Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.
A 13. században íródott egy latin vers átköltéseként, a latin nyelvű Leuveni kódex lapjaira. 1922-ben fedezték fel abban az anyagban, amit a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolt egy müncheni könyvkereskedésben a németek által az első világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
Szövegemlékről van szó, amely régi magyar írással készült, az eredeti mű szerzője feltehetőleg egy domonkos rendi szerzetes, Gotfrid, aki a párizsi Szent Viktor ágostonos kanonokrendi apátság helyettes házfőnöke volt, és a 12. században élt.
Az Ómagyar Mária-siralom magyar költője jól megérezte, hogy a latin sorok két ritmikai egységre oszlanak, és végig kétütemű sorfajban írta meg a maga költeményét. A magyar hangsúlyos ütemben a hangsúlytalan szótagok száma ekkor még kötetlen volt, ez nagyobb szabadságot, változatosabb sorok létrehozását tette lehetővé.
„Legelső” versünkben már fejlett rímek, szép és tudatosan alkalmazott alliterációk voltak. Változatos a rímelhelyezés is: előfordulnak páros rímek (a a b b), félrímes megoldások (x a x a) és bokorrímek is (a a a).
A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Hol önmaga nyomorult állapotát zokogja el, hol pedig – váltakozva a keserű jajongással – fiát szólítja meg anyai becézéssel, illetve a halált kérleli – önmagát ajánlva fel neki gyermeke helyett –, majd pedig Jézus kínzóihoz könyörög kegyelemért. A vers befejezésében feltör a tébolyult anyai sikoly: ha már nem mentheti meg egyetlen fiát, legalább osztozni akar vele a halálban.
Az Ómagyar Mária-siralom a Leuveni kódex 134. lapjának hátulján található. A vers szövegének nagyobb része szabad szemmel alig olvasható, mert a pergamenről a folytonos használat miatt egyszerűen kikopott. Korábban az a nézet terjedt el, hogy mint érthetetlen nyelvű szöveget kidörzsölték, dörzsölésre utaló nyomok azonban valójában nincsenek.
Műfaja: siralom (planctus).
Eredeti írásmód | Mai átírás | Mai magyar nyelven | |
(Vizkelety/Mészöly értelmezése) | (Molnár Ferenc értelmezése) | ||
Volek ſyrolm thudothlon | Volék sirolm-tudotlon. | Nem tudtam, mi a siralom. | Nem ismertem a siralmat, |
Walaſth vylagum tul | Válȧszt világumtúl, | Zsidók világosságomtól, | Zsidók világosságomtól, |
O en eſes urodū | Ó én ézës urodum, | Ó, én édes Uram, | Ó, én édes Uram, |
Scemem kunuel arad | Szëmëm künvel árȧd, | Szemem könnytől árad, | Szememből könny árad, |
Vylag uila ga | Világ világȧ, | Világnak világa, | Világ világa, |
Vh nequem en fyon | Uh nëkem, én fiom, | Jaj nekem, én fiam! | Jaj nekem, én fiam, |
Syrolmom fuha / ʒatum | Sirolmom, fuhászȧtum | Siralmam, fohászkodásom | Siralmam, fohászkodásom |
Wegh halal engumet / | Végy hȧlál engümet, | Végy magadhoz engem, halál, | Végy halál engemet, |
O ygoʒ ſymeonnok | Ó, igoz Símëonnok | Ó, az igaz Simeonnak | Ó, az igaz Simeonnak |
Tuled ualmun | Tűled válnum, | Tetőled válnom kell, | Ne váljak el tőled, |
Sydou myth theʒ turuentelen / | Zsidóv, mit tész türvéntelen? | Zsidó, mit téssz törvénytelenül? | Zsidó, mit tész törvénytelen! |
Kegug / gethuk fyomnok / | Kegyüggyetük fiomnok, | Kegyelmezzetek fiamnak, | Kegyelmezzetek meg fiamnak, |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Ómagyar Mária-siralom, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.