Labdarúgó-Európa-Bajnokság: Négyévente megrendezésre kerülő kontinentális labdarúgótorna

Az európai labdarúgás és egyben az UEFA legfontosabb eseménye. Az elsőt 1960-ban rendezték Európai Nemzetek Kupája néven. 1968-ban változott az elnevezés labdarúgó-Európa-bajnokságra.

Labdarúgó-Európa-bajnokság
2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság
Címvédő	Olaszország (2020)
Legtöbb győzelem	Németország  Spanyolország (3–3 alkalommal)
Adatok
Sportág	Labdarúgás
Résztvevők	24
Kontinens	Európa (UEFA)
Első esemény	1960
Eddigi események száma	16
Honlap	uefa.com

1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt a tornán. A tornán résztvevők számát 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra növelték. 2008. szeptember 26-án az UEFA arról határozott, hogy 2016-ban 24 csapat vehet részt az Eb-n, és 51 mérkőzést rendeznek. A részt vevő csapatokat minden alkalommal selejtezők során választották ki.

1960-ban és 1964-ben ezek oda-visszavágós, egyenes kieséses selejtezők voltak, ezt követően azonban a selejtezőkben csoportmérkőzések, illetve pótselejtezők döntöttek. 1976-ig a rendező országot a 4 részt vevő csapat hazája közül választották. Ezt követően a selejtezőket megelőzően döntötték el, hogy mely ország rendezi a bajnokságot, így ettől fogva már ennek az országnak a válogatottja automatikusan – selejtezők nélkül – kvalifikálta magát a tornára. Érdemes megjegyezni, hogy a címvédő sosem élvezte azt a kedvezményt, hogy automatikusan kvalifikálta magát a következő tornára.

Az első ilyen eseményt 1960-ban a Szovjetunió nyerte. Három alkalommal a német (kétszer NSZK-ként) és a spanyol válogatott diadalmaskodott. Rajtuk kívül a franciák mondhatják magukat többszörös győztesnek, ők kétszer nyertek Eb-t. A címvédés első ízben a spanyol válogatottnak sikerült 2012-ben.

A harmadik hely sorsát 1980-ig az elődöntő vesztesei között döntötték el, 1984-ben azonban eltörölték a bronzmérkőzést, hivatalosan csak az első két helyet döntik el (a további csapatok rangsorolásánál mindkét elődöntőst harmadiknak könyvelik el, ténylegesen viszont csak két tornán, 2008-ban és 2012-ben kaptak bronzérmet az elődöntőben kieső csapatok játékosai).

2000-ben először rendezett közösen két ország Eb-t, ekkor Hollandia és Belgium adott otthont az eseménynek. A 2008-as és a 2012-es eseményt is két ország közösen rendezte. Előbbit Ausztria és Svájc, utóbbit a Lengyelország–Ukrajna páros kapta meg.

A 2016-os Európa-bajnokságot Franciaország rendezhette. 2020-ra Michel Platini UEFA-elnök új javaslattal állt elő: ne legyen kifejezetten házigazda ország, hanem az egyes mérkőzések rendezési jogát különböző országok egy-egy városa kapja meg. A torna rendezését ennek megfelelően 13 ország egy-egy városa nyerte el (London lett a legjobb négy küzdelmeinek házigazdája, a többi 12 helyszín három csoportmérkőzést és egy egyenes kieséses mérkőzést kapott). Utóbb a helyszínek száma Brüsszel visszalépésével 12-re csökkent, helyette a döntő házigazdája, London kapott további négy mérkőzést. 2024-re viszont visszatértek a hagyományos rendezéshez, Németország lett a házigazda.

2020-ban első alkalommal fordult elő, hogy a tornát elhalasztották: a koronavírus-járvány miatt az UEFA úgy döntött, 2021-ben rendezik meg az Európa-bajnokságot.

A hagyományos rendszerben Magyarország három alkalommal pályázott a rendezésre: 2004-re Ausztriával közösen, 2008-ra önállóan, 2012-re Horvátországgal, de egyik alkalommal sem sikerült elnyernie. A 2021-es (eredetileg 2020-as) tornán Budapest négy mérkőzést rendezett (három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt).

Év	Helyszín	Döntő			Harmadik helyért
		Győztes	Eredmény	Második hely	Harmadik hely	Eredmény	Negyedik hely
1960	Franciaország	Szovjetunió	2–1 (h.u.)	Jugoszlávia	Csehszlovákia	2–0	Franciaország
1964	Spanyolország	Spanyolország	2–1	Szovjetunió	Magyarország	3–1 (h.u.)	Dánia
1968	Olaszország	Olaszország	1–1 (h.u.) 2–0 (újra)	Jugoszlávia	Anglia	2–0	Szovjetunió
1972	Belgium	NSZK	3–0	Szovjetunió	Belgium	2–1	Magyarország
1976	Jugoszlávia	Csehszlovákia	2–2 (h.u.) ti.: 5–3	NSZK	Hollandia	3–2 (h.u.)	Jugoszlávia
1980	Olaszország	NSZK	2–1	Belgium	Csehszlovákia	1–1 (h.u.) ti.: 9–8	Olaszország
Év	Helyszín	Győztes	Eredmény	Ezüstérmes	Elődöntősök (1984-től nincs bronzmérkőzés)
1984	Franciaország	Franciaország	2–0	Spanyolország	Dánia és   Portugália
1988	NSZK	Hollandia	2–0	Szovjetunió	NSZK és   Olaszország
1992	Svédország	Dánia	2–0	Németország	Hollandia és   Svédország
1996	Anglia	Németország	2–1 (h.u., aranygól)	Csehország	Anglia és   Franciaország
2000	Belgium és   Hollandia	Franciaország	2–1 (h.u., aranygól)	Olaszország	Hollandia és   Portugália
2004	Portugália	Görögország	1–0	Portugália	Csehország és   Hollandia
2008	Ausztria és   Svájc	Spanyolország	1–0	Németország	Oroszország   Törökország
2012	Lengyelország és   Ukrajna	Spanyolország	4–0	Olaszország	Portugália és   Németország
2016	Franciaország	Portugália	1–0 (h.u.)	Franciaország	Wales és   Németország
2020	Európa	Olaszország	1–1 (h.u.) ti.: 3–2	Anglia	Spanyolország és   Dánia

Következő döntők

Év	Helyszín	Pályaválasztó csapat	Vendég csapat	Elődöntősök (1984-től nincs bronzmérkőzés)
2024	Németország
2028	Nagy-Britannia és   Írország
2032	Olaszország és   Törökország

Győztesek

A következő táblázat az 1960 és 2020 között megrendezett labdarúgó-Európa-bajnokságok győzteseit és döntőseit tartalmazza.

 

Megjegyzések
* : rendező
¹ :   NSZK néven

Nemzet	Győztes	Ezüstérmes
Németország	3 (19721, 19801, 1996)	3 (19761, 1992, 2008)
Spanyolország	3 (1964*, 2008, 2012)	1 (1984)
Olaszország	2 (1968*, 2020)	2 (2000, 2012)
Franciaország	2 (1984*, 2000)	1 (2016*)
Szovjetunió	1 (1960)	3 (1964, 1972, 1988)
Portugália	1 (2016)	1 (2004*)
Csehszlovákia	1 (1976)	–
Hollandia	1 (1988)	–
Dánia	1 (1992)	–
Görögország	1 (2004)	–
Jugoszlávia	–	2 (1960, 1968)
Belgium	–	1 (1980)
Csehország	–	1 (1996)
Anglia	–	1 (2020)

• UEFA hivatalos honlapja
• Hegyi Iván: Európa-csúcsok. A labdarúgó-EB negyvenéves története, 1960–2000; Paginarum, Bp., 2000
• Hegyi Iván: Labdarúgó EB könyv; Népszabadság Könyvek, Bp., 2007
• Kormanik Zsolt: Futball-eb, 1958–2008. A kezdetektől napjainkig; Aréna 2000, Bp., 2008 (Híres játékosok, felejthetetlen meccsek)
• Moncz Attila: Futball-EB, 1958–2012. A kezdetektől napjainkig; Aréna 2000, Bp., 2012 (Híres játékosok, felejthetetlen meccsek)
• Hegyi Iván: Labdarúgó Eb, 1958–2016; Mediaworks, Bp., 2016 (Nemzeti Sport kiadványok)
• Margitay Richárd: A labdarúgó Európa-bajnokságok győztesei; Aposztróf, Bp., 2016
• Hetyei László: Magyarok a labdarúgó Európa-bajnokságokon; Aposztróf, Bp., 2016
• Bodnár Zalán: EB Párizstól Párizsig. Az Európa-bajnokság színes története; Rézbong, Göd, 2016
• A csoda kapujában. Futball EB Magyarországon, Magyarország a futball EB-n; fel. szerk. Kun Zoltán, főszerk. Szöllősi György; Mediaworks, Bp., 2021

• A labdarúgó-Európa-bajnokságok góllövőinek listája
• Európai Labdarúgó-szövetség
• Labdarúgó-világbajnokság
• A labdarúgó-Európa-bajnokságok kabalái