Rosidae: A zárvatermők egy csoportja

A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsján-rendszer) a kétszikűek osztályának egy alosztályaként tartják számon. Az Angiosperm Phylogeny Group rendszertanaiban, így a legkorszerűbb APG IV-rendszerben is a rosids névvel jelzett kládnak feleltethető meg.

Rosidae
Euphorbia heterophylla
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae
Szinonimák
Rosids (APG)
Rendek
Vitales Eurosids Fabids Zygophyllales Celastrales Oxalidales Malpighiales Fabales Rosales Cucurbitales Fagales Malvids Geraniales Myrtales Crossosomatales Picramniales Sapindales Huerteales Malvales Brassicales
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Rosidae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Rosidae témájú kategóriát.

Fosszíliáik a kréta időszak óta ismertek. Molekuláris órán alapuló becslések szerint a rosids csoport a kréta időszak apti vagy albai korszakában jelent meg, 125-99,6 millió évvel ezelőtt. Az alkalmazott leírástól függően 16-20 rend tartozik ide, melyekbe mintegy 140 növénycsaládot sorolnak.

Körülbelül 70 000 faj tartozik ide, ami az összes zárvatermőfaj több mint egynegyedét jelenti.

A „rosids” név a „Rosidae” rendszertani néven alapul, amit általában alosztálynak tekintenek. 1967-ben Armen Tahtadzsján megmutatta, hogy a „Rosidae” név alapja a Friedrich Gottlieb Bartling által 1830-ban készített taxonleírás. Ezt a csoportot nevezték át később „Rosidae”-ra; később különböző szerzők különféleképpen határolták be a taxont. A „rosids” név informális, azaz nincs hozzá rendelve semmilyen taxonómiai szint, mint amiket az ICBN osztogat. A rosids monofiletikus csoport, a kládok molekuláris filogenetikai vizsgálata alapján.

A 21. században a rosids csoport három, több ponton is különböző leírása használatos. Egyes szerzők idesorolják a Saxifragales és Vitales rendeket, mások mindkettőt kizárják a csoportból. Ebben a cikkben az APG IV-rendszer leírása szerepel, ami a csoportba tartozónak tekinti a Vitales rendet, de a Saxifragales-t nem.

A rosids és a Saxifragales együtt monofiletikus csoportot alkotnak. Ez a 6 csoport egyike, melyek együtt a Pentapetalae kládot („ötszirmúak”, a core eudicots mínusz a Gunnerales rend) alkotják, ahol a másik öt csoport a Berberidopsidales, Caryophyllales, Dilleniales, Santalales és az asterids. A csoportok közötti kapcsolatról még keveset tudunk.

A rosid klád morfológiailag igen változatos, így nehezen jellemezhető csoport. Gyakori, hogy az egyszerűbb, háromnyílású (pl. trikolpát) pollenszemeket összetettebb (pl. poliporát) virágporszem váltja fel.

A rosids két alapegysége az önálló Vitales rend és az eurosids (valódi rosidák) nagy csoportja.

Az eurosids két, közel azonos méretű nagy csoportja:

• a fabids (Fabidae, eurosids I) és
• a malvids (Malvidae, eurosids II).

Korábban a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales rendeknek az eurosids I-be foglalt leírását (sensu lato eurosids I) vagy külön kezelését (sensu stricto eurosids I) is megengedték, az APG III-rendszer azonban belátta a sensu lato leírás monofiletikusságát. Az Apodanthaceae család az APG III eredeti publikációjában még a zárvatermők szintjén incertae sedis taxon volt – mivel a klorofillt nem tartalmazó parazita növényeknél a növényi leszármazási fa meghatározását általában nagyban segítő kloroplasztiszgének itt nem működő, ún. pszeudogének – azóta az eurosids csoporton belül sikerült Cucurbitales rendben elhelyezni a családot. A Huaceae családot pedig korábban a fabids-on belüli COM kládban nem tudták rendbe sorolni, az APG III és APG IV azonban már az Oxalidales rendben helyezte el.

A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsján-rendszer, Borhidi-rendszer, Dahlgren-rendszer, Thorne-rendszer) ebben az alosztályban helyezték el a különféle élősködő növényeket összevonó óriásvirágúak (Rafflesiales) rendjét. Ez a szemlélet még a 2000-es évek elején is tartotta magát, bár egyre több jel utalt a rend parafiletikus voltára. A molekuláris genetikai vizsgálatok eredményeinek hatására végül a rendet megszüntették, három osztályát pedig egymástól meglehetősen távol eső kládokba sorolták be.

Rendek

A rosids 17 rendből áll. Az alapi helyzetű Vitales renden kívül a 8-8 rendet tartalmazó fabids (eurosids I) és malvids (eurosids II) kládokból áll. Korábban négy rendet, a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales a fabids és a malvids kládokon kívül írták le, vagy legfeljebb a malvids 'sensu lato'-hoz sorolták őket. 2009-ben azonban Hengchang Wang és társai javaslatot tettek arra, hogy a malvids csoportba foglalják bele a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales rendeket is. Ezt a tágabb leírást az általuk elvégzett analízis igen erősen támogatta (100% bootstrapping). Egyes ide tartozó rendeket csak nemrég írtak le. Ezek a Vitales, Zygophyllales, Crossosomatales, Picramniales, és Huerteales rendek.

Az alább látható kladogram forrása az APG weboldal.

A nitrogénkötő kládba nagy számú, nitrogénkötésre képes növény tartozik, melyek specializált gyökérgümői a légköri nitrogént megkötni tudó Rhizobia baktériumokat tartalmaznak. Nem minden növény képes erre a kládon belül.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosids című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.