Vuhan (egyszerűsített kínai: 武汉; hagyományos kínai: 武漢; pinjin: Wǔhàn) Közép-Kína legnépesebb városa, Hupej (Hubei) tartomány székhelye.
A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han ) folyók találkozásánál.
Vuhan ) (Wuhan Shi, 武汉市) | |
Fent: a város és a Jangce folyó; balra: A Sárga Daru tornya; jobbra: Vuhani Vámhivatal ); lent: híd a Jangce folyón | |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Tartomány | Hupej |
Városrész | 3 |
Kerületei | 13 |
Alapítás éve | Kr. e. 223 |
Polgármester | Tang Liangzhi (唐良智) |
A KKP helyi képviselője | Ruan Chengfa (阮成发) |
Irányítószám | 430000 - 430400 |
Körzethívószám | +86/27 |
Rendszámok betűjelei | 鄂A |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 12 326 518 fő (2020) |
Népsűrűség | 1500 fő/km² |
Bruttó hazai termék | 556,593 milliárd jüan |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 37 m |
Terület | 8494,41 km² |
Időzóna | UTC+8 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 30° 35′ 14″, k. h. 114° 17′ 17″, k. h. 114° 17′ 17″ | |
Vuhan ) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhan ) témájú médiaállományokat. |
Három város, Vucsang ), Hankou ) és Hanjang ) összeolvadásával jött létre. Az 1920-as években (a Kuomintang ) idején) Csang Kaj-sek főhadiszállása volt. Ma a város elismert politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési központ, továbbá itt épül Kína legnagyobb föld alatti városa.
Vuhan ) földrajzi elhelyezkedése: é. sz. 30° 40′ 00″, k. h. 114° 20′ 00″. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han ) folyók találkozásánál. A város teljes területe 8494,41 km² (kb. akkora, mint Bács-Kiskun vármegye), melynek nagy részét tavak és dombok teszik ki.
Vuhan ) három nagy városrészre osztható: Vucsang ) (武昌), Hanjang ) (汉阳) és Hankou ) (汉口). A városrészek egykor különálló városok voltak, 1927-ben olvasztották egybe őket. Folyók határolják a negyedeket, ezért számos híd található a városban, többek között az Első híd, amely Kína legmodernebb hídjainak egyike.
A város klímája csapadékos szubtrópusi, ezért a négy évszak egymástól nagyon jól elkülönül. A nyár meleg és esős (emiatt a páratartalom rendkívül magas (~80%) és a harmatpont sokszor 26 °C illetve afeletti), az ősz és a tavasz kellemesen meleg, de szintén csapadékos, míg a tél zord, nem ritka a hó sem. Az éves középhőmérséklet 13 és 21 °C között mozog. Az eddig mért leghidegebb -18,1 °C, a legmelegebb pedig 42 °C volt. Évente több mint 1200 mm csapadék hullik, ebből közel 250 mm csak júniusban.
Népességének változása (elővárosok nélkül):
2019 | 11 212 000 |
2020 | 12 326 518 |
Vuhan térsége először Kr. e. 3000 évvel népesült be. A Han-dinasztia idején Hanjang ) élénk kereskedővárossá fejlődött. A 3. században a közelben vívták a kínai történelem egyik legfontosabb csatáját, a Három királyság korát megelőző Vörös szikla csatát, amely hozzájárult a Han-birodalom széteséséhez.
Körülbelül ebben az időben épületek a városfalak, amelyek Hanjang ) (206) és Vucsang ) (223) védelmét szolgálták. A város alapítását a Vucsang ) körüli fal befejezésétől számítják. Szintén 223-ban épült meg A Sárga Daru tornya (黄鹤楼) a Jangce folyó partján. Csuj Hao, a Tang-dinasztia ünnepelt költője a 8. században látogatta meg a tornyot és írt róla verset, amely Dél-Kína egyik legnevezetesebb látványosságává tette A Sárga Daru tornyát.
A város később a tudományok és művészetek egyik központjaként szerzett hírnevet. A Jüan-dinasztia alatt Vucsang ) lett a tartományi főváros és a 18. század elejére Hankou ) egyike lett Kína négy legfontosabb kereskedelmi kikötőjének.
A 19. század végén épültek meg az észak-déli irányú vasútvonalak, amelyek tovább erősítették a város szerepét, hiszen most már a vízi és vasúti forgalom egyik átrakodó állomása lett. Szintén ebben az időben történt, hogy az európai nagyhatalmak kikényszerítették Hankou ) kikötőjének megnyitását, így a vízparton az európai kereskedők által felügyelt és irányított koncessziós negyedek épültek ki.
1911-ben Szun Jat-szen követői itt robbantották ki a vucsangi felkelés )t, amely végül elvezetett a Csing-dinasztia bukásához és a Kínai Köztársaság kikiáltásához, amelynek első elnöke maga Szun Jat-szen lett. Az 1920-as években a város a Kuomintang ) belső ellenzékének, a Vang Csing-vej ) által vezetett ellenzéki kormánynak volt a fővárosa.
1938-ban itt vívták a második kínai–japán háború egyik legnagyobb összecsapását, a vuhani csatát ): Nanking eleste után a Kuomintang ) kormány ide helyezte át székhelyét, de Vuhan ) elfoglalása után sem omlott össze a kínai ellenállás. Miután a Japán Császári Hadsereg bevonult a városba, a dél-kínai hadműveletek támogatására jelentős logisztikai központot építettek ki. 1944-ben a város nagy részét lerombolták az amerikai légierő gyújtóbombás támadásai.
1967-ben a kulturális forradalom idején került sor a vuhani incidens )re, amelyben a helyi munkások, állami és pártalkalmazottak, illetve a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alakulatai csaptak össze a munkásokból és diákokból álló vörösgárdista csapatokkal a város feletti ellenőrzésért.
A várost történelme során többször is sújtotta árvíz, részben ezek megfékezésére, részben pedig Kína egyre növekvő energiaigényének fedezésére építik a Jangce folyón a Három-szurdok-gátat, amely elkészülése után a világ legnagyobb vízerőműve lesz.
2019-ben egy új – korábban emberben nem azonosított – koronavírus-törzs jelent meg, amely végül világjárványnak lett nyilvánítva a terjedése miatt. 2020 januárjában a várost a kitört járvány miatt a külvilágtól elzárták. Becslések szerint ötmillió ember hagyta el a várost, mielőtt a lezárás megkezdődött.
A város 13 nagyobb kerületre osztható. Ezek a kerületek: (qu = kerület)
Térkép | Név | Kínai írás | Pinjin | Lakosság (2010) | Terület (km²) | Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|---|
Központi kerületek | 6,434,373 | 888.42 | 7,242 | |||
■ Jiang'an | 江岸区 | Jiāng'àn Qū | 895,635 | 64.24 | 13,942 | |
■ Jianghan | 江汉区 | Jiānghàn Qū | 683,492 | 33.43 | 20,445 | |
■ Qiaokou | 硚口区 | Qiáokǒu Qū | 828,644 | 46.39 | 17,863 | |
■ Hanyang | 汉阳区 | Hànyáng Qū | 792,183 | 108.34 | 7,312 | |
■ Wuchang | 武昌区 | Wǔchāng Qū | 1,199,127 | 87.42 | 13,717 | |
■ Qingshan | 青山区 | Qīngshān Qū | 485,375 | 68.40 | 7,096 | |
■ Hongshan | 洪山区 | Hóngshān Qū | 1,549,917 | 480.20 | 3,228 | |
Elővárosi kerületek | 3,346,271 | 7,605.99 | 440 | |||
■ Dongxihu | 东西湖区 | Dōngxīhú Qū | 451,880 | 439.19 | 1,029 | |
■ Hannan | 汉南区 | Hànnán Qū | 114,970 | 287.70 | 400 | |
■ Caidian | 蔡甸区 | Càidiàn Qū | 410,888 | 1,108.10 | 371 | |
■ Jiangxia | 江夏区 | Jiāngxià Qū | 644,835 | 2,010.00 | 321 | |
■ Huangpi | 黄陂区 | Huángpí Qū | 874,938 | 2,261.00 | 387 | |
■ Xinzhou | 新洲区 | Xīnzhōu Qū | 848,760 | 1,500.00 | 566 | |
Vízi területek (水上地区) | 4,748 | - | - | |||
Összesen | 9,785,392 | 8,494.41 | 1,152 |
Vuhan ) Hupej tartomány székhelye, kiemelt prefektúraszintű város. A város össz GDP-je 450 milliárd jüan, az egy főre jutó átlagos jövedelem pedig évi 68 000 jüan. A városban 50 francia vállalat működik, ami az egész országban működő francia cégek egyharmada.
Vuhan ) fontos gazdasági, piaci, pénzügyi, közlekedési, technológiai és oktatási központ. A legfőbb iparágak a városban az elektronika, optika, autó-, vas- illetve gyógyszergyártás. A város gazdaságának nagy részét a belföldi kereskedelem teszi ki. A város közel fekszik Sanghaj )hoz, Pekinghez valamint Kantonhoz, ezért az ingatlanárak itt a legmagasabbak más kínai metropoliszokhoz viszonyítva.
A városban 35 magasan rangsorolt oktatási intézet található. Ennek is köszönhető, hogy Vuhan ) a harmadik legerősebb város Kínában a tudomány és technológia területén.
A városnak hét hídja és egy alagútja van; ezek mind a Jangce felett illetve alatt vezetnek át. Három közülük a megnyitás sorrendjében kapta a nevét: Első, Második és Harmadik híd. Az Első hidat 1957-ben adták át; akkoriban még csak a vasút használta, ma már azonban közút is vezet át rajta.
Kelet-nyugat irányban szeli át a várost a 318-as számú nemzeti autópálya, ami Sanghaj )t és a tibeti Zhangmut köti össze. Vuhan ) központja a 979-es kilométerkőnél van (Sanghaj )tól számolva).
2009 végéig két nagyobb állomás üzemelt a városban: a Hankou pályaudvar ) és a Vucsang pályaudvar ) (az azonos nevű városrészekben). Ennek okán a Vuhan )ba közlekedő vonatokon célállomásként nem a város neve szerepelt, hanem a célpályaudvar. Az eredeti felállás szerint Hankou ) volt a célállomása a Csinghan vonal )nak (Peking–Hankou )), Vucsang ) pedig a Jüehan vonal ) vonalnak (Kanton–Vucsang )). Az Első híd megnyitásakor két további vonal is becsatlakozott a Csinghan vonal )ba, így onnantól kezdve mindkét állomásról indultak vonatok minden irányba.
2009. április 1-jén átadták a Hofej–Vuhan nagysebességű vasútvonal )at, így expresszvonatokkal elérhetővé vált többek között Hofej ), Nanking és Sanghaj ). Egyes járatok a Vuhan )–Sanghaj ) távot képesek voltak akár 6 óra alatt is megtenni. 2010-re ezen vonatok nagy része a Hankou pályaudvar )ról indult.
Idővel igény mutatkozott egy központi pályaudvar megépítésére is, ezért az 2006 és 2009 között meg is épült a város északkeleti részén, 11 vágánnyal. Az állomás átadásával egyidejűleg adták át a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal )at. Ennek köszönhetően a menetidő a korábbi 10,5 óráról 3 órára csökkent ezen a viszonylaton.
2011-től a központi pályaudvar jóformán csak a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal )at látja el, míg a többi vonat a másik két főpályaudvarra érkezik.
A város repülőtere a Vuhan-Tienho nemzetközi repülőtér (hagyományos kínai: 武漢天河國際機場; egyszerűsített kínai: 武汉天河国际机场; pinjin: Wǔhàn Tiānhé Guójì Jīchǎng) (IATA: WUH, ICAO: ZHHH). 1995 áprilisában nyílt meg a várostól 26 kilométerre északra. Azóta Közép-Kína egyik legforgalmasabb és az ország negyedik legnagyobb nemzetközi csatlakozású reptere lett. A második terminált 2008 júliusában adták át.
A tömegközlekedésben hatalmas szerepet tölt be a metró, amelynek első vonalát 2004-ben adtak át; ekkor Vuhan ) lett Kína ötödik olyan városa, ahol van metró. Jelenleg még csak egyetlen vonal üzemel 28,87 km hosszan 27 állomást magába foglalva. A kihasználtságot (évi 73 millió utas) jelzi, hogy a vonatok 90 másodpercenként követik egymást. A vonatok is képesek járművezetői beavatkozás nélkül közlekedni, a később megépülő vonalakon már vezető nélkül fognak menni.
Számtalan buszvonal is működik a városban. Egy utazás díja 2 jüan. A buszhálózat kaotikus és átláthatatlan, turistáknak helyi vezető vagy térkép és kínainyelv-tudás nélkül nem ajánlják az utazást.
2020. január 23-án a koronavírus terjedése miatt lezárták a közösségi közlekedést.
Vuhan a szülőhelye a Chu-kultúrának. A város környékére jellemző Han opera Kína legősibb és legkedveltebb operája volt. Később a Hui operával ötvözték, így született meg a modern Kína leghíresebb operája, a Pekingi opera. Ezért is nevezik a Han operát a pekingi anyjának.
A városban a délnyugati mandarin nyelvjárást (röviden: Xin) beszélik. Ez csupán hangsúlybeli különbségeket hordoz a standard mandarin nyelvhez, a putonghuához képest.
Vuhanban 9 nemzeti és további 14 nyilvános egyetem illetve főiskola található.
Nemzeti:
Nyilvános:
A városban három ország főkonzulátusa is működik: Franciaország, Dél-Korea, Egyesült Államok
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Vuhan, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.