12 Pont: Az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalása

Ez a szócikk az 1848-as 12 pontról szól. Hasonló címmel lásd még: 12 pont (egyértelműsítő lap).

március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalása.

A Landerer & Heckenast nyomdában kiadott kiáltvány szövege:

A párizsi forradalom hírére Kossuth Lajos március 3-án felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Ezt az alsótábla azonnal elfogadta, de a főrendi tábla ellenállásképp nem is tárgyalt róla. Ebben az alkotmányos átalakulást, érdekegyesítést és belső reformot jelölte ki célul a korábbi sérelmi taktika helyett. Március 4-én az Ellenzéki Kör is megvitatta a felirati javaslatot. A felirati javaslat alkotmányosságra és nemzeti kormányra vonatkozó részeivel egyetértettek, de hiányolták belőle a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megnevezését. Március 9-én, miután Irányi Dániel visszatért Pozsonyból, ahol Kossuthtal tárgyalt az ellenzéki mozgalom helyzetéről, a Kör ülésén elhatározták, hogy egy országos petíciós mozgalommal próbálják meg gyorsítani az országgyűlés munkáját.

Ennek hatására fogalmazta meg Irinyi József március 12-ére a Tizenkét pont első változatát, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. Ez az első változat nem csak a később híressé vált 12 pontot tartalmazta, hanem egy bevezetőt is, amely megindokolta a kiáltvány születését. Ebben arra hivatkoztak, hogy egész Európa mozgásba jött, és Magyarország sem ragaszkodhat régi, elavult viszonyaihoz. Kijelentik, hogy a nemzet immár egyes eredményekkel nem elégszik már meg, az alkotmány átfogó reformját igényli.

Jókai Mór a Fiatal Magyarország tizenkét pontját a nép által megérthető magyarázattal alakította át.

A tervek szerint a március 19-i József-napi vásáron tömeggyűlésen erősíttették volna meg, de március 14-én este a 13-ai bécsi forradalom hírére úgy döntött a Pilvax-kör, hogy Pesten is forradalomra van szükség, és nyilvánosságra kell hozni követeléseiket. Ekkor került be a szövegbe a politikai foglyok szabadon engedése, két addigi pontot összevontak. Március 15. reggelén a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták. Másnap petícióként küldték Pozsonyba, a tömeggyűlés megerősítése nélkül, de a forradalom súlyával.

 

A forradalom egyik állomása volt, amikor megnyitották a tanácstermeket. Ott került sor a Tizenkét pont elfogadására. Erről a délután folyamán plakáton értesítették a lakosságot:

Ezek után a tizenkét pont következett a következő kisebb változtatásokkal:

• az első pont így változott: „Sajtó szabadság a’ censura eltörlésével.”
• a második pont: „Felelős ministerium Buda-Pesten.”
• a tizenegyedik pontban a régiesebb Politicai írásmódot használták
• az utolsó pontot kiegészítették ekképpen: „Unio Erdélylyel.”

• Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László. A magyar forradalom és szabadságharc 1848–49-ben, Történelem 5, Hatodik kiadás, Reáltanoda Alapítvány, 159-162. o. (2005). ISBN 963-04-6874-3 
• Pest város közgyűlésének plakátja a Budapest Főváros Levéltára oldalán
• szerk.: Hermann Róbert: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc története. Videopont Kiadó, 24-25. o. (1996). ISBN 963 8218 207 
• A 12 pont története - Március 15.