont adó terület a Natura 2000 hálózat része, 2015-ben kapott helyi védettséget.
• Jancsár-völgy: a löszgyepi maradványok életközösségének és a tájkép esztétikai értékeinek megóvása céljából 2015-ben kapott helyi védettséget.

Etimológia

Székesfehérvár nevének eredetére háromféle magyarázat is lehetséges: vagy az uralkodóház egyes tagjainál, mint az I. András krónikáiban is több helyen fellelhető „Fehér” előnévre, vagy a Géza fejedelem által épített korai királyi vár és palota építőköveire vagy fehérre meszelt falaira utal, vagy a békére, ami a király uralkodása alatt fennállt a városban. A Fehérvár utótaghoz csapódó Székes előtag értelmét az egykor a városban álló hivatalos királyi székben, vagyis a trónban kell keresni. fehér szó a város valamennyi idegen nyelvű nevében megtalálható.

Nevének számtalan változata a város jelentőségét mutatja. Neve latinul: Alba Regia, vagyis Fehér Királyság (egyéb latin változatok: Alba Regalis, Alba Regale, Alba Civitas, Civitas Albensis, Civitas Albaregalis, továbbá Castrum Albense (utóbbi névvel a belvárost illették), németül: Stuhlweißenburg, szlovákul: Stoličný Belehrad, csehül: Stoličný Bělehrad, oroszul és szerbül: Столни Београд (Sztolni Beograd), törökül: İstolni Belgrad, horvátul: Stolni Biograd, lengyelül: Białogród Stołeczny vagy Białogród Królewski, franciául: Albe Royale, románul: Alba Regală, olaszul: Albareale.

Székesfehérvár legelterjedtebb és egyben leginkább használatos ragadványneve a királyok városa jelző. Ez azzal magyarázható, hogy ha a várost említjük, akkor a középkori Magyar Királyság királyi, világi és szakrális központjáról beszélünk. Itt őrizték a magyar koronázási jelvényeket, a kincstárat, a levéltárat, és itt tartotta a király az országos törvénylátó napokat, valamint csak a Fehérvárott megkoronázott király lehetett az ország törvényes uralkodója.

Székesfehérvár egyházi emlékekben való bővelkedését fémjelzi egy másik ragadványneve, a templomok városa. A középkorban mintegy harminc vallási jellegű épület állt rendelkezésére a katolikus egyház hívőinek. A vallási épületek alatt leginkább kápolnákat vagy kisebb templomokat értünk, hiszen az egész országban sem, nemhogy egy városon belül nem volt jellemző az, hogy hatalmas bazilikák sorakozzanak egymás mellett. A város gazdagságát hirdetve több templom nem csak egy toronnyal rendelkezett, a bazilikának például négy is volt. A múlthoz hasonlóan ma is mintegy harminc vallási épület található a városban, ebből nyolc a Belvárosban. Tizenhat közülük római katolikus templom, amiből négy kéttornyú, ezek közül pedig egy basilica minor és székesegyházi ranggal rendelkezik. Három templom református, egy evangélikus, egy ortodox, a többi pedig különféle imaház (adventista, baptista, pünkösdi, unitárius, izraelita).

Főleg az utóbbi években terjedt el a Szent István városa elnevezés, amely a király és a város szoros kapcsolatából ered. A szent város jelző az itt eltemetett szentekre, a koronázóbazilikára és a település zarándokhely-jellegére, szakrális központi szerepére mutat rá. Mindezek mellett a város ismert még mint a bajnokok városa és a fesztiválok városa; előbbi a város élénk és sikeres sportéletére, utóbbi a pezsgő kulturális életre utal.

 

Bővebben: Székesfehérvár története

A kezdetektől a római korig

Bizonyított, hogy a város területe már az újkőkorszakban (i. e. 5. évezred) is lakott volt. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton (Pelso) partjainál az Adria és Itália felé.

A középkori Székesfehérvár

A várost 972-ben alapította Géza nagyfejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten, amelyek egyike a mai belváros helyén emelkedett. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy négykaréjos bizánci stílusú templommal. Ez volt az ország egyik első keresztény temploma. 1971-ben feltárt alapfalait fehér kövekből kirakott alakzat jelöli a mai székesegyház főbejárata előtt. A város középkori latin neve Alba Regia („Királyi Fehér”) volt.

Szent István emelte Fehérvárt igazi várossá és a királyság világi központjává. Ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038), amely egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron — valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve — nem alapított püspökséget. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő igen tekintélyes társaskáptalan adta, amelynek tekintélye az esztergomi érsekség tekintélyével is vetekedett. Évente kétszer itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést. 1526-ig 34 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron.

 

 

Szent István a várat is bővíttette és különleges jogokat adományozott a városnak, évszázadokra megalapozva ezzel annak jelentőségét és gazdagságát. Innentől Székesfehérvár fejlődése töretlen volt, hiszen itt volt az ország első és sokáig egyetlen hiteleshelye. Ezt a fejlődést a III. István király által 1170 körül kiadott önkormányzati privilégium, az úgynevezett fehérvári jog tetőzte be, ugyanis a kiváltság Fehérvárt Magyarország első szabad önkormányzatú településévé tette.

A királyság kezdetétől (1000/1001) a török hódoltság kezdetéig (1543) Székesfehérvár volt a kizárólagos koronázóváros; sokak szerint első királyunk fejére is itt tettek koronát. A törvénylátó napok egyetlen, a rendi országgyűlések, a királyi temetkezések és esküvők már-már kötelező helyszíne; Szent Imre herceg és Szent István király szentté avatásától (1083) a királyság szakrális központja.

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. A 12. század fokozta Székesfehérvár jelentőségét. Megjelennek a Szent János-lovagok. Kolostorukat – a Sziget nyugati oldalán – még a század közepe táján kezdte építeni Martirius esztergomi érsek, de a befejezést III. Béla anyja, Eufrozina eszközölte (őt ide is temették). A konvent, mint hiteles hely országos szerepet vitt a magyar jogi élet lebonyolításában. A III. Béla által alapított és az írásbeliség végzésével megbízott kancelláriának a megindulása is Székesfehérvárhoz kapcsolódik, amennyiben annak vezetői jobbára a székesfehérvári prépostok voltak. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát (a hagyomány szerint a város határában lévő Csúcsos-hegyen), amely tartalmazta az alattvalók jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja. 1242 tavaszán a mongolok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, a hirtelen jött hóolvadás azonban megakadályozta, hogy a mongol lovasok eljussanak a várfalakig. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.

A középkor végi Székesfehérvár életében komoly törést jelentett az 1490-es ostrom. A Mátyás király halála után kezdődött trónutódlási küzdelem során Székesfehérvár 1490 novemberében rövid ostrom után elesett, a Habsburg Miksa főherceg vezette német-római birodalmi és osztrák csapatok teljesen kifosztották (a bazilikát is beleértve), és a város egészen 1491. július 29-én, II. Ulászló által való visszafoglalásáig Miksa kezén maradt.

Székesfehérvár a török hódoltság idején

A mohácsi csatát (1526) követően a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között kirobbant belháborúban a város az előbbi mellé állt, és egészen János haláláig kitartott mellette annak ellenére, hogy Révay Ferenc nádori helytartó mindent elkövetett, hogy a várost Ferdinánd oldalára vonja. Ferdinánd még bizonyos Fejér vármegyei községeket is adományozott a városnak. 1543-ban Fehérvár is török kézre került. A város polgárai ugyanis az ostromot megelégelve kizárták a városból a Varkocs György várkapitány vezette kitörő csapatokat, akiket így az oszmánok lekaszaboltak. A török hódoltság idején a város eredeti lakosságának nagy része elmenekült, helyükre jórészt délszlávok költöztek. Fehérvár templomainak egy részét dzsámivá alakították, többek között a Szent Anna-kápolnát is, melynek tetején ma is ott a félhold. Az ekkor épült törökfürdőnek már csak romjai láthatóak, ez a Török udvar.

A török hódoltság (1543–1688) idején az oszmán fontos és gazdag határvárosa volt, a török igazgatási beosztás szerint a budai vilajet fehérvári szandzsákjának székhelye. 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben, a tizenöt éves háborúban a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. Bár az ostromot átvészelte, mégis ekkor pusztult el a Szent István által építtetett, majd az Anjouk és később Mátyás által kibővíttetett pompás királyi bazilika, amikor a tornyában tárolt puskapor felrobbant. A következő évi sikeres török ostrom idején esett fogságba a város alkapitánya, a kalandos életű Wathay Ferenc is (akinek szobra a Prohászka ligetben áll).

 

 

A török kiűzése után

Székesfehérvár az oszmán uralom felszabadulása (1688) után ugyan nem nyerte vissza középkori jelentőségét, a 18. század végére mégis a régió egyik legfontosabb központjává vált. Kulturális szempontból is kiemelt szerepet játszott. A török kiűzése után a kereskedők és iparosok külföldről jöttek, az adminisztráció nyelve is német lett. A 18. század kezdetétől a város újra felvirágzott. A helyi magyar és szerb lakossághoz német és morva földről érkeztek új lakók. A 18–19. században épült ki a Belváros mai, jórészt barokk arculata, mégpedig a középkori és török kori építmények bontásával. Ekkor pusztult el végleg a Szent István által alapított királyi bazilika is. 1860-ban árte el a várost a vasút, és Fehérvőár gyorsan a Dunántúl legfontosabb csomópontjává vált.

Az 1702-ben alapított jezsuita, majd pálos, végül ciszterci gimnáziuma országos ismertségre tett szert. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de már (és ekkor még) nem volt sorolható az ország első számú városai közé. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. A városháza főépületének felújítása 1710-es években készült el. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak a Szent István-féle templom kövei közül, amelynek utolsó még álló kápolnáját is ekkor bontották le. A székesegyház új épületét 1758-ban kezdték el építeni, melyhez felhasználták a régi plébánia falait. A templom a város, az egyházközség és a jezsuiták adományából 1768-ra nyerte el mai formáját. A belváros – más dunántúli városokhoz hasonlóan – megőrizte középkori utcaszerkezetét, amely a vár két kapuján keresztül kapcsolódott az azt körülvevő városrészekhez. A vár zártsága a 19. század első harmadában szűnt meg, amikor új utcák épültek, s kapcsolták a külvárosokat a történelmi városmaghoz. A belváros szerkezetét jelentősen megváltoztatta a Palotai kapu, illetve a Budai kapu melletti várfal 1809-es lebontása, ekkor ugyanis 1810-ben József nádor érkezett a Fejér vármegyei felkelő sereg megszemlélésére. A Budai kaput 1872-ben bontották le, mivel a városi magisztrátus szűknek találta a városkaput, így több polgári ház és várfal lebontásával megnyitották a Nádor-utcát, a mai Fő utcát. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult.

Székesfehérvár a reformkorban

A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. A Számmer-nyomda (1803) és a Nemzeti Színjátszó Társulat (1818) alapítása, a két Casino (1838), a Szépészeti Testület (1839) és az Olvasó Társaság (1840) létesítése mind-mind a nemzeti eszmék reformkori térnyerését, az öntudatos polgári réteg erősödését tanúsította és a megnövekedett kulturális igények kielégítésének korszerű formáit biztosította. 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.

 

A város gazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb 1860-ban a Székesfehérvár-Újszőny-vasútvonalon, majd 1861-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. Az 1850-es évektől induló gyors fejlődés fontos mérföldköve volt az ország első Vörösmarty-szobrának felavatása 1866-ban, a Vörösmarty Színház felépítése (1872–1874) vagy éppen az országos iparkiállítás megrendezése 1879-ben. A fellendülés további bizonyítéka a korszakban épült – immár emeletes – lakó- és középületek sora. A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el.

 

A két világháború között

A 20. században Székesfehérvár jelentős iparvárossá alakult. Nagyon szerencsés helyzetbe került a város az 1930-as évek második felére. Egy tehetséges polgármester, Csitáry G. Emil és egy historikus és képviselő miniszter, Hóman Bálint olyan városfejlesztési koncepciót valósított meg, amelynek eredményeként 1938-ra, a Szent István-emlékévre Székesfehérvár több alkalommal is az országos érdeklődés középpontjába került, s az egyik legdinamikusabban fejlődő várossá vált. Ehhez nagyszerű művészek mellett Hóman és fő patrónusuk, a legnagyobb hatású magyar művészettörténész, Gerevich Tibor is nagyban hozzájárult. Közvetve szerepet játszottak ebben a város szülöttei, a korábban elhunyt Klebelsberg Kuno és az egyik legbefolyásosabb magyar értelmiségi, Szekfű Gyula is.

 

A 20. század elején 35 ezres Székesfehérvárnak — amint azt a város 1931 és 1941 közötti polgármestere, Csitáry G. Emil közelmúltban megjelent emlékirataiban is olvashatjuk – már rendkívül élénk és változatos közoktatási, egyesületi, kávéházi, színházi és sajtóélete volt, sok-sok kulturális rendezvénnyel és társasági eseménnyel. Csitáry maga is diákja volt az egy évig itt tanító Szabó Dezsőnek, az 1919 utáni magyar szellemi élet egyik meghatározó, főleg az értelmiségi ifjúságot magával ragadó írójának. 1915-től itt járt gimnáziumba a később kiváló regényeket író Kodolányi János, akinek a nevét napjainkban a székesfehérvári egyetem őrzi. Itt élt s alkotott Bory Jenő, a neves szobrász és építész is.

Az első világháború következményeként a nagy múltú és lélekszámú magyar kulturális központok többsége a határon túlra került, így Fehérvár a korábbinál lényegesen előrébb jutott a városok rangsorában. Több szülötte, illetve patrónusa a kulturális életben vagy a nagypolitikában vezető pozíciókba jutva eredményesen támogatta fejlesztését. A korábbi korszak kultuszminisztere (1910–1913, 1918), Zichy János többnyire a városhoz közeli nagylángi kastélyában élt, egyik utóda, Klebelsberg Kuno (miniszter: 1922–1931) pedig másfél évesen került Székesfehérvárra, és itt is érettségizett. Hóman Bálint (kultuszminiszter: 1932–1942, 1938–1939-ben rövid megszakítással) még mielőtt miniszter és a város képviselője lett volna, tudósként foglalkozott a magyar középkor történetével, és ebben kiemelt szerepet tulajdonított Fehérvárnak.

Az 1938-as Szent István-emlékév

 

 

 

1938 mind bel- és külpolitika, mind a reprezentáció szempontjából mozgalmas esztendő volt a Horthy-kor történetében. A teljesség igénye nélkül: a Darányi-kormány ebben az évben hirdette meg a hadseregfejlesztő győri programot, ekkor került sor az első revíziós sikerre, az első bécsi döntésre, ekkor ünnepelte a kormányzó a 70. születésnapját, amellyel a Horthy-kultusz is fontos állomáshoz érkezett. Az ország életére hatást gyakorló események közé tartozott a Szent István-emlékév is, amelynek révén Székesfehérvár jelentős szerepet kapott. Számtalan egyesület és szervezet helyezte rendezvényeit az év folyamán megújuló városba.

Három kiemelkedő pillanat is volt, amikor az országos figyelem homlokterébe került a város. Az első a május 22-én, közvetlenül a 34. Eucharisztikus világkongresszus előtt lezajló vitézavatás, a "kard ünnepe" volt. A második június 1-je, amikor a Szent Jobb országjáró körútjának második állomásaként érkezett Székesfehérvárra az Aranyvonaton, a harmadik pedig a városháza udvarán augusztusban megtartott székesfehérvári országgyűlés, mely |Szent István király emlékét és a nemzeti ünnepet törvénybe iktatta.

Az országgyűlést eredetileg augusztus 21-én tartották volna, ám a kormányzó németországi hivatalos látogatása miatt augusztus 18-ra kellett előrehozni. Így némi sietséggel fejeződtek be az előkészületek, melynek során az egyházmegye püspöke, Shvoy Lajos augusztus 13-án szentelte be a középkori királyi bazilika ásatásainál fellelt csontmaradványokat.

 

 

A vitézavatások hagyományos helyszíne Budapest volt, az országgyűlésé 1848-tól kezdődően úgyszintén. Komoly politikai lobbitevékenység állt ezek Székesfehérvárra történő kihelyezése mögött, amelyben a kulcsszerepet a város képviselőségét 1932 óta ellátó Hóman Bálint játszotta.

Ünnepi országgyűlés

A vitézavatás és a Szent Jobb ünnepe mellett a jubileumi év egyik legnagyobb napja augusztus 18. volt, amikor mintegy 400 év múltán, a mohácsi vész utáni 1527. évi országgyűlés óta először tisztelegtek az ország törvényhozói és közjogi méltóságai szent királyunk emlékének egy ünnepi országgyűlés keretein belül Székesfehérvárott. Darányi Kálmán miniszterelnök május 11-én nyújtotta be az országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely elrendelte a székesfehérvári országgyűlést:

A törvényjavaslatot mind a két ház egyhangúlag megszavazta.

Végül rövid tárgyalás után megfogalmazódott a törvény: Az országgyűlés augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánítja.

Az ünnepi országgyűlés a törvény elfogadása és a kormányzó általi szentesítés után befejeződött. A kormány tagjai, a jelen lévő diplomaták és hivatalos személyek ezt követően a Nagyboldogasszony-bazilika romjainak felavatásán, majd a vármegyeház előtti téren található Sidló Ferenc Szent István-szobrának leleplezésén vettek részt.

A második világháborútól napjainkig

Az 1930–1940-es évek gyors ütemű fejlődését a második világháború törte meg, rendkívül súlyos károkat okozva a kiemelt stratégiai jelentőségű városnak. A mai Kempelen téren (a romkert és a Fehérvár Áruház (Skála) között) állt egykor az 1864-ben emelt neológ zsinagóga. Szépsége és mérete a fővárosi Dohány utcai zsinagógáéval vetekedett, de 1944–1945-ben az amerikai szőnyegbombázás áldozatául esett (Székesfehérvár Budapest után a legtöbbet szenvedett város volt az országban), maradványait pedig elbontották. Helyét ma emléktábla mutatja. A városra a 20. század hatvanas és hetvenes éveinek a történelmi előzményeket semmibe vevő átalakításaival mérték talán a legnagyobb csapást. Erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig a legendás Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évek végére 100 ezer fölé nőtt. A fallal körbevett műemlék belvárost ugyan megvédték, a külvárosokban viszont jelentősen átszabták a két világháború közötti időszak kiemelt szerepű, emblematikus városát. Mindenütt nagy lakótelepek épültek. A barokk korszaktól szervesen fejlődő, régi városrészeket romboltak le, évszázados térbeli és emberi kapcsolatokat is szétzilálva. Azonban Székesfehérvár ebben az időszakban vált igazán Magyarország egyik legnagyobb és legfontosabb gazdasági és közlekedési központjává. 1980 és 2000 között Európa egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, sorra épültek ipari parkjai. Székesfehérvár 1989. április 1-jén megyei városi rangot kapott.

Székesfehérvár a rendszerváltás után is a leggyorsabban fejlődő nagyvárosok közé tartozott; az 1990-es években mintegy 4 milliárd dollár tőke áramlott a városba. Olyan cégek jelentek meg itt, mint az IBM, a Philips és a Ford. Fehérvár önkormányzatának adó- (főleg iparűzési adó) bevételei a többi magyarországi nagyvárosénál (Budapest kivételével) átlagosan 2–2,5-szer nagyobbak.^[forrás?]

Ez a fejlődési lendület napjainkban is tart, bár a kilencvenes éveklegfontosabb gazdasági szereplői már nagyrészt lecserélődtek. Ma a legmeghatározóbb székesfehérvári cégek közé tartozik többek között a Milkát, a TUC-ot és a Győri Édest gyártó Mondélez, a JBL-termékeket jegyző Harman, a Videoton Holding, a Hanon Systems, az Arconic-Köfém, a Hydro Extrusion, a Denso, az Alföldi Tej és a Cerbona.

2010 körül a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság következtében gazdasági visszaesés következett be Magyarország és a világ más városaihoz hasonlóan Székesfehérvár életében is, melyből a település viszonylag hamar ki tudott lábalni. A 2013-as Szent István-emlékév megrendezésével a város bizonyítani kívánta, hogy a stabil gazdasági potenciálra alapozva a kulturális fejlődést ismét sikerült megindítani.

• ¹régen Lenin lakótelep
• ²régen Dr. Münnich Ferenc lakótelep
• ³régen Vorosilovgrád lakótelep
• ⁴régen November 24. lakótelep
• ⁵régen Novák Károly lakótelep
• ⁶régen Pintér Károly lakótelep

Nagyobb lakótelepek

•  
  Az Ybl Miklós lakótelep, 1966
•  
  A Tóvárosi lakónegyed 1972-ben
•  
  A Palotaváros 1986-ban
•  
  A Varga-csatorna Palotavárosban
•  
  A Petőfi-szobor Palotavárosban
•  
  Palotavárosi-tavak

Hivatalos ipari parkok

• Alba Airport Ipari Park
• Alba Ipari Zóna
• Déli Ipari Park
• Ikarus Székesfehérvári Ipari Park
• Sóstói Ipari Park
• Videoton Ipari Park Székesfehérvár

Iparnegyedek

• Börgöndi úti ipari terület
• Európa Ipari Park
• Feketehegy-Szárazréti Ipari Park
• Kisfaludi ipari terület
• Köfém ipari terület
• Seregélyesi úti ipari terület
• Váraljai ipari terület
• Városkapu Ipari Park
• Visteon Innovációs Ipari Park

A város választott vezetői

Polgármesterek, elöljárók 1950 előtt

• Hell Ignác
• Hollner Lipót
• Haáder Pál
• Drucker József
• Novák Kálmán (?–1878)
• Havranek József (1878–1908)
• Dr. Saára Gyula (1907–1918)
• Zavaros Aladár (1919–1930)
• Csitáry Gramanetz Emil (1931–1941)
• Dr. Kerekes Lajos (1944. május 31. – 1945. január 25.)
• Dr. Gáspár János (1945. április 30. – 1948. február 28.)

Tanácselnökök 1950-1990 között

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Polgármesterek a rendszerváltás óta

2010 nyarán Warvasovszky Tihamér az Állami Számvevőszék alelnöke lett, és összeférhetetlenségi szabályok értelmében le kellett mondania városvezető tisztségéről. A következő önkormányzati választás közeli időpontjára tekintette nem írtak ki időközi választást, hanem a távozó városvezető addigi alpolgármesterét, Viniczai Tibort jelölte ki utódjául.

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város két választókerülethez tartozott.

Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében Székesfehérvár két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Fejér megyei 1. sz. és a Fejér megyei 2. sz.-hoz

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A 20. század második felétől Székesfehérvár lakossága viharos tempóban nőtt egészen 1990-ig. A népesség növekedése a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan az 1960-as években gyorsult fel. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 108 958-an. 1990től napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Székesfehérváron, mint 1980-ban. Budapesthez hasonlóan Székesfehérvárt is jelentősen érinti a szuburbanizáció, vagyis a városból az agglomerációba vándorlás. Ennek következtében a város agglomerációjába tartozó települések (például Úrhida, Szabadbattyán, Fehérvárcsurgó, Agárd, Gárdony, Velence, Pákozd, Pátka stb.) népessége az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt. A szuburbanizáció a népesség csökkenésének fő oka.

Székesfehérvár lakossága 2011. január 1-jén 100 570 fő volt, Fejér megye össznépességének 23,6 %-a. Székesfehérvár Fejér vármegye második legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma átlag 588,5 ember volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen: a 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak aránya 19 %, a 60 éven felülieké 24 % volt. A nemek aránya is kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1122 nő jut. 2017-ben a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 72, a nőké 78,9 év volt.

Székesfehérvár lakossága a 2022. október 1-én tartott népszámláláskor 95856 fő volt.[2] Fejér vármegye össznépességének 22,84 %-a élt itt. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/

Etnikai összetétel

-

Nemzetiség	Népesség (2011)
Német	1201
Cigány	961
Orosz	116
Román	116
Lengyel	99

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 104 769 fő volt, ebből válaszadó 104 226volt, 101 826 fő magyarnak, míg 538 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 841 fő német, 80 fő román és 101 fő szlovák etnikumnak vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 100 570 fő volt, ebből válaszadók 89 536, közülük 85 469-en magyarnak vallották magukat. A magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, aminek fő oka, hogy többen nem válaszoltak.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a város lakosságának 88,2%-a vallotta magyarnak magát. 1%-uk német nemzetiségünek, 0,4%-uk roma nemzetiségünek, 0,2%-uk ukránnak, egyéb nemzetiségünek 5,2%-uk vallotta magát. A népszámláláskor 11,4%-uk nem kívánt válaszolni a nemzetiséggel kapcsolatos kérdésekre. [3]

Nemzetiségi eloszlás

Időszak							Egyéb/Nem válaszolt	Összesen
2001	95,75%	0,79%	0,51%	-	0,07%	0,08%	3,4%	100%
2011[nincs a forrásban]	84,98%	1,27%	0,82%	0,21%	0,15%	0,11%	12,46%	100%

Vallási összetétel

 

Székesfehérvár lakóinak vallási összetétele 2011-ben^{[nincs a forrásban]}

  Római katolikusok (35,3%)

  Reformátusok (8,2%)

  Evangélikusok (1,4%)

  Görögkatolikusok (0,3%)

  Egyéb (1,1%)

  Vallási közösséghez nem tartozik (22%)

  Nem válaszolt (31,7%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Székesfehérváron a lakosság több mint kétharmada (69,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (54,4%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 57 223 fő, míg a görögkatolikusok 582 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (12 859 fő) és evangélikusok (2 069 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (97 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 61 fő. Sokan vannak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,4%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 19,7%-a vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Székesfehérváron a lakosság kevesebb mint a fele (45,3%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.^{[nincs a forrásban]} Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (35,3%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma majd felével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 35 159 fő, míg a görögkatolikusok 281 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (8 251 fő) és evangélikusok (1 362 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (79 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 47 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (31,7%), tíz év alatt majd a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 22%-a vallotta magát.^{[nincs a forrásban]}

Székesfehérvár modern gazdaságának kialakulása

Székesfehérvár modern iparának alapjait az 1930-as években vetették meg Csitáry G. Emil polgármestersége és Hóman Bálint országgyűlési képviselősége idején. Többek között ekkor alakult a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt (későbbi Videoton), a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt (később SZIM Köszörűgépgyár) és az Alumínium Félkész Árugyár Rt (mai Alcoa-Köfém).

A város rendkívüli közlekedés-földrajzi helyzete mellett fejlett iparának is köszönhette, hogy a második világháborúban az ország egyik legpotenciálisabb célpontja lett a szőnyegbombázásoknak és a különböző hadműveleteknek. Fehérvárt a világégés után szinte a nulláról kellett újjáépíteni. A várostól az 1950-es években sok forrást elvontak Sztálinváros (1961 óta Dunaújváros) erőltetett nehézipari fejlesztéseire. A Kádár-korszakban azonban leállt A szocialista város nagyszabású építése, ezért végre Székesfehérvár is kaphatott több figyelmet. A városban ekkor virágzott fel ismét az ipar és a kultúra.

Székesfehérvár legendássá vált, országos jelentőségű gyárai:

• Videoton (elektronikai és hadiipar – televíziók, rádiók, más híradástechnikai eszközök);
• Ikarus (autóbuszgyártás);
• Köfém (vagyis Könnyűfémmű – alumíniumfeldolgozás).

A Videoton által Székesfehérvár Magyarország elektronikai központja lett. Az Általános Mechanikai Gépgyár megvásárlásával az Ikarus a világ egyik vezető autóbuszgyártójává vált. A Köfém által pedig a mai napig Székesfehérvár a hazai alumíniumipar fellegvára.

„A magyar Szilícium-völgy”

A rendszerváltás után a magyar városok gazdasága sorra omlott össze. Ez nem volt másként Székesfehérvárral sem. De a város korán felismerte, hogy a problémára gyorsan kell reagálni: Fehérvárott már a kilencvenes évek elején megjelentek az első multinacionális vállalatok és a város megkezdte a modern ipari parkok létesítését. Ekkor az országos médiában különféle melléknevek kezdtek terjedni a városról: „a kilencvenes évek sikervárosa”, „az ország egyik legjelentősebb ipari központja”, „a magyar Szilícium-völgy”.

A város Magyarország és Közép-Európa egyik legfejlettebb gazdasági erőcentruma. A város egymaga a Közép-Dunántúl GDP-jének 1/3-adát adja. Jelentős célpontja a külföldi tőke beáramlásának.

Legfontosabb ágazatok, jelentősebb vállalatok

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Napjainkban Székesfehérvár iparának legmeghatározóbb ágazatai a mechatronika, az elektronika, a szoftveripar, az élelmiszeripar és a logisztika.

• Anyagtechnológia: VT Metál, VT Plastic (a Videoton-csoport tagjai), Arconic, Alufe, Bericap, CSI, General Plastics, H.T.M, Jüllich Glas, Karsai, Oerlikon, Polyax, Hydro Extrusion, Xomox,
• Mechatronika, gép/alkatrész gyártás: Brooks Instrument, Denso, Elme Automatika, Emerson, Grundfos, Hannon, Harman, GIGA 2003 Kft ,Fémforg Kft ,Macher, VT ES (a Videoton-csoport tagja).
• Elektronika: VT Autóelektronika, VT EAS (a Videoton-csoport tagjai), Harman.
• Informatika: Albacomp, IBM, Seawing.
• Élelmiszeripar: Alföldi Tej, Mondelez, Naponta, Fevita, Agromilk Kft,Cerbona
• Egyéb iparágak: VTCD (a Videoton-csoport tagja), Alpha-Vet, S.T.X Horseboxes.

Székesfehérvár legnagyobb árbevételű cége (185 milliárd forint, 2014) az Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft., mely a Hydro Extrusion Hungary Kft.-vel (ami a harmadik) tulajdonképpen azonos helyszínen működik, és ketten alkotják Magyarország alumíniumiparának velejét.

A Videoton Holding Zrt. a legnagyobb magyar magántulajdonban levő ipari vállalatcsoport, melynek bevétele a 2008-as világválság óta folyamatosan növekszik, és 2015-ben elérte a 154,8 milliárd forintot. A cég csaknem 10 ezer embert foglalkoztat.

Székesfehérvár vállalatai országos és világszínvonalú márkák előállítói. Ilyen például: a Milky Way, a Riska, a Magyar Tej (Alföldi Tej Kft.), vagy a Cerbona (Naponta Kft.), az Oreo, a Milka, a Tuc, a Győri Keksz (Mondelez Hungária Kft.) és a JBL (Harman Becker Kft.) is.

A siker titka

Székesfehérvár gazdasága a legsokrétűbb a vidéki nagyvárosi gazdaságok közül. Nincsen különösebben ráutalva egyik vállalat teljesítményére sem (ahogy ez például Győr és az Audi, vagy Dunaújváros és a Vasmű esetében megfigyelhető). Ennél fogva nincs kitéve egy-egy piaci szereplő kiszámíthatatlan viselkedésének vagy esetleges termelési, bevételi visszaesésének sem. Ennek okán Székesfehérvárnak van a legnagyobb esélye arra, hogy a jövőben is megőrizze előkelő helyzetét Magyarország gazdaságában.

Munkanélküliek száma

Székesfehérváron a munkanélküliek száma jóval az országos átlag alatt van:

Dátum	Munkanélküliek száma (fő)	Munkanélküliek aránya (%)
2000. 01. 20.	3372	4,94
2002. 01. 20.	2491	3,55
2004. 01. 20.	2713	3,90
2006. 01. 20.	2852	4,14
2008. 01. 20.	2669	3,86
2010. 01. 20.	4805	6,95
2012. 01. 20.	4303	6,39
2013. 01. 20.	4185	6,30
2014. 01. 20.	2362	3,39
2015. 01. 20.	2213	3,18
2016. 01. 20.	2018	2,97
2017. 01. 20.	1562	2,34
2018. 01. 20.	1262	1,93
2018. 06. 20.	1213	1,85

Háziorvosi ellátás

Székesfehérvár területe 38 felnőtt és 22 gyermek háziorvosi körzetre van beosztva.

Kórház

Az 1901-ben alapított Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház a Dunántúl legnagyobb kórháza, az egyik legrégibb modern kórház Magyarországon. Dolgozói összlétszáma 2010-ben 2796 fő volt, a betegágyak száma 1616. A kórház regionális szempontból több mint 1 millió 100 ezer beteget lát el olyan szakterületeken, mint a hematológia, gasztroenterológia és intenzív újszülött-ellátás, de teljes körű ellátást „csupán” mintegy 270 ezer ember kap. Azonban a 430 ezer lakosú megye teljes népességének a legtöbb szakterület rendelkezésre áll.

A Szent György kórház 2015-re egy új műtőblokkal bővült, 2019-re pedig megépül a különálló belgyógyászati tömb is.

A Szent György Kórház körülbelül 47 ezer fekvőbeteget lát el éves szinten, szakambulanciáin, rendelőintézeteiben és gondozóiban pedig mintegy 2 millió orvos–beteg találkozás történik évente.

 

A város a Dunántúl egyik fő közlekedési csomópontja.

Közösségi közlekedés

Bővebben: Székesfehérvár tömegközlekedése

Fehérvárnak nyolc irányba van vasúti kapcsolata. Öt vasúti fővonal érinti: a 20-as Veszprém–Szombathely felé, a 29-es Balatonfüred és Tapolca felé, a 30a Budapest, a 30-as vonal a Dél-Balaton valamint Nagykanizsa, a 44-es vonal Pusztaszabolcs felé teremt kapcsolatot. Ezeken felül három mellékvonal a következő településeket köti össze Fehérvárral: Komárom (5), Bicske (6), valamint Sárbogárd (45). A 6-os vonalon személyforgalom nincsen, teherszállítás a külvárosban található Alcoa és Köfém gyárakig folyik.

Székesfehérvárhoz tartozó állomások és megállóhelyek:

• Székesfehérvár vasútállomás
• Székesfehérvár-Repülőtér megállóhely
• Börgönd vasútállomás
• Szárazrét megállóhely

Személyforgalom megszűnt:

• Kisfalud megállóhely (volt Pákozd állomás)
• Csala megállóhely

Tervezett:

• Börgöndpuszta megállóhely

A helyi közösségi közlekedés lefedi az összes főbb útvonalat, kiszolgálva a város ipari parkjait is. A szolgáltatást a Volánbusz biztosítja.

Közúti közlekedés

Érinti a város területét az M7-es autópálya és a 7-es főút (Budapest, illetve a Balaton irányába); itt indul a 8-as Veszprémen és Körmenden át Graz irányába, a 81-es főút Győr felé, a 62-es főút Dunaújváros felé, a 63-as főút Szekszárd és a 811-es főút Bicske irányába.

Az alsóbbrendű utak közül Székesfehérvár területén ágazik ki a régi 8-as (ma 801-es számozást viselő) útból a 8202-es út Iszkaszentgyörgy és Kincsesbánya felé, a 7-es főút keleti bevezető szakaszából, Kisfalud előtt a 8116-os út Pákozdon át Kápolnásnyékig, az északi elkerülőből a 8123-as út Zámoly, Csákvár és Oroszlány felé, továbbá a 82 301-es út (ugyancsak a 801-es útból) Moha felé. Úrhidára a 7201-es út vezet, ez a 7-es főút régi, ma már önkormányzati útnak minősülő Rádió-telepi szakaszából ágazik ki.

 

 

 

 

 

Felsőfokú tanintézmények

A városban a felsőoktatásnak nagy múltja nincsen, hiszen a közeli főváros elszívó ereje mindig is éreztette hatását ebből a szempontból. Székesfehérvár a közoktatási szektorban ellenben hazánk egyik legjelentősebb iskolavárosa, több tucat intézményének köszönhetően vonzáskörzete a régió határain is átível. Napjainkban a felsőoktatás gyorsan fejlődik; legfontosabb intézményei az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara, a Kodolányi János Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa.

• Kodolányi János Egyetem
• Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar (AMK)
• Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campus
• Pannon Egyetem Kihelyezett Képzési Hely Székesfehérvár
• Gábor Dénes Főiskola

Középfokú tanintézmények

Alapfokú tanintézmények

Kulturális intézmények

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Középkori Romkertben találhatóak az Árpád-kori koronázó bazilika maradványai, Szent István király szarkofágja, valamint a 15 magyar király (köztük I. István) egyelőre még azonosítatlan földi maradványait őrző osszárium is. A romkert hivatalosan is Nemzeti Emlékhellyé emelkedett, mint Magyarország kiemelkedően fontos történelmi emlékhelye.

Rendezvények

Művészetek

• Vörösmarty Színház
• Primavera Kórus
• Alba Regia Táncegyesület
• Alba Regia Szimfonikus Zenekar
• SlamPoetry Székesfehérvár
• Székesfehérvári Balett Színház
• Prospero Színkör
• Szabad Színház
• Péntek 3 Tejátrum

 

• Fehérvár TV – városi televíziócsatorna
• Vörösmarty Rádió – helyi rádióadó
• Táska Rádió – helyi diákrádió
• Rádió 1 - 99,8 MHz
• Fejér Megyei Hírlap – megyei napilap
• FehérVár – ingyenes hetilap
• Szent István Városa – ingyenes egyházmegyei hetilap

Szállodák

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

 

Látnivalók

Bővebben: Belváros (Székesfehérvár)

 

 

 

 

• Püspöki palota (18. század vége, copf stílus) [4], könyvtárában ritka könyveket őriznek
• Középkori romkert, nemzeti emlékhely:
  • Árpád-kori királysírok (például III. Béla) a romkertben
• Országalma Ohmann Béla alkotása, a gömbön a következő felirat olvasható:

„Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.

• Püspöki székesegyház (a középkori Szent Péter plébániatemplom helyén)
• Toronyóra Múzeum (a székesegyház északi tornyában)
• Szent Anna-kápolna (gótikus), amely a város egyetlen változatlanul fennmaradt középkori épülete
• Kálmáncsehi Domonkos szobra (a Szent Anna kápolna előtt található; Ohmann Béla alkotása)
• Ferences templom és rendház (Szent Imre-templom, „Barátok temploma”: az egykori királyi palota – így a hagyomány szerint Imre herceg születése – helyén áll)
• Egyházmegyei Múzeum, benne Prohászka Ottokár Emlékszoba (az egykori ferences rendházban)
• Tízes huszárok emlékműve (Pátzay Pál szobra)
• Második világháborús emlékmű (Lugossy Mária alkotása)
• Ciszterci templom és rendház (rokokó faragott berendezésű sekrestyéje egyedülálló)
• Szent István Király Múzeum, ahol Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye tekinthető meg
• Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a gyógyszerkészítés korabeli eszközei láthatók
• Mátyás király emlékmű (Melocco Miklós alkotása)
• Virágóra
• Zichy liget a zenepavilonnal
• Városi Képtár – Deák Gyűjtemény (Oskola utca 10.)
• Csók István Képtár
• Hiemer-ház, benne a Hetedhét Játékmúzeummal
• Szemináriumi (volt Karmelita) templom
• Történelmi órajáték és Óramúzeum
• Kati néni, a fertályos asszony szobra
• Palotavárosi skanzen, benne az ortodox Keresztelő Szent Iván-templom
• Ybl-gyűjtemény
• Bory-vár
• Szent Donát-kápolna
• A Rózsaliget az ott található Csitáry-kúttal, amelyből magas vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszaktól függő harangjáték szól óránként.
• Sóstói természetvédelmi terület
• Aranybulla-emlékmű
• Vízivárosi Templom
• Halesz park
• Kégl-kastély
• Kisfaludi-kastély
• Tűzoltó Múzeum (a tűzoltólaktanyában)
• Rácbánya park (gránit kúppal, valamint az egykor bányaként működő terület újraformált természeti értékével lehet gazdagabb az ide látogató)
• Árpád fürdő szecessziós épülete

Műemlékek

Bővebben: Székesfehérvár műemlékeinek listája

Székesfehérvár műemlékekben az egyik leggazdagabb város Magyarországon. Műemlékeinek többsége a belvárosban található, melyek közül a legjelentősebbek:

 

Egyesületek

• Alba Fehérvár (kosárlabda)
• MOL Vidi FC (labdarúgás)
• Fehérvár AV19 (jégkorong)
• Fehérvár KC (női kézilabda)
• Köfém SC Székesfehérvár (teke)
• Székesfehérvári Curling Egylet Szinkronkorcsolya Szakosztály (szinkronkorcsolya)
• Cunder Tömegsport és Utánpótlás Kézisuli Egyesület (kézilabda)
• Felicita (táncklub)
• Fehérvár Enthroners (amerikai futball)
• FRC (rugby)

Létesítmények

• Sóstói Stadion
• The First Field (egykori MÁV Előre Stadion)
• Mezővári József Sportpálya
• Feketehegy-szárazréti sportpálya
• Alba Regia Sportcentrum
• Bregyó közi Ifjúsági és Sportcentrum
• Bregyó közi Regionális Atlétikai Centrum
• Köfém Sportcsarnok
• Csitáry G. Emil Uszoda és Strand
• Vodafone Sportcsarnok (volt ARÉV Sportcsarnok)
• VOK (Videoton Oktatási Központ) sportcsarnok

Székesfehérvár testvérvárosai és partnervárosai a következők:

Testvérvárosai

Partnervárosai

•   Sankt Pölten, Ausztria (1986)
•   Innsbruck, Ausztria (1992)
•   Erdenet, Mongólia (2008)
•   İzmit, Törökország (2008)
•   Hradec Králové, Csehország (2015)
•   Eger, Magyarország (2016)
•   Batrún, Libanon (2023)

• Az Alba Regia nevet, a város középkori latin nevét viseli egy 2001-ben felfedezett kisbolygó. A kisbolygó egyik felfedezője, Fűrész Gábor fehérvári származású. További 3 kisbolygó pedig három Fehérvárhoz kötődő személyről kapta a nevét: Terkán Lajosról, Ybl Miklósról és Hajmási Józsefről.
• Magyarországon itt újították föl a legtöbb panelházat az ún. panelprogram keretén belül a 2000-es években, ezzel a város panelépületeinek csaknem 100%-a felújításra került.
• 2011. augusztus 20-án, 14 órakor avatták fel a város első rovásírásos helységnévtábláját az Új Csóri úton.
• A városban található Bory-vár bekerült a Guinness-rekordok könyvébe mint a világ legnagyobb építménye, mely egyetlen ember alkotása.
• Székesfehérvárról nevezték el Magyarország legnagyobb Duna-tengerjáró hajóját, melyet 1964-ben bocsátottak vízre. A hajó Magyarország tengeri kereskedelmi flottájának büszkesége volt. Több évtizedes üzem után selejtezték és szétbontották.

•  
  A székesegyház bejáratának részlete a város címerével
•  
  A Fő utca részlete a ciszterci templom bejáratával és az István Király Múzeummal
•  
  A püspöki palota főkapuja
•  
  A Prohászka-emléktemplom
•  
  A Fekete Sas Patikamúzeum főbejárata és utcai homlokzata
•  
  A Bory-vár bejárata
•  
  Melocco Miklós: Mátyás király-emlékmű
•  
  A Mátyás-emlékmű oldalfala
•  
  Szent István király lovasszobra, Sidló Ferenc alkotása
•  
  Bory Jenő: Püspökkút
•  
  Erdei Dezső: Varkocs György várkapitány szobra
•  
  A Püspöki Palota mögött látható Szent László király szobra, Schwalm László alkotása, 1995
•  
  Géza fejedelem szobra a székesegyház szomszédságában
•  
  Ferenczy Béni: Játszó fiúk, Lakatos utca, 1947
•  
  Lux Elek: Wathay Ferenc várkapitány szobra
•  
  A Tízes huszárok emlékműve, Pátzay Pál 1939-es alkotása
•  
  A székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred első világháborús emlékműve
•  
  Vörösmarty Mihály szobra
•  
  A Víziváros madártávlatból
•  
  A székesegyház
•  
  A Romkert
•  
  A Vármegyeháza
•  
  A Székesfehérvári Törvényszék épülete
•  
  A Vörösmarty Mihály Könyvtár
•  
  A Hiemer–Font–Caraffa-épülettömb a Jókai utca felől
•  
  Az Árpád fürdő a Kossuth utcában
•  
  A szovjet katonai temető

• Csuthy Zsigmond 1863: Székes-fehérvár fénykora romjaiban. Nemzeti Képesujság 1863, 8, 10.
• Forster Gyula (szerk.) 1906: Magyarország műemlékei II. Budapest, 304.
• [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/096/pc009605.html#8 A Pallas nagy lexikona
• Marschall Rafael: Székesfehérvári Kalauz 1930, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 2001, ISBN 963-85423-9-X
• Műemlékem.hu
• Rubicon Történelmi Magazin
• Wathay Ferenc 1957: Székesfejérvár veszésérül való história. István Király Múzeum Közleményei. Székesfehérvár.

• Székesfehérvár megyei jogú város hivatalos honlapja (magyar, angol, német)
• Székesfehérvár legfrissebb hírei – Információs Portál
• Székesfehérvár utcaszintű térképe (utcakereso.hu)
• Székesfehérvár 100 látnivalója
• Székesfehérvár.lapozz.hu – linkgyűjtemény
• Székesfehérvár.lap.hu – linkgyűjtemény
• A Kodolányi János Főiskola honlapja
• Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar honlapja
• Fitz Jenő: Székesfehérvár és környéke, Gorsium, Ma Kiadó, Szfvár, 1997. – A város történetének tömör összefoglalása mellett a város látnivalóit írja le részletesen
• Székesfehérvár a funiq.hu-n
• Az Aba-Novák dosszié. Szöveggyűjtemény Aba-Novák Vilmos és Székesfehérvár kapcsolatáról; szerk. L. Simon László; Városi Levéltár és Kutatóintézet–Ráció, Székesfehérvár–Budapest, 2021