Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése.
Ebben a szűk, konzervatív értelemben éghajlata csak egy-egy konkrét helynek lehet. Tágabb értelemben a szomszédos, hasonló éghajlatú helyek összevonásával beszélünk valamilyen földrajzi táj regionális éghajlatáról (például a Kárpát-medence éghajlatáról), földtörténeti kitekintésben pedig az egész légkörben közel azonos módon változó paraméterek miatt az egész Föld éghajlatáról is — ennek a globális éghajlatnak a változása napjainkban a globális felmelegedés.
Az időjárási paraméterek együttes várható értékeit statisztikailag az úgynevezett bázisidőszak sokéves átlagaival hasonlítják össze. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-tól 1990-ig terjedő intervallum.
Az éghajlatot befolyásolják kozmikus tényezők (ettől függ az éghajlati övek kialakulása), természetföldrajzi tényezők és dinamikus tényezők (a levegő mozgása).
A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, a Nap sugárzási teljesítménye és Föld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.
A bioszféra részeként az emberiség is jelentősen befolyásolja az éghajlatot. A globális éghajlatváltozás lehetséges hatásaival foglalkozik a nemzetközi IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) és a magyar MTA-KvVM Vahava-projekt is.
Az éghajlat alakulása az ún. GCM-ekkel (globális légkörzési vagy klímamodellekkel) tanulmányozható. A GCM modellekkel végzett nemzetközi szimulációs kísérletek eredményei az ún. klímaszcenáriók, amik közül a legismertebbek a brit és USA GCM-eken alapuló UKLO, UKHI, UKTR, GFDL, valamint az ausztrál CSIRO szcenárió. A szcenáriók általában 2050-2100 környékére határoznak meg 30-31 éves napi meteorológiai adatsorokat. Ezek természetesen nem előrejelzések, hanem meghatározott feltételekhez kötött alternatív forgatókönyvek.
A Föld egyes területeinek éghajlata különböző típusokba sorolható. Az éghajlattípusokat gyakran kapcsolják a Föld három nagy földrajzi övezetéhez (trópusi öv, mérsékelt öv és sarkvidéki öv).
Albrecht Penck még kizárólag a csapadékmennyiség alapján különített el három éghajlattípust:
Wladimir Köppen összetettebb osztályozása hőmérséklet- és csapadékadatokat vesz figyelembe:
Míg a Köppen-féle osztályozás kizárólag meteorológiai adatokra épül, Glenn Trewartha rendszere a víz- és a hőellátottsági jellemzők segítségével az azonos vegetációjú területek határait jobban figyelembe véve különböztet meg 16 éghajlattípust:
Af - trópusi esőerdő éghajlat Am - trópusi monszun éghajlat As - trópusi szavanna éghajlat Aw - trópusi szavanna éghajlat | BWh - forró sivatagi éghajlat BWk - hideg sivatagi éghajlat BSh - forró félszáraz éghajlat BSk - hideg félszáraz éghajlat | Csa - forró nyarú mediterrán éghajlat Csb - meleg nyarú mediterrán éghajlat Csc - hideg nyarú mediterrán éghajlat | Cwa - nedves szubtrópusi éghajlat Cwb - szubtrópusi hegyvidéki éghajlat Cwc - szubtrópusi hegyvidéki éghajlat | Cfa - nedves szubtrópusi éghajlat Cfb - óceáni éghajlat Cfc - szubpoláris óceáni éghajlat | Dsa - nedves kontinentális éghajlat Dsb - nedves kontinentális éghajlat Dsc - szubarktikus éghajlat Dsd - szubarktikus éghajlat | Dwa - nedves kontinentális éghajlat Dwb - nedves kontinentális éghajlat Dwc - szubarktikus éghajlat Dwd - szubarktikus éghajlat | Dfa - nedves kontinentális éghajlat Dfb - nedves kontinentális éghajlat Dfc - szubarktikus éghajlat Dfd - szubarktikus éghajlat | ET - tundra éghajlat EF - örök fagy éghajlat |
A Köppen-féle térkép betűkódjai | ||
---|---|---|
főövek | csapadék | hőmérséklet |
A : trópusi | W : sivatag | h : forró-száraz |
B : száraz | S : sztyepp | k : hideg-száraz |
C : meleg-mérsékelt | f : egyenletesen nedves | a : hosszú, forró nyár |
D : boreális | s : száraz nyár | b : hosszú, hűvös nyár |
E : poláris | w : száraz tél | c : rövid, hűvös nyár |
m : monszun | d : rövid, hűvös nyár; zord tél | |
F : állandó jég | ||
T : tundra |
Kevéssé ismert, holisztikus megközelítést ad négy éghajlatformáló erőt együtt kezelve Lauer és Frankenberg. Négydimenziós mátrixként értelmezhető klimatológiai leírásuk alapján olyan éghajlatok is modellálhatók, amire jelenleg nincs példa a Földön, de elgondolhatók, a Föld más földtörténeti korában jelen lehettek, vagy napjaink éghajlatváltozásának következtében létrejöhetnek.
Elméletük szerint az éghajlat a következő négy erő eredményeképpen jön létre:
A Lauer-Frankenberg modellt a gyakorlatban gyakran egyszerűsítve használják, így például a tengerszint feletti magasságot csak az Egyenlítő közelében veszik figyelembe. Az egyszerűsített változat alapján ma a Földön 40 éghajlati típust különböztetnek meg az állandóan fagyos éghajlaton kívül.
Példák:
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Éghajlat, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.