Colosseum

Ez a szócikk az ókori római amfiteátrumról szól. Hasonló címmel lásd még: Colosseum (egyértelműsítő lap).

A Róma történelmi központja világörökségi helyszín része

Colosseum
Település	Municipio I (2013. március 11. – )
Megnyitás	81
Építési stílus	ókori római építészet
Hasznosítása
Felhasználási terület	római amfiteátrum régészeti lelőhely turistalátványosság stadion archaeological artifact museum Italian national museum historical civil building museum
Szolgáltatások	könyvesbolt levéltárépület fotóarchívum könyvtár
Magassága	48 m
Alapterület	5000 30 000 m²
Hosszúsága	187 m
Szélessége	155 m
Elhelyezkedése
Colosseum Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 25″, k. h. 12° 29′ 32″41.890277777778, 12.49222222222241.890278°N 12.492222°E, k. h. 12° 29′ 32″41.890277777778, 12.49222222222241.890278°N 12.492222°E
Colosseum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Colosseum témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

„Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” – írta az óriási építményről Beda Venerabilis angolszász egyházi író.

Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát.

A Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt, 72-ben kezdődött a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. Vespasianus utódja, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be. Az építést és karbantartást a császárok fedezték.

Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy a közelben álló szobráról, a kolosszusról. Az épületet gladiátor- és állatviadalok, valamint tengeri csaták színhelyéül tervezték és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.

A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas mészkőből, tufából és téglából emelt, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketrecükből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.

A Colosseumhoz a Caeliustól az Esquilinusig terjedő félkörben mindazok az épületek csatlakoztak, amelyek az amfiteátrumot kiegészítik. Ilyenek elsősorban a ludusok, gladiátoriskolák, különböző néven (Matatinus, Gallicus, Magnus és Dacicus); Spoliarium (halott gladiátorok kamrái), Samiarium (fegyverkovácsok háza) és Summum choragium (díszletek és kellékek háza, melyek a nagy felvonulásokhoz kellettek). Kiegészítette ezt a telepet egy atlétaiskola (a mostani San Pietro in Vincoli tájékán).

 

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904
• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1980) ISBN 963-243-235-5
• Cinzia Valesi Gasline: Róma és a Vatikán - Plurigraf, 2005 ISBN 88 7280 534 1
• Luca Mozzati: Rom - Electa 2003, Mailand ISBN 88370 2070 8 (németül)

• A Colosseum honlapja
• A Colosseum a Google térképén