Homérosz: Görög költő

Homérosz (görögül Ὅμηρος, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i.

e. 8. század">i. e. 8. század?) görög költő. A Homérosznak tulajdonított két nevezetes költemény, az Iliasz és az Odüsszeia az i. e. 8. században keletkezhetett.

Homérosz
Homérosz mellszobra a British Museumban (római másolat az i. e. 2. századi elveszett hellenisztikus eredetiről, Baiaeból)
Homérosz mellszobra a British Museumban (római másolat az i. e. 2. századi elveszett hellenisztikus eredetiről, Baiaeból)
Élete
Születetti. e. 8. század
születési helye ismeretlen
Elhunyti. e. 8. század
halálozási helye ismeretlen
Nemzetiséggörög
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)eposz
Fontosabb műveiIliasz, Odüsszeia
Hatásaaz egész európai irodalomra
Homérosz: Eposzai, Hatása a világirodalomra, Jegyzetek
A Wikimédia Commons tartalmaz Homérosz témájú médiaállományokat.

Az ókori görög közvélekedés szerint a görög mitológiát Homérosz és a nála két évtizeddel fiatalabb Hésziodosz teremtette meg a nép emlékezetében élő mondák alapján. A trójai mondakör Homéroszig például legalább négy-öt évszázadon át élt a népi hagyományokban. Homérosztól maradt fenn ezek első írásos változata. A homéroszi eposzok az ógörög nyelv epikus dialektusának első képviselői.

Homérosz életéről nem maradtak fenn megbízható források, az sem bizonyos teljességgel, hogy valós személyként létezett-e. Számos fennmaradt életrajza ellentmondásos, regényes.

A spártaiak nem sokra becsülték a műveltséget. Viszont Homérosz költeményeit mégis fontosnak tartották, mert a háborúkról szóltak.

Eposzai

Iliasz

A mondakör hagyományos időrendjével szemben az eposz Homérosznak tulajdonított indítása meglehetősen eredeti. A háború utolsó évét és annak is csupán egyetlen eseményét – Akhilleusz haragját – énekli meg 24 fejezetre tagolódó 16 000 hexameterben, az előzményeket csak utalásokban érzékeltetve. A nyilvánvalóan egyéni koncepciót jelző in medias res (a dolgok közepébe vágva) technikát már Horatius is dicsérte az „Ars poetica” című művében.

Odüsszeia

Az Odüsszeia egy szintén 24 fejezetre tagolt, 12110 hexameterből álló eposz, az Iliasz folytatása. A műben a háború következményei és a pusztítás utóhatásai bontakoznak ki az Iliaszban még nem hangsúlyos szerepű Odüsszeusz személyes sorsában.

Az eposzok hagyományozása

Mindkét eposz eleinte szájhagyomány útján terjedt, Homérosznak általában csak azok első írásba foglalását tulajdonítják. A két eposz között jelentős filológiai különbségek vannak. A Homérosz-kutatás egyik legvitatottabb kérdése az, hogy létezett-e egyáltalán Homérosz mint egyetlen történelmi személy, vagy pedig csak legenda, valamint, hogy miképpen rögzítették írásba a két mondát, és mennyire hitelesek a szövegek.

Hatása a világirodalomra

Homérosz: Eposzai, Hatása a világirodalomra, Jegyzetek 
Homérosz és kísérője (William Bouguereau festménye, 1874)

Homérosz vagy a Homérosznak tulajdonított művek – hiszen az Odüsszeiát a mai irodalomtörténet egy Iliászt jól ismerő költő művének tartja – hatással voltak az egész görög kultúrára, illetve a latin nyelvű irodalmon keresztül a világirodalomra.

Jegyzetek

Források

  • Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 572–580. o.  

Szakirodalom

  • Castiglione László: Az ókor nagyjai. Budapest: Akadémiai. 1971. 94–95. o. ISBN 963-375-100-4  
  • Homérosz összes művei. Budapest: Gondolat. 1967.  
  • Devecseri Gábor: Kalauz Homéroszhoz. Budapest: Szépirodalmi. 1974.  
  • Karsai György: Homérosz – Odüsszeia. Budapest: Talentum. 2002.  
  • Émile Mireaux: Mindennapi élet Homérosz korában. Budapest: Gondolat. 1962.  
  • Moses I. Finley: The World of Odysseus. London: (kiadó nélkül). 1954; 1957  
    • Magyarul: Moses I. Finley: Odüsszeusz világa. Budapest: Európa. 1985.  
  • Karsai György: Homérosz: Iliász. Budapest: Akkord. 1998. = Talentum Műelemzések,  
  • Karsai György: Homérosz: Odüsszeia. Budapest: Akkord. 1998. = Talentum Műelemzések,  
  • Pierre Carlier: Homere. Paris: Fayard. 1991.  
  • Pierre Vidal-Naquet: Le monde d’Homere. Paris: Perrin. 2000.  
  • Thomas A. Szlezák: Homérosz: A nyugati irodalom születése ( ford. Tatár Sándor), Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 2016 (A kútnál), ISBN 9789639777378
  • Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora. Budapest: Gondolat. 1984.  

További információk

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Homérosz témában.
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Homérosz témában.

Kapcsolódó szócikkek

Tags:

Homérosz EposzaiHomérosz Hatása a világirodalomraHomérosz JegyzetekHomérosz ForrásokHomérosz SzakirodalomHomérosz További információkHomérosz Kapcsolódó szócikkekHoméroszGörögországI. e. 8. századIliaszLatin nyelvOdüsszeiaÓgörög nyelv

🔥 Trending searches on Wiki Magyar:

BécsMarót VikiKezdőlapToldiA majmok bolygója (egyértelműsítő lap)A Pál utcai fiúkGérard HoullierPablo EscobarPrágaSzózatA hét vezérIndiaII. Rákóczi FerencReal Madrid CFBochkor GáborNewton törvényeiHonfoglalásKurucokKalocsa–Paks Duna-hídBánk bán (dráma)Kossuth LajosTacskóHelen HuntSimontornyaIV. Balduin jeruzsálemi királyDél-afrikai KöztársaságMoulin Rouge (Párizs)Szovjetunió2024-es Eurovíziós DalfesztiválNői ejakulációArany János (költő)Viggo MortensenEötvös Loránd TudományegyetemNicolae CeaușescuCsíkszeredaPalesztinaCsongrádi KataBarokkVerebes IstvánSulyok Tamás (jogász)Lukácsi KatalinAntall József (politikus, 1932–1993)ÖrményországPintér Béla (színművész)A nagy pénzrablásKádár János (politikus)JapánHerczeg Ferenc (író)Puskás ArénaBud SpencerBarátok közt (10. évad)Kanári-szigetekÁprilis 25.Pindroch CsabaLondonSzolnokBethlen GáborRendfokozatMagyar MunkáspártTizenkét olümposzi istenEger ostroma (1552)Nemzetközi gépkocsijelek listájaInternetSzúrszopMallorcaRobert OppenheimerSpanyolországSzifiliszUEFA-bajnokok ligájaJulier FerencAnyeginMájusfaMagyar történelemSebestyén BalázsAz arany ember (regény)SzentendrePuskás Ferenc (labdarúgó)🡆 More