Tölgy: Növénynemzetség

Tölgy
Magányos kocsányos tölgy
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Bükkfavirágúak (Fagales) Család: Bükkfafélék (Fagaceae) Nemzetség: Quercus L.
Fajok
fajok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tölgy témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgy témájú médiaállományokat és Tölgy témájú kategóriát.

Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgypopulációk alkalmazkodása és genetikai sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy számos faj máig eredményesen keresztezhető.

A nemzetséget egyes rendszertanászok alnemzetségekre bontják:

• Cyclobalanopsis;
• Lepidobalanus;
• Erythrobalanus.

A Lepidobalanus alnemzetség fajsorai:

• Robur (vastag kérgű tölgyek), mint például:
  • kocsányos tölgy,
  • szürke tölgy,
  • kocsánytalan tölgy,
  • dárdás karéjú kocsánytalan tölgy,
  • erdélyi kocsánytalan tölgy,
  • molyhos tölgy,
  • olasz tölgy,
  • magyaltölgy.
• Cerris (csertölgyek), mint például:
  • csertölgy.

Az Erythrobalanus alnemzetség fajsorai:

• Rubrae (vöröstölgyek):
  • vörös tölgy,
  • amerikai mocsártölgy.

Jellemzően az északi flórabirodalomban, főleg a hegyvidékeken terjedt el:

• Ázsiában 148 faj,
• Amerikában 142 faj,
• Európában 20–24 faj, ebből Magyarországon hét.

Afrikában csak az északi részen terem néhány mediterrán faj. Ausztráliában egyáltalán nem találni, de Új-Guineán szórványosan előfordul. Dél-Amerikában egy faja él.

Magyarországon különböző fajai (főleg a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy) az erdős puszta öv, a dombságok, valamint 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái – változatos erdőtársulásokban:

• gyöngyvirágos tölgyes;
• ártéri keményfa-ligeterdő;
• sziki tölgyes;
• melegkedvelő tölgyes;
• cseres–tölgyes;
• mészkerülő tölgyes;
• mészkedvelő tölgyes;
• gyertyános–tölgyes;
• pusztai tölgyes.

Az egyes fajok termete meglehetősen változatos: cserjék és nagy (mintegy 35 m magasságig) fák egyaránt előfordulnak a nemzetségben. Kérge repedezett.

A lombhullató fajok levele többnyire öblös, karéjos, a mediterrán fajoké rendszerint tagolatlan.

Virága egylaki, redukált: a hím virág szakadozott barkává egyesül, a magányosan vagy csomókban álló termővirágok rügyformák, de a tetejükön kibúvó bibeszál könnyen megkülönbözteti a levélrügyektől. Termése a makk, amit ovális, tojásdad vagy hosszas, pikkelyes vagy bozontos aljú makkcsésze takar.

Az amerikai és közép-európai tölgyek lombhullatók, a mediterrán vidéken, Kis-Ázsiában és Iránban honos fajok többnyire örökzöldek. Virágai a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak. A tölgyfajok gyakran kereszteződnek, és így változatos hibrideket hoznak létre.

Fája értékes keményfa, jól megmunkálható, de csak gőzölés után hámozható, faragható. Keskeny szíjácsa sárgásfehér, gesztje sárgásbarna. A legtöbb faj fáját kíméletesen kell szárítani, mert könnyen repedezik. Tartós ipari fa, amiből egyaránt készítenek bútorokat, hordókat, parkettát, használják épület-, talp- és bányafának. Csersavtartalma miatt biológiai ellenállóképessége is jó.

A tölgy szinte minden európai kultúrában jelentős szerepet kapott, mint az istenek fája. Kiváltképp tisztelték az ógörögök, az etruszkok, a germánok, a kelták, a skandináv népek és a poroszok. Észak-Görögországban Dodona tölgyfája volt a legrégibb hellén orákulum, ahol a papok a lombok susogásából vélték kihallani a jövőt. Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is. Az erdészek hagyományos jelképe az erdészcsillag, amelynek eredete a kocsányos tölgy öt levelű, csillagot formázó csemetéje.

• kocsányos tölgy (Quercus robur, Quercus pedunculata),
  • szlavón tölgy (Quercus robur slavonica),
• erdélyi kocsánytalan tölgy (Quercus polycarpa)
• kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Quercus sessiliflora, Quercus sessilis) – muzsdalytölgy, valódi kocsánytalan tölgy,
• molyhos tölgy (Quercus pubescens, Quercus lanuginosa) – pelyhes tölgy, szöszös tölgy,
• magyar tölgy (Quercus frainetto, Quercus farnetto, Quercus conferta, Quercus hungarica),
• cserfa vagy csertölgy (Quercus cerris)
• Turner-tölgy (Quercus * turneri)

Jelentősen eltérő tulajdonságai miatt az erdészek a csertölgyet a „nemes” tölgyektől teljesen elkülönítve szokták kimutatni.

• (Quercus acrodonta)
• (Quercus acuta)
• Hegyeslevelű tölgy (Quercus acutissima)
• (Quercus agrifolia)
• Fehér tölgy (Quercus alba)
• (Quercus aliena)
• Égerlevelű tölgy (Quercus alnifolia)
• (Quercus arizonica)
• (Quercus aucheri)
• (Quercus audleyensis)
• (Quercus ballota)
• (Quercus baloot)
• (Quercus bebbiana)
• (Quercus berberidifolia)
• (Quercus bicolor)
• (Quercus brantii)
• (Quercus calliprinus)
• Kanári-tölgy (Quercus canariensis)
• Gesztenyelevelű tölgy (Quercus castaneifolia)
• (Quercus chenii)
• (Quercus chrysolepsis)
• Karmazsintölgy (Quercus coccifera)
• Bíbor tölgy (Quercus coccinea)
• (Quercus comptoniae)
• (Quercus corrugata)
• Dárdás karéjú kocsánytalan tölgy (Quercus dalechampii)
• Császártölgy (Quercus dentata)
• (Quercus dilatata)
• (Quercus douglasii)
• (Quercus dumosa)
• Szúróslevelű tölgy (Quercus ellipsoidalis)
• (Quercus emoryi)
• (Quercus engelmannii)
• (Quercus fabri)
• Ibériai tölgy (Quercus faginea)
• Sallangoslevelű tölgy (Quercus falcata)
• (Quercus fangshanensis)
• (Quercus floribunda)
• (Quercus fruticosa)
• (Quercus fusiformis)
• (Quercus gambelii)
• (Quercus garryana)
• (Quercus gilva)
• (Quercus glauca)
• (Quercus hartwissiana)
• (Quercus havardii)
• (Quercus heterophylla)
• (Quercus hickelii)
• (Quercus hinckleyi)
• Para-csertölgy (Quercus hispanica)
• (Quercus humboldtii)
• Magyaltölgy (Quercus ilex) – kövi tölgy,
• (Quercus ilicifolia)
• Zsindelyes tölgy (Quercus imbricaria)
• Kurdisztáni tölgy (Quercus infectoria)
• (Quercus insignis)
• (Quercus ithaburensis)
• (Quercus kelloggii)
• (Quercus kerrii)
• (Quercus kewensis)
• (Quercus laevis)
• (Quercus lamellosa)
• (Quercus lanata)
• Babérlevelű tölgy (Quercus laurifolia)
• (Quercus leucotrichophora)
• (Quercus libanerris)
• Libanoni tölgy (Quercus libani)
• (Quercus lineata)
• (Quercus lobata)
• (Quercus longinux)
• (Quercus lusitanica)
• (Quercus lyrata)
• Kaukázusi tölgy (Quercus macranthera)
• Nagylevelű tölgy (Quercus macrocarpa)
• Lantlevelű tölgy (Quercus marilandica)
• (Quercus michauxii)
• (Quercus minima)
• (Quercus miyagii)
• (Quercus mongolica)
• (Quercus montana)
• (Quercus muehlenbergii)
• (Quercus myrtifolia)
• (Quercus myrsinifolia)
• Fekete tölgy (Quercus nigra)
• (Quercus oblongifolia)
• (Quercus oxyodon)
• (Quercus pachyloma)
• (Quercus pagoda)
• (Quercus pauciloba)
• Amerikai mocsártölgy ~ sártölgy, (Quercus palustris)
• (Quercus pendulina)
• Szürke tölgy ~ hamvas tölgy, (Quercus pedunculiflora),
• Fűzlevelű tölgy (Quercus phellos)
• Babérhárslevelű tölgy (Quercus phillyraeoides)
• Pontuszi tölgy (Quercus pontica)
• (Quercus prinoides)
• (Quercus prinus)
• (Quercus pumila)
• (Quercus pungens)
• Pireneusi tölgy (Quercus pyrenaica)
• (Quercus rex)
• Kereklevelű magyaltölgy (Quercus rotundifolia)
• Vörös tölgy (Quercus rubra) ~ (Quercus borealis)
• (Quercus salicina)
• (Quercus schochiana)
• (Quercus semecarpifolia)
• (Quercus serrata)
• (Quercus sessilifolia)
• (Quercus shumardii)
• (Quercus sinuata)
• (Quercus skinneri)
• (Quercus spinosa)
• Keresztkaréjú tölgy (Quercus stellata)
• (Quercus strombocarpa)
• Paratölgy (Quercus suber)
• (Quercus texana)
• (Quercus trojana)
• (Quercus tuberculata)
• (Quercus turbinella)
• Turner-tölgy (Quercus turneri)
• (Quercus undulata)
• (Quercus vacciniifolia)
• Paráskérgű tölgy (Quercus variabilis)
• Festő tölgy (Quercus velutina)
• Olasz tölgy (Quercus virgiliana) ~ (Quercus pubescens ssp. virgiliana)
• (Quercus wislizeni)
• (Quercus wutaishanica)
• Paracser (Quercus x hispanica).

•  
  Quercus acuta
•  
  Quercus acutissima
•  
  Quercus agrifolia
•  
  Quercus alba
•  
  Quercus aliena
•  
  Quercus alnifolia
•  
  Quercus arizonica
•  
  Quercus berberidifolia
•  
  Quercus bicolor
•  
  Quercus calliprinos
•  
  Quercus canariensis
•  
  Quercus castaneifolia
•  
  Quercus cerris
•  
  Quercus chapmanii
•  
  Quercus chrysolepis
•  
  Quercus coccinea
•  
  Quercus coccifera
•  
  Quercus costaricensis
•  
  Quercus dentata
•  
  Quercus douglasii
•  
  Quercus ellipsoidalis
•  
  Quercus emoryi
•  
  Quercus engelmannii
•  
  Quercus falcata
•  
  Quercus faginea
•  
  Quercus fusiformis
•  
  Quercus frainetto
•  
  Quercus gambelii
•  
  Quercus garryana
•  
  Quercus geminata
•  
  Quercus georgiana
•  
  Quercus miyagii
•  
  Quercus myrsinifolia
•  
  Quercus glauca
•  
  Quercus grisea
•  
  Quercus gussonei
•  
  Quercus hartwissiana
•  
  Quercus havardii
•  
  Quercus imbricaria
•  
  Quercus infectoria
•  
  Quercus ilicifolia
•  
  Quercus ilex
•  
  Quercus ithaburensis
•  
  Quercus ithaburensis makkja
•  
  Quercus john-tuckeri
•  
  Quercus kelloggii
•  
  Quercus laevis
•  
  Quercus libani
•  
  Quercus lusitanica
•  
  Quercus lobata
•  
  Quercus lyrata
•  
  Quercus macranthera
•  
  Quercus macrocarpa
•  
  Quercus michauxii
•  
  Quercus minima
•  
  Quercus montana
•  
  Quercus muehlenbergii
•  
  Quercus mongolica
•  
  Quercus nigra
•  
  Quercus pacifica
•  
  Quercus pagoda
•  
  Quercus palustris
•  
  Quercus petraea
•  
  Quercus phellos
•  
  Quercus phillyraeoides
•  
  Quercus pontica
•  
  Quercus pubescens
•  
  Quercus pumila
•  
  Quercus pyrenaica
•  
  Quercus robur
•  
  Quercus rotundifolia
•  
  Quercus rubra
•  
  Quercus salicina
•  
  Quercus saltillensis
•  
  Quercus semecarpifolia
•  
  Quercus serrata
•  
  Quercus stellata
•  
  Quercus suber
•  
  Quercus tomentella
•  
  Quercus trojana
•  
  Quercus turbinella
•  
  Quercus vaccinifolia
•  
  Quercus variabilis
•  
  Quercus vaseyana
•  
  Quercus velutina
•  
  Quercus virginiana
•  
  Quercus wislizeni

 

Nézd meg a tölgy címszót a Wikiszótárban!

• A Pallas nagy lexikona
• Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 633–634. o. ISBN 963-9257-17-6  
• Kremer et al.: A kocsányos és kocsánytalan tölgy (Quercus robur & petraea) változatossága
• Bartha Dénes: Dendrológia
• Tölgyfa fajták gondozása, ültetése