Borisz Leonyidovics Paszternak (Борис Леонидович Пастернак) (Moszkva, 1890.
február 10. – Peregyelkino, 1960. május 30.) irodalmi Nobel-díjas orosz származású szovjet költő, esszéíró, műfordító, író.
Borisz Leonyidovics Paszternak | |
Élete | |
Született | 1890. február 10. Moszkva, Orosz Birodalom |
Elhunyt | 1960. május 30. (70 évesen) Peregyelkino, Szovjetunió |
Sírhely | Peredelkino Cemetery |
Szülei | Rosa Kaufman Leonid Pasternak |
Házastársa |
|
Gyermekei | Jevgenyij Boriszovics Paszternak |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény |
Fontosabb művei | Zsivago doktor (1957) |
Kitüntetései |
|
Borisz Leonyidovics Paszternak aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Leonyidovics Paszternak témájú médiaállományokat. |
Egy neves zsidó festőművész (Leonyid Paszternak) és egy zsidó zongoraművésznő (Roza Kaufman) fia. A család azt állította, hogy Izsák Abrabánel, a híres portugál zsidó kincstárnok leszármazottja.
Zeneszerzőnek készült, de történelmet és filozófiát hallgatott a moszkvai egyetemen. 1912-ben a németországi Marburgba utazott. Első verseskötetén már látszott páratlan természetleíró képessége, úgy festette a kertet, a szelet, az esőt, a tavaszt, hogy azok őróla, a természetben élő, ám a természetet kultúrává nemesítő emberi lényről valljanak. Munkatársa lett Majakovszkij avantgardista folyóiratának, a LEF-nek. Az októberi forradalmat igenelte, tisztítótűznek nevezte.
1948 és 1955 között keletkezett nagyregényében, a Zsivago doktorban (ismert filmváltozata a Doktor Zsivágó) az 1903 és 1929 közé eső korszak, továbbá a háborús évek orosz történelmének átfogó képét kívánta megrajzolni. 1957-ben kijuttatta regényét az országból, ami meg is jelent Olaszországban és több más nyugati államban.
Amikor 1958-ban neki ítélték a Nobel-díjat, durva lejáratókampány indult ellene a Szovjetunióban. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták. Belső emigránsnak nevezték, hozzáfűzve: jobb lenne, ha valódi emigráns válnék belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Az előbbit választotta. (Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját – 1988-ig nem is jelenhetett meg hazájában.)
Élete hátralévő hónapjait a nyilvánosságtól visszavonultan töltötte. 1960. május 30-án Peregyelkinóban hunyt el.
Műfordítóként a világirodalom számos alkotóját ültette át orosz nyelvre, drámát és költészetet, kortársakat és klasszikusokat egyaránt. Többek közt Rafael Alberti, Goethe, Keats, Kleist, Rilke, Schiller, Shakespeare, Tagore, Verlaine, Werfel műveit. Noha nem tudott grúzul, kiemelten foglalkozott a grúz költészet fordításával.
A magyar irodalomból Petőfitől kisebb kötetre valót, mintegy félszáz verset ültetett át oroszra 1946-tól kezdve. Mivel magyarul sem tudott, ebbéli munkájában Kun Ágnes volt a segítségére. Ezen fordításai először az 1952-es négykötetes szovjet Petőfi-kiadásban jelentek meg.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Borisz Leonyidovics Paszternak, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.