1957: év

Ez a szócikk az 1957. évről szól. Az 1957-es számról szóló cikket lásd itt: 1957 (szám).

század">19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek

Évek: 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962

Január

• január 14. – Rákosi Mátyás levélben kéri az Elnöki Tanács és az Országgyűlés elnökét, hogy tegyék lehetővé részvételét a testületek munkájában.
• január 15. – A néphadsereget és a belügyi erőket is irányító fegyveres erők minisztere, Münnich Ferenc jóváhagyja a Magyar Néphadsereg újjászervezését, amely a miniszter alárendeltségébe tartozó – hadosztály-struktúrájú – 62 ezer fős haderő megtartását irányozza elő.
• január 20. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon – a szavazásra jogosultak 94,19%-a vesz részt és – a szavazatok 94,4%-át a Nemzeti Egységfront jelöltjei kapják. (A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) a mandátumok 91%-át szerzi meg.)
• január 29. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottsága (MSZMP IIB) ülésén párthatározat születik a Munkásőrség felállításáról.

Február

• február 2. – Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi.
• február 7. – A munkás-paraszt kormány elfogadja a Munkásőrség felállításáról szóló törvényerejű rendeletet, és az ezt szabályozó kormányhatározatot.
• február 9. – Horthy Miklós halála a portugáliai Estorilban.
• február 19. – Halas Lajost nevezik ki a Munkásőrség Országos Parancsnokságának élére.
• február 26. – Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága úgy dönt, hogy Rákosi Mátyás öt évig nem térhet haza Magyarországra.

Március

 

• március 6. – Ghána kikiáltja függetlenségét, az afrikai brit gyarmatok közül elsőként.
• március 15. – Megindul az Élet és Irodalom című irodalmi és politikai hetilap. Főszerkesztője Bölöni György.
• március 20–28. – A magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában megállapodik a szovjet vezetéssel a volt főtitkár, Rákosi Mátyásnak a Szovjetunióban tartásáról.
• március 21. – Megalakul a KISZ. (1989. április 22-én oszlik fel.)
• március 25.
  • Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló dokumentumot.
  • Rákosi Mátyás Hruscsovhoz írt levelében teljes politikai reaktivizálását követeli.
• március 27. – Csehszlovákia barátsági és együttműködési szerződést ír alá a Kínai Népköztársasággal.

Április

• április 15. – Vörösmarty Béla alezredes parancsnoksága alatt – részben Kecskeméten, részben Taszáron – megalakul a Repülő Kiképző Központ.
• április 17. – A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Lengyelország kormánya egyezményt ír alá lengyel külszíni barnaszéntelepek feltárásában való együttműködésről.
• április 18. – A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottsága határozatban erősíti meg a magyar pártvezetőkkel valómegállapodást Rákosi Mátyás kinntartásáról.

Május

• május 2–3. – Bonnban – miniszteri szinten – ülésezik az Észak-atlanti Tanács és döntést hoz azon törekvések fokozására, amelyek a német újraegyesítést szabad választások útján szorgalmazzák.
• május 15. – Nagy–Britannia felrobbantja az első angol termonukleáris bombáját a Karácsony-szigeten.
• május 16. – A belga Paul-Henri Spaakot nevezik ki a NATO főtitkárának.

Június

• június 9. – A Broad Peak (tszf. 8047 m) első megmászása.
• június 25–27. – A jugoszláv munkástanácsok I. kongresszusa.

Július

• július 29. – Berlinben nyilatkozatot ír alá a francia, az NSZK, a brit és az amerikai kormány, amelyben megerősítik, hogy azonos politikát folytatnak Németország újraegyesítése és az európai bizottság kérdésében.

Augusztus

• augusztus 9. – Molotovszk kikötőjében vízre bocsátják a szovjet haditengerészet első 627 Kit (azaz Bálna), NATO-kódnevén November osztályú atomhajtóműves tengeralattjáróját, a K–3-at.
• augusztus 15. – Az állami szervek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcére internálják Badalik Sándor veszprémi megyés püspököt.
• augusztus 26. – A Szovjetunió képessé válik interkontinentális ballisztikus rakéta indítására.

Szeptember

• szeptember 8. – A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum előtti Bolyai téren az iskola alapításának 400. évfordulóján leplezik le a Bolyaiak szobrát, Izsák Márton és Csorvássy István alkotását.
• szeptember 14. – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlése elítéli a magyarországi szovjet intervenciót.
• szeptember 15. – A harmadik Bundestag-választás győztese a CDU, miután 87%-os részvétel mellett az érvényes szavazatoknak több mint felét (50,2%) megszerezte. Második 31,8%-os eredménnyel az SPD, míg a FDP 7,7%-kal a harmadik.
• szeptember 25. – Működésbe lép az első csehszlovák atomreaktor, melynek teljesítménye 2000 kW.
• szeptember 29. – A szovjet Majak atomlétesítményben bekövetkezett robbanás miatt óriási mennyiségű radioaktív hulladék kerül a környezetbe.

Október

• október 2. – A lengyel kormány javaslatot tesz egy közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására. (Az indítványt Adam Rapacki, lengyel külügyminiszter terjeszti be az ENSZ közgyűlésének 12. ülésszakán (Rapacki-terv). Az Egyesült Államok és az NSZK elutasítja, az NDK támogatja a tervet.)
• október 4. – Pályára áll a szovjet Szputnyik–1, az első műhold.

November

• november 3. – A Szputnyik–2 műhold fedélzetén eljut az világűrbe az első élőlény, Lajka kutya.
• november 7. – Megkezdődik az NDK-s Trabant gépkocsi gyártása.
• november 14–18. – 12 kommunista és munkáspárt konferenciája Moszkvában. (A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (SKJ) nem írja alá a közös politikai nyilatkozatot, mert az nem szól arról, hogy a sztálinizmus ellen is harcolni kell. A 64 „testvérpárt” november 16–19. közötti találkozójának békenyilatkozatát aláírja.)
• november 19. – Antonín Novotný-t választják a Csehszlovák Köztársaság elnökévé.
• november 24. – Megnyílnak a T-Centralenben, Stockholmban az 1. és 2. metrók állomásai.

December

• december 4. – Jugoszlávia az új ötéves terv elfogadásával feladja a nehéz- és hadiipar-centrikus gazdaságfejlesztési politikát.
• december 16–19. – Párizsban, a NATO–országok – kormányfői szinten – üléseznek, ahol megerősítik az Atlanti Szövetség elveit és célját.
• december 18. – Az Amerikai Egyesült Államok első atomerőműve megkezdte működését Shippingportban.

Határozatlan dátumú események

• január – Feloszlatják a Lengyel Ifjúsági Szövetséget, melynek helyébe a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Falusi Ifjúsági Szövetség lép.
• augusztus vége – Moszkvából – feleségével együtt – a Fekete-tenger közelében fekvő Krasznodarba költöztetik Rákosi Mátyást.

Államok vezetőinek listája 1957-ben

1957 a tudományban

• Nemzetközi geofizikai év
• október 4. - az első műhold, a Szputnyik–1 fellövése
• december 5. – Leningrádban vízre bocsátják a világ első nukleáris meghajtású felszíni hajóját, a Lenin atomjégtörőt

1957 a légi közlekedésben

1957 a vasúti közlekedésben

1957 a filmművészetben

1957 az irodalomban

• Nagy László: Ki viszi át a szerelmet, versek
• Jack Kerouac regénye: Úton
• Borisz Paszternak regénye:Zsivago doktor

1957 a zenében

• Megalakul a Kingston Trio nevű amerikai folkegyüttes.
• szeptember 20-án Helsinkiben Jean Sibelius V. szimfóniáját adták elő. A szerző ezen a napon hunyt el.
• szeptember 26., Broadway. Leonard Bernstein: West Side Story című musical bemutatója.

1957 a sportban

• Juan Manuel Fangio nyeri a Formula–1 világbajnokságot, ez az ötödik bajnoki címe.
• A Budapesti Vasas SC nyeri az egyfordulós NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.

 

1957 a televízióban

• május 1. – Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió.
• július 2. – Hetente tíz percben jelentkezik a Képes Híradó, melyet 17 munkatárs készít 35mm–es mozifilmre.

1957 a jogalkotásban

• január 1.
  • Cselenyák Imre, elbeszélő regényíró, zenész, dalszövegíró
  • Ramaz Sengelija, U21-es Európa-bajnok szovjet-grúz labdarúgó († 2012)
• január 7. – Julian Solis, ökölvívó-világbajnok
• január 17. – Balla D. Károly, József Attila-díjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő, blogger
• január 21. – Csongrádi Pál Sándor, tű. alezredes
• február 3. – Békés Csaba, magyar történész
• február 5. – Veres János, magyar közgazdász, politikus, az MSZP alapító tagja, volt pénzügyminiszter
• február 19. – Falco (szül. Johann Hölzel), osztrák popzenész († 1998)
• február 20. – Mario Grech, máltai egyházjogász, Gozo katolikus püspöke
• február 22. – Rohonczi István, magyar festőművész
• március 9. – Bajor Imre, magyar színész († 2014)
• március 10. – Oszáma bin Láden, militáns iszlamista, terrorista († 2011)
• március 11. – Kászem Szolejmáni iráni tábornok († 2020)
• március 13. – Artus de Penguern, francia színész, rendező († 2013)
• március 25. – Bächer Iván, magyar író, újságíró, publicista († 2013)
• március 29. – Christopher Lambert César-díjas francia színész
• március 31. – Janisch Attila, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró
• április 5. – Lázár Imre magyar orvos
• április 17. – Nick Hornby, angol író, publicista
• április 22. – Donald Tusk, lengyel kormányfő
• április 28. – Christopher Young, amerikai filmrendező
• május 5. – Małgorzata Kidawa-Błońska lengyel politikus, filmproducer, a Szejm elnöke (2015)
• május 10. – Lang Györgyi, magyar énekesnő, színésznő a Pa-dö-dő együttes tagja († 2023)
• május 20. – Lucélia Santos brazil színésznő, rendező, producer
• május 23. – Jimmy McShane, északír énekes, a Baltimora együttes tagja († 1995)
• május 26. – Hirnök József, magyarországi szlovén politikus († 2024)
• június 2. – Dióssy László, politikus, környezetvédő, üzletember
• június 13. – Rinat Daszajev, korábbi szovjet labdarúgó
• június 19. – Anna Lindh, svéd politikus († 2003)
• június 20. – Takáts Tamás Máté Péter-díjas magyar rock- és bluesénekes, Karthago együttes tagja
• június 27. – Geir Ivarsøy, az Opera Software egyik alapítója († 2006)
• július 5. – Egyed Emese, erdélyi költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, Egyed Ákos akadémikus, történész lánya, Egyed Péter költő testvére.
• július 19. – Patkó Béla Kiki Máté Péter-díjas magyar énekes, az Első Emelet frontembere
• augusztus 9. – Melanie Griffith, amerikai színésznő
• augusztus 10. – Básti Juli, Kossuth-díjas magyar színésznő
• augusztus 17. – Sas Tamás, magyar filmrendező, operatőr
• augusztus 19. – Sebestyén Márta, Kossuth-díjas magyar népdalénekes, előadóművész
• augusztus 26. – Szentandrássy István, Kossuth-díjas magyar-roma festőművész († 2020)
• szeptember 1. – Gloria Estefan, kubai származású amerikai énekesnő
• szeptember 3. – Steve Schirripa, amerikai színész
• szeptember 4. – Farkas Flórián, roma politikus
• szeptember 9. – Mucsi Zoltán, Jászai Mari-díjas magyar színész
• szeptember 14. – Steven Jay Russell, hírhedt texasi csaló
• szeptember 15. – Paweł Pawlikowski lengyel filmrendező, forgatókönyvíró
• szeptember 15. – Tölgyessy Péter, magyar politikus, az SZDSZ egykori elnöke
• szeptember 16. – Tari János, dokumentumfilm-rendező
• szeptember 18. – Tasnádi Márton, magyar színházi és filmrendező, műsorvezető († 2017)
• október 12.
  • Csillag Endre, gitáros
  • Rémi Laurent, francia színész († 1989)
• október 18.
  • Precious Wilson, jamaicai énekesnő
  • Tömböl László, vezérezredes vezérkari főnök
• október 23. – Charles Betty, az Earthlink, egy nagy amerikai internetszolgáltató elnök-vezérigazgatója volt († 2007)
• október 23. – Paul Kagame, Ruanda elnöke
• november 5. – Jon-Erik Hexum, amerikai színész, modell († 1984)
• november 12. – Zsiborás Gábor, magyar válogatott labdarúgó († 1993)
• november 15. – Kevin Eubanks, amerikai jazz gitáros
• november 17. – Ifj. Tóth László, magyar festő- és grafikusművész
• november 19. – Ofra Haza, izraeli popénekes († 2000)
• december 1.
  • Geréby György, magyar filozófus, egyetemi tanár, docens az ELTE Antik és Középkori Filozófiatörténeti Tanszékén
  • Kovács Zoltán, FIDESZ-es politikus, Pápa polgármestere
• december 6. – Andrew Cuomo amerikai politikus, lakásügyi és városfejlesztési miniszter, New York állam kormányzója
• december 13. – Steve Buscemi, amerikai színész, rendező, producer, író
• december 19. – Cyril Collard, César-díjas francia zeneszerző, író, rendező és színész († 1993)

• január 4. – Rudnay Gyula festőművész (* 1878)
• január 14. – Humphrey Bogart amerikai színész (* 1899)
• január 16. – Arturo Toscanini olasz karmester (* 1867)
• február 1. – Friedrich Paulus német tábornok, egyetemi oktató (* 1890)
• február 8. – Neumann János matematikus (* 1903)
• február 9. – Horthy Miklós, Magyarország kormányzója (* 1868)
• február 13. – Jászi Oszkár társadalomtudós, szerkesztő, politikus (* 1875)
• február 18. – Henry Norris Russell amerikai csillagász (* 1877)
• március 8. – Esterházy János felvidéki magyar politikus (* 1901)
• április 15. – Alexandra Viktória schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi hercegnő (* 1887)
• május 13. – Fekete Mihály magyar-izraeli matematikus (* 1886)
• május 16. – Eliot Ness amerikai szövetségi ügynök, az Al Capone elleni küzdelemről ismert (* 1903)
• május 16. – Haám Artúr magyar földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő (* 1881)
• június 20. – Soós Imre színész (* 1930)
• június 27. – Malcolm Lowry angol író (* 1909)
• június 27. – Sass Árpád festő (* 1896)
• június 28. – Poldini Ede zeneszerző, zongoraművész (* 1869)
• július 2. – Patacsi Dénes magyar gazdálkodó, politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár (* 1877)
• augusztus 4. – Laziczius Gyula nyelvész, irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1896)
• augusztus 29. – Ágoston Ernő festő, grafikus (* 1889)
• szeptember 3. – Heltai Jenő költő, író (* 1871)
• szeptember 15. – Mosshammer Ottó osztrák-magyar hárfaművész és hárfatanár (* 1872)
• szeptember 20. – Jean Sibelius finn zeneszerző (* 1865)
• október 3. – Szabó Lőrinc költő, műfordító (* 1900)
• október 11. – Rády József olimpiai bajnok vívó (* 1884)
• november 16. – Palotás József olimpiai bronzérmes birkózó (* 1911)
• november 24. – Diego Rivera mexikói festőművész (* 1886)
• november 29. – Erich Wolfgang Korngold osztrák zeneszerző (* 1897)
• november 29. – Bán Róbert 1956-os felkelő (* 1934)
• november 30. – Beniamino Gigli, olasz operaénekes (tenor) (* 1890)
• december 15. – Brenner János római katolikus pap, gyilkosság áldozata lett (* 1931)
• december 16. – Gellért Oszkár költő, újságíró (* 1882)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 

 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1957 témájú médiaállományokat.