Dubaj: Város az Egyesült Arab Emírségekben

Dubaj / Dubai (دبيّ)
Dubaj / Dubai címere Dubaj / Dubai zászlaja
Közigazgatás
Ország	Egyesült Arab Emírségek
Jogállás	város
Alapítás éve	1833. június 9.
Polgármester	Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm
Testvérvárosok	Lista Baszra Bogotá Brisbane Puszan (2006–) Damaszkusz Gold Coast (2001–) Kuala Lumpur Dzsidda Kartúm Karacsi Rio de Janeiro Sanghaj (2009–) Dundee Bagdad Barcelona (2006–) Bejrút Caracas Cheb Detroit (2003–) Frankfurt am Main (2005. június 14. – ) Gandhinagar Genf Granada Kanton Hongkong Hyderabad district Isztambul (1997–) Kish Island Kuvaitváros Los Angeles Monterrey New York Oszaka Párizs Phoenix Teherán Tripoli Vancouver Oszaka prefektúra (2002. október 29. – ) Phenjan
Népesség
Teljes népesség	3 331 420 fő (2020)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 m
Terület	Emírség: 3885 km². Város: 440 km²
Időzóna	UTC+04:00
Elhelyezkedése
é. sz. 25° 16′ 11″, k. h. 55° 18′ 34″25.269722222222, 55.30944444444425.269722°N 55.309444°E, k. h. 55° 18′ 34″25.269722222222, 55.30944444444425.269722°N 55.309444°E
Dubaj / Dubai weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubaj / Dubai témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A 18. században kis halászfaluként alapított város a 21. század elején gyorsan növekedett, a turizmusra és a luxusra összpontosítva. Itt található a világon a második legtöbb ötcsillagos szálloda és a világ legmagasabb épülete, a 828 méter magas Burdzs Kalifa. Dubaj napjainkban a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.

Az Arab-félsziget keleti részén, a Perzsa-öböl partján fekszik, és az utas- és teherszállítás egyik legfontosabb globális közlekedési csomópontja. Az olajbevételek segítettek felgyorsítani a város fejlődését, amely már egyébként is jelentős kereskedelmi csomópont volt. A 20. század eleje óta a regionális és nemzetközi kereskedelem központja, Dubaj gazdasága a kereskedelem, az idegenforgalom, a légi közlekedés, az ingatlanok és a pénzügyi szolgáltatások bevételeire támaszkodik. Az olajtermelés 2018-ban az emírség GDP-jének kevesebb mint 1 százalékát adta. A számtalan innovatív, nagyszabású építészeti és egyéb beruházásaival, valamint kiemelkedő sporteseményeivel szintén ismertté vált a világ számára. A város lakossága körülbelül 3,49 millió fő (2021-ben).

A Dubaj szó nyelvi eredete vita tárgyát képezi, mivel néhány kutató perzsa eredetűnek gondolja, míg mások arabnak vélik. Fedel Handhal, az Egyesült Arab Emírségek kultúrtörténetének kutatója szerint a Dubaj szó a Daba kifejezésből származik [további származéka Yadub], ami csúszást jelent, és valószínűleg a Dubaj-öböl áramlására utal.

 

Az iszlám kultúra születéséről a Délkelet-Arab-félszigeten nagyon keveset tudunk, kivéve, hogy a környék számos ősi városa kereskedelmi központ volt a keleti és a nyugati világ között. Az ősi mangrovemocsár maradványait, melynek létezése legalább 7000 évre nyúlik vissza, a csatornarendszer átépítésekor fedezték fel Dubajban. 5000 évvel ezelőtt még homok borította a területet, beleértve a város mostani partvonalát is.

Az iszlám elterjedése előtt a helyiek a Badzsir nevű istenségnek hódoltak. Ez az időszak a bizánci nagyhatalmak időszaka volt.

Az iszlám elterjedése után Ommajjád kalifa kezébe került a hatalom. A Dubaji Múzeum ásatásai szerint Al-Jumayra (Dzsumeira) régióban találtak több leletet, mely az omajjád-időszak fennállását igazolja.

A legkorábbi írásos feljegyzés, mely említést tesz Dubajról, 1095-ből származik, az andalúz–arab földrajztudós, Abu Abdullah al-Bakri említi földrajzkönyvében. A velencei gyöngykereskedő, Gaspero Balbi 1580-ban látogatott a területre, Dubajt (Dibei) gyöngyipara miatt említi meg. Egy település fennállásáról hivatalos források csak 1799 után értekeznek.

19. század

A 19. század elején, az Al Abu Falasa-klán (House of Al-Falasi) létesítette Dubajt, amely továbbra is Abu-Dzabitól függött, egészen 1833-ig. 1820. január 8-án a dubaji sejk és a régió többi sejkje aláírta az Általános Tengerbiztonsági Békeszerződést a brit kormánnyal. 1833-ban azonban az Ál Maktúm-dinasztia (szintén a House of Al-Falasi klán leszármazottjai) Bani Yas törzse elhagyta Abu-Dzabit, és átvette Dubai irányítását az Abu Fasala-klántól minden ellenállás nélkül.

Dubaj az 1892-es kizárólagos megállapodás értelmében az Egyesült Királyság védelme alá került, így a britek beleegyeztek abba, hogy megvédjék Dubajt az Oszmán birodalom támadásai ellen. Az 1800-as években két katasztrófa is sújtotta a várost. Az első 1841-ben következett be, amikor a helyi Bur Dubaiban himlőjárvány tört ki, melynek hatására a lakosok nagy része keletebbre, Deirába költözött. A második 1894-ben, amikor Deirában pusztított tűzvész, s a legtöbb otthon leégett. Ennek ellenére a város földrajzi fekvése miatt továbbra is vonzotta a kereskedőket a régióba. A dubaji emír szívesen fogadta őket, és csökkentette a kereskedelmi adók összegét is, amely a régió akkori legfontosabb kereskedelmi csomópontjaiból, a távoli Sardzsából (Sharjah) és Bandar Lengehből is ide csalogatta az üzletkötőket.

20. század

 

Dubaj Iránhoz való földrajzi közelsége is fontossá tette a helyet. A város jelentős kikötője volt a külföldi kereskedőknek, elsősorban az irániaknak, akik végül le is telepedtek itt. Az 1930-as évekig Dubaj a gyöngyhalászatáról volt nevezetes. A gyöngyipar először az első világháború során sérült helyrehozhatatlanul, majd az 1920-as évek gazdasági válsága miatt. Következésképpen a városból sokan kivándoroltak, a Perzsa-öböl más részeit választva otthonukul.

1947-ben határvita robbant ki Dubaj és Abu-Dzabi között a közös határ északi részét illetően, mely a két állam háborújába csapott át. Az ellenségeskedés átmeneti beszüntetésében a britek által felállított választott bírák is szerepet játszottak.

Az emirátusok közötti határviták az Egyesült Arab Emírségek megalakulása után is folytatódtak; csak 1979-ben született meg az a hivatalos kompromisszum, mely végleg pontot tett az összetűzésre. A villamos energiát 1950-ben hozták be Dubajba, ekkor fektették le a telefonkábeleket is, s ugyancsak ekkor létesült a repülőtér. Ez az időszak egybeesett azzal, hogy az angolok közigazgatási hivatalai Sardzsából Dubajba kerültek. 1966-ban a település csatlakozott az újonnan függetlenné vált országhoz, Katarhoz, hogy egy új monetáris egységet hozzon létre, a katari / riál Dubait, a rúpia leértékelése után. Az olajat is ebben az évben fedezték fel Dubajban, mely után a város jelentős engedményeket nyújtott a nemzetközi olajipari vállalatoknak. Az olaj felfedezése a külföldi munkások tömeges beáramlásához vezetett, elsősorban indiaiak és pakisztániak érkeztek. Ennek eredményeképp a lakosság száma 1968-ról 1975-re 300%-kal nőtt a becslések szerint.

1971. december 2-án Dubaj, Abu-Dzabi és öt másik emirátus megalakította az Egyesült Arab Emírségeket, a britek elhagyták a Perzsa-öböl területét. 1973-ban Dubaj más emirátusokhoz is csatlakozott, hogy létrehozzák az egységes valutát: a dirhamot. Az 1970-es években Dubajnak tovább növekedtek az olajból és a kereskedelemből származó bevételei. 1979-ben hozták létre Dzsebel Ali (Jebel Ali) mesterséges kikötőjét, mely a világ legnagyobb mesterséges kikötője: a külföldi vállalatoknak korlátlan munkaerő-importot és exporttőkét biztosított.

 

Az 1990-ben kirobbant öbölháború óriási hatással volt a városra. A bizonytalan politikai feltételek miatt gazdaságilag a dubaji bankok sínylették meg igazán a történteket. Viszont az 1990-es évek folyamán sok külföldi kereskedelmi vállalat helyezte át székhelyét a városba, előbb Kuvaitból, még az öbölháború idején, majd később Bahreinből is. Az öbölháború utáni olajár-emelkedések arra ösztönözték a várost, hogy a szabad kereskedelemre és a turizmusra fókuszáljon.

21. század

A Dzsebel Ali kikötő sikerén felbuzdulva, Dubaj saját modelljét másolva újabb vámmentes zónákat létesített, így jött létre a Dubai Internet City, a Dubai Media City és a Dubai Maritime City is. A világ legmagasabb szabadon álló szállodájának, a Burdzs al-Arabnak felépítésével, illetve az új lakóingatlanok létesítésével Dubaj a turizmust választotta fő megélhetési forrásául. 2002 óta a városban a privát ingatlanbefektetések növekedése látható, melyek olyan beruházásokkal üdítik fel a várost, mint a mesterséges Pálma szigetek, a Világ-szigetek projekt vagy a Burdzs Kalifa. Ugyanakkor az erőteljes gazdasági növekedést az elmúlt években az inflációs ráta növekedése kíséri, amit részben az okozott, hogy közel kétszeresére emelkedtek a kereskedelmi és lakóingatlanok bérleti költségei, jelentősen növelve a lakosok megélhetési költségeit is.

 

A város közvetlenül az arab sivatagban fekszik, topográfiája ugyanakkor jelentősen eltér az Egyesült Arab Emírségek déli részétől. Míg Dubaj tájait homokos sivatagi minták jellemzik, az ország déli régióira inkább a kavicssivatagok jellemzőek. A homok többnyire zúzott kagylóból és korallból áll, szép tiszta, fehér. A lapos homokos sivatag enged utat a Nyugati-Hádzsár (Hajar) hegységnek, mely Dubaj és az ománi Hatta határa mellett fut. A Nyugati-Hádzsár hegyláncának felszíne száraz, éles és töredezett, hegyei mintegy 1300 méteres magasságig emelkednek. Dubajnak nincsenek természetes folyói vagy oázisai, azonban van egy természetes öble, a Dubaj-öböl, mely elég mély ahhoz, hogy a nagy hajók átkeljenek rajta. Dubajban számos kanyon is van, a Nyugati-Hádzsár térségében. A hatalmas tengeri homokdűnék Dubaj déli részét jellemzik, melyek végül az „üres negyed” néven ismert sivatagba vezetnek.

Szeizmográfiailag Dubaj stabil zónában fekszik, a legközelebbi földrengésveszélyes terület is 120 kilométerre van az Egyesült Arab Emírségektől, melynek valószínűtlen, hogy bármilyen hatása is lenne a városra. Szakértők szerint a cunami lehetősége is minimális, mivel a Perzsa-öböl vize nem elég mély ahhoz, hogy cunami keletkezzen benne.

 

A várost körülvevő homokos sivatagot vadon élő füvek és pálmák ékesítik. Számos őshonos fa, mint például a miatyánkcserje, valamint a betelepített fák is, mint az eukaliptuszok, Dubaj természeti parkjait színesítik. A túzok, a csíkos hiéna, a sivatagi róka, a sólyom és az arab antilop a dubaji sivatag jellemző állatvilágának részei. Dubaj egét tavasszal és ősszel több mintegy 320 költöző madárfaj népesíti be, vizeiben több mint 300 halfaj fordul elő.

A Dubaj-öböl északkeleti-délnyugati irányban húzódik keresztül a városon. A város keleti részét Deira helysége formálja, melyet keleten Sárdzsa (Sharjah) követ, délen pedig Ál-Avír (Al Aweer) városa.

Éghajlat

Dubajban sivatagi éghajlat uralkodik. A nyár rendkívül forró, hosszan tartó, szeles és párás, a legmagasabb hőmérséklet átlagosan 40 °C körül alakul, az éjszakai hőmérséklet pedig 30 °C körül van a legmelegebb hónapban, augusztusban. A legtöbb nap egész évben napos. A tél relatív hűvös vagy enyhe, a legmagasabb hőmérséklet átlagosan 24 °C, a leghidegebb hónapban, januárban pedig 14 °C az éjszakai hőmérséklet. A csapadék mennyisége azonban az elmúlt évtizedekben növekedett, a felgyülemlett csapadékmennyiség elérte az évi 110,7 mm-t. A dubaji nyarak a nagyon magas páratartalomról is ismertek, ami sokak számára nagyon kellemetlenné teheti a nyári, kivételesen magas harmatpontokat. A hőindex értéke nyár csúcsán a 60 °C-ot is meghaladhatja. Dubajban a legmagasabb feljegyzett hőmérséklet 48,8 °C.

A napsütéses órák száma magas, évi mennyisége kb. 3570 óra.

Népességének változása

Etnikai megoszlás

2013-ban a Dubaj Emírség lakosságának csak körülbelül 15%-át tették ki az Egyesült Arab Emírségek állampolgárai, a többiek pedig vendégmunkások vagy bevándorlók voltak, akik közül sokan már régóta, akár generációk óta az országban élnek, vagy az Egyesült Arab Emírségekben születtek.

A 2010-es évek elején a külföldről származó lakosság körülbelül 85%-a (és az emírség teljes lakosságának 71%-a) ázsiai eredetű volt, főként indiai (51%) és pakisztáni (16%); további jelentős ázsiai csoportok a bangladesiek (9%) és a filippínók (3%). A lakosság kb. negyede – egyes források szerint – Iránból származik. A 2010-es évek elején több mint 100 ezer brit élt Dubajban, a nyugatiak közül messze a legnagyobb csoportot alkotva.

Nyelvi megoszlás

Az arab az Egyesült Arab Emírségek nemzeti és hivatalos nyelve. Az arab öböl béli dialektusát anyanyelvként beszélik az őslakosok. Az angolt második nyelvként használják.

A bevándorlás miatt a Dubajban beszélt további fő nyelvek az indiai és más ázsiai nyelvek: malajálam, hindi-urdu (vagy hindusztáni ), gudzsaráti, perzsa, szindhi, tamil, pandzsábi, pastu, bengáli, beludzsi, kannada, szingaléz, marathi, telugu, tagalog, kínai stb.

Vallás

 

Az Egyesült Arab Emírségek alkotmányának 7. cikke szerint az iszlám az ország hivatalos államvallása. A kormány a mecsetek csaknem 95%-át támogatja, az imámok az állam alkalmazásában állnak. A mecsetek hozzávetőleges 5%-a teljesen magántulajdonú. Számos nagy mecset jelentős magántulajdonnal rendelkezik.

A városban nagy keresztény, hindu, szikh, baháʼí, buddhista és más vallási közösségek is élnek, valamint egy kicsi, de növekvő zsidó közösség. A nem muszlim csoportok birtokolhatnak saját imaházat, ahol szabadon gyakorolhatják vallásukat. Azok a csoportok, amelyeknek nincs saját épületük, használhatják más vallási szervezetek létesítményeit vagy magánházakban tarthatnak istentiszteletet.

Egyesek szerint Egyesült Arab Emírségek a világ egyik legtoleránsabb helye a keresztényekkel szemben. 2020 tavaszán az Utolsó Napok Szentjeinek JKE is bejelentette az egyik dubaji templomának felépítését.

Lásd még: a Dubaj gazdasága cikket

 

 

 

Dubaj napi 240 000 hordó olajat termel, és jelentős mennyiségű gázt a part menti területeken. Az emírség továbbá 2%-os részesedéssel bír az Egyesült Arab Emírségek gázbevételéből. Dubaj olajtartalékai jelentősen csökkennek, 20 éven belül várhatóan ki is merülnek. Gazdaságában az ingatlanberuházások, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások meghatározóak. Az emirátus vezető importáló országai Japán, Kína és az Amerikai Egyesült Államok. A legtöbb új épület, melyet a kikötők területén emeltek, a banki és pénzügyi központok fellegvára. Dubajban 1990-ig szabadon lehetett kereskedni az arannyal, így az indiai csempészkereskedelem központja volt, hiszen Indiában az arany behozatalát erősen korlátozták.

Az 1970-es években létesített Dzsebel Ali kikötő a világ leghatalmasabb mesterséges kikötője, konténerforgalmát tekintve a nyolcadik helyen áll. Dubaj szolgáltatóipari központként is fejlődik, elsősorban ami a szolgáltatásokat és pénzügyeket illeti, köszönhetően ágazatspecifikus vámmentes övezeteinek, amelyek behálózzák az egész várost. A Dubai Internet City a Dubai Media Cityvel működik együtt a TECOM részeként (Dubaji Technológiai, Elektronikus, Kereskedelmi és Média Hatóság), egyike az olyan enklávéknak, amelynek tagjai közé olyan informatikai cégek tartoznak, mint az EMC Corporation, az Oracle Corporation, a Microsoft vagy az IBM, és olyan médiaszervezetek, mint az MBC, a CNN, a BBC, a Reuters és az AP. Az országban jelentős nyugati cégek fektetnek be, mint az AT&T, a General Motors, a Heinz, a Shell és a Sony. A Dubaji Pénzügyi Piacot mind a helyiek, mind a külföldiek számára 2000 márciusában (DFM) hozták létre mint a kereskedelmi értékpapírok és kötvények másodlagos piacát.

A kormány azon döntését, hogy változatossá tegye a kereskedelmi alapú, de olajra támaszkodó gazdaságot, egyrészről a szolgáltatóipar és a turisztikai ipar erősítésével kívánta elérni, ami másrészről 2004–2006 között az ingatlanok felértékeléséhez vezetett. A hosszabb távú értékelés, ugyanakkor az ingatlanok értékcsökkenését mutatja: 2001 és 2008 között bizonyos beruházásoknak 64%-kal csökkent az értéke. Ugyanakkor éppen a széles körű ingatlanfejlesztési projektek vezettek a világ legmagasabb felhőkarcolóinak és legnagyobb beruházásainak megvalósításához, mint a Burdzs Kalifa, a Pálma szigetek, valamint a világ legmagasabb és legdrágább szállodája, a Burdzs al-Arab. A város ingatlanpiaca az elmúlt években mégis visszaesett, a lassuló gazdasági környezet hatására. Mohammed al-Abbar a 2008 decemberében megrendezett sejkek tanácsán azt mondta a nemzetközi sajtó képviselőinek, hogy az építkezésekért felelős Emaar cégcsoportnak 70 milliárd amerikai dolláros hitele, Dubajnak pedig további 10 milliárd dolláros hitele van, miközben a becslések 350 milliárdra becsülik azt, amik az ingatlanokban fekszenek. A turizmus amúgy is prioritás Dubajban, a kormány szerint 2010-re évi 15 millió turistát akartak fogadni. Ezért is építették a legmagasabb, a legnagyobb, a legelső épületcsodákat.

A Dubaji nemzetközi repülőtér Deira déli részén található. A dubaji ingatlanberuházások nagy része a Dubaj-öböl nyugati felére koncentrálódik, a Dzsumeira parti öv mentére. Ezen a szakaszon emelkedik a Burdzs al-Arab (Arabok tornya) épülete is, de szintén itt találjuk a legfontosabb kikötőket. Dubajnak 5 főútvonala van, melyek összekötik a várost az emírségekkel, ezek közül a legismertebb az E11, azaz a Sejk Zajed sugárút, amely mentén több mint 100 méteres felhőkarcolók is sorakoznak.

A dubaji közlekedést a Roads and Transport Authority (RTA), a dubaji kormány 2005-ben királyi rendelettel létrehozott szervezete irányítja. A tömegközlekedési hálózat a múltban zsúfoltsági és megbízhatósági problémákkal küzdött, amelyeket egy nagyszabású beruházási programmal kezeltek, amelynek keretében több mint 70 milliárd AED értékű fejlesztést terveznek befejezni 2020-ig, amikor a város lakossága az előrejelzések szerint meghaladja a 3,5 milliót. 2009-ben a dubaji városvezetés statisztikái szerint a városban a becslések szerint 1 021 880 autó volt. 2010 januárjában a tömegközlekedést használó dubajiak aránya mindössze 6% volt.

Közút

Öt fő útvonal – E 11 (Sheikh Zayed Road), E 311 (Sheikh Mohammed Bin Zayed Road), E 44 (Dubai-Hatta Highway), E 77 (Dubai-Al Habab Road) és E 66 (Oud Metha Road, Dubai-Al Ain Road, vagy Tahnoun Bin Mohammad Al Nahyan Road) – fut keresztül Dubajon, összekötve a várost más városokkal és emírségekkel. Ezenkívül számos fontos városon belüli útvonal, mint például a D 89 (Al Maktoum Road/Airport Road), a D 85 (Baniyas Road), a D 75 (Sheikh Rashid Road), a D 73 (Al Dhiyafa Road), a D 94 (Jumeirah Road) és a D 92 (Al Khaleej/Al Wasl Road) köti össze a város különböző pontjait. A város keleti és nyugati részét az Al Maktoum híd, az Al Garhoud híd, az Al Shindagha alagút, a Business Bay Crossing és az Floating híd köti össze.

A dubaji tömegközlekedési rendszert az RTA működteti. A buszrendszer 140 útvonalon közlekedik, és 2008-ban több mint 109 millió embert szállított. 2010 végére 2100 busz közlekedett a városban. 2006-ban a közlekedési vállalat bejelentette, hogy 500 légkondicionált buszvárót építtet, és további 1000-et tervez az emírségekben, hogy ösztönözze a közösségi autóbuszok használatát.

Bár a legtöbben mégis saját gépjárművel közlekednek, Dubajnak kiterjedt taxihálózata is van, melyet szintén az RTA működtet. A dubaji engedéllyel rendelkező taxik könnyen felismerhetők a krémszínű karosszériáról és a különböző tetőszínekről, amelyekkel az üzemeltető azonosítható. A legnagyobb üzemeltető a Dubai Taxi Corporation, az RTA egyik részlege, amelynek taxijai piros tetővel rendelkeznek. Öt magánüzemeltető van: Metro Taxis (narancssárga tető); Network Taxis (citromsárga tető); Cars Taxis (kék tető); Arabia Taxis (zöld tető); és City Taxis (lila tető). Ezen kívül létezik egy Ladies and Families taxiszolgáltatás (rózsaszín tetővel) női sofőrökkel, amely kizárólag a nők és gyermekek számára nyújt szolgáltatást. Az emírségben több mint 3000 taxi működik, amelyek naponta átlagosan 192 000 utat tesznek meg, és mintegy 385 000 személyt szállítanak. 2009-ben a taxik száma meghaladta a 70 millió fuvart, és mintegy 140,45 millió utast szolgáltak ki.

Légi közlekedés

A dubaji nemzetközi repülőtér (IATA: DXB), az Emirates légitársaság bázisa, Dubaj városát és az ország más emírségeit szolgálja ki. A repülőtér az utasforgalom alapján a világ harmadik legforgalmasabb repülőtere, a nemzetközi utasforgalom alapján pedig a világ legforgalmasabb repülőtere. Amellett, hogy fontos utasforgalmi csomópont, a repülőtér a világ hatodik legforgalmasabb teherforgalmi repülőtere, 2014-ben 2,37 millió tonna rakományt kezelt. Az Emirates Dubai nemzeti légitársasága. A 2018-as állapot szerint nemzetközi szinten működött, hat kontinens több mint 70 országának több mint 150 célállomását szolgálva ki.

Az Al-Maktúm nemzetközi repülőtér (IATA: DWC) fejlesztését 2004-ben jelentették be. A fejlesztés első ütemében megnyílt egy A380-gépekre alkalmas futópálya, 64 távoli állóhely, egy évi 250 000 tonna teherszállítmány befogadására alkalmas teherterminál és egy évi ötmillió utas fogadására tervezett utasterminál-épület. Miután elkészül, a Dubai World Central-Al Maktoum International lesz a világ legnagyobb repülőtere öt kifutópályával, négy terminálépülettel, illetve 160 millió utas és 12 millió tonna teherszállítmány befogadására lesz alkalmas.

 

 

Metróhálózat

A dubaji metró két vonalból áll (a piros és a zöld vonal), amelyek a város pénzügyi és lakónegyedeiben közlekednek. A metró 2009 szeptemberében nyílt meg. A metró üzemeltetéséért a brit székhelyű nemzetközi szolgáltató vállalat, a Serco felel.

2020-ig bezárólag a piros vonal fő gerincvonala 29 állomással (4 földalatti, 24 magasvasúti és 1 földfelszíni) rendelkezik, és a Rashidiya állomástól a Dzsebel Aliban található UAE Xchange állomásig közlekedik. A zöld vonal, amely az Etisalat állomástól a Creek állomásig közlekedik, 20 állomással rendelkezik (8 földalatti, 12 magasvasúti). A piros vonal meghosszabbítása, amely bekötötte a vonalba az EXPO 2020 helyszínét 2021. június 1-jén nyílt meg. Egy kék és egy lila vonalat is terveznek. A dubaji metró az első városi vasúthálózat az Arab-félszigeten. A vonatok teljesen automatizáltak és vezető nélküliek.

Egysínű vasút a Dzsumeira Pálmán

A Pálma-szigetet a szárazfölddel összekötő egysínű vasútvonal 2009. április 30-án nyílt meg. Ez az első egysínű vasút a Közel-Keleten. Tervezik a dubaji metró piros vonalához való csatlakozását.

Villamoshálózat

Dubaj 2008 áprilisa óta két, egymástól függetlenül épülő villamosprojekttel is rendelkezik, a belvárosi Burdzs Dubaj villamossal, valamint az asz-Szufúh névre hallgatóval. Az első vonal Al Sufouh ↔ Jumeirah Beach viszonylatban 2014. november 11-én került átadásra.

Vízi közlekedés

A Dzsebel Ali egy mélytengeri kikötő Dubaj mellett, a két pálmasziget között. A 2010-es években a világ kilencedik legforgalmasabb kikötője, valamint a Közel-Kelet legnagyobb és messze legforgalmasabb kikötője. Az 1970-es évek végén építették.

Az abrák hagyományos, kisebb méretű hajók, amik a Dubaj-öböl (Dubai Creek) két partja között szállítják az utasokat.

 

Dubaj népessége sokszínű és multikulturális közösség. A város kulturális lenyomatát eredetileg egy kis, etnikailag homogén közösség adta, amit fokozatosan megváltoztatott más etnikai csoportok beáramlása; először az irániaké az 1900-as évek elején, majd később az indiaiaké és a pakisztániaké az 1960-as években. A lakosság sokszínűsége ellenére ritkák az etnikai feszültségek. A legnagyobb ünnepek közé tartozik az Eid al Fitr, ami a Ramadán végét jelenti, illetve a nemzeti ünnep, december 2., mely az Egyesült Arab Emírségek születésének évfordulóját jelöli. Az évente megrendezésre kerülő Dubaji Vásárlófesztivál (Dubai Shopping Festival) és a Dubai Nyári Meglepetések több mint négymillió látogatót vonzanak a városba; a bevételek meghaladják az egymilliárd amerikai dollárt. Több konferenciát, kiállítást és kulturális rendezvényt is szerveznek a vásárfesztivál egy hónapos időtartamára időzítve, ezzel is jelentősen növelve a Dubajba látogató turisták és üzletemberek számát. A fesztivál ideje alatt több hotel is 60 százalékos kedvezményt ad szobáira, sőt a vendégek nem ritkán több mint húsz százalékkal olcsóbban étkezhetnek éttermeikben. A nagy bevásárlóközpontok a városban, mint például a Deira City Centre, a BurJuman és az Ibn Battuta Mall mágnesként vonzzák a vásárlókat a régióba, ahogy a helyi kis piacok, a szukok (souk) is népszerűek.

Gasztronómia

A dubaji konyha változatossága a társadalom kozmopolita jellegét tükrözi. Az arab ételek nagyon népszerűek, bárhol megkóstolhatjuk őket a városban, válasszuk akár a kis kiméréseket, akár Deira vagy Al Karama elit éttermeit. A kínai és dél-ázsiai gyorsétkezdék is igen kedveltek, a sertéshús értékesítése és fogyasztása sem illegális, bár az eladást szabályozzák, csak nem muzulmánoknak árusítható a kijelölt területeken. Hasonló a helyzet az alkoholos italok esetében is. Az alkoholvásárláshoz engedély szükséges, bár a négy- és ötcsillagos hotelek bárjaiban és éttermeiben hozzáférhetőek.

Film és zene

A város ad otthont az évente megrendezett Dubaji Nemzetközi Filmfesztiválnak, amely az arab és a nemzetközi mozi ünnepelt sztárjait is Dubajba vonzza. A város zenei színtéren is aktív, többek közt Tarkan, az Aerosmith, Santana, Elton John, Pink és Céline Dion is felléptek már itt. A Dubaji Rockfesztivál pedig a heavy metal és a rock szerelmeseit nyűgözheti le.

Sport

A legnépszerűbb sportok Dubajban a labdarúgás és a krikett. 2005-ben a Nemzetközi Krikett-tanács is Dubajba tette át Londonból a székhelyét. A város számos indiai–pakisztáni mérkőzésnek adott otthont. A Dubai Desert Classic a profi golfszövetség tornáinak egyik állomása. A Dubai Open, az ATP tenisztorna, valamint a Dubai World Cup, azaz a világ leggazdagabb lovainak versenye évente sok ezreket vonzanak. A legjelentősebb helyi sportlétesítmények a Dubai Sports City és az Aviation Club Tennis Centre.

Szórakozás

Dubaj éjszakai életéről is ismert. A klubok és bárok többnyire a hotelekben találhatók a szeszesital-törvények miatt. 2008-ban a New York Times is Dubajt ajánlotta a bulizni kívánó turistáknak.

A legkedveltebb szabadidős tevékenységek Dubajban a brunch, a sivatagi szafari és kempingezés. A brunch a reggeli és az ebéd összeházasításából született: nem más mint egy délutánba nyúló, hosszú ebéd. A hétvége Dubajban péntekre és szombatra esik, így a pénteki brunch az egyik legkedveltebb hétvégi időtöltés. Bármelyik hotelba vagy klubba látogat is el a turista, pénteken pazar választékra számíthat. Dubaj családcentrikussága folytán a gyerekek szórakoztatásáról is mindig gondoskodnak a hotelek a brunchok alkalmával.

Az evés-ivás mellett természetesen rengeteg más lehetőséget is kínál a város a szabadidő kellemes eltöltésére. Színház, mozi, koncertek, lóverseny, vízi sportok. Dubajban lehetséges egyik nap a tengerparton sütkérezni, másnap a híres Ski Dubaiban síelni, ahogy számtalan élményfürdő és színházi programok is rendelkezésre állnak.

 

 

 

Dubaj hajdan a kereskedőket és a tengerészeket vonzotta, manapság leginkább kíváncsi turistákat. 1990-ben 450 000 nemzetközi látogatót fogadott az emirátus, míg 2022-ben már 14,36 milliót.

Jelmondata: „Mindent egy helyen!” Ennek megfelelően az Egyesült Arab Emírségekbe látogatók akár egy nap alatt is ízelítőt kaphatnak itt az országból, mivel a változatos vidékek, látnivalók kis területen találhatók. Dubaj néhány évtized alatt hatalmas változásokon ment keresztül a kőolajnak köszönhetően. Hatalmas luxusvillák, fényűző szállodák, bevásárlóközpontok épültek fel pár hónap alatt, ultramodern metropolisszá formálva a várost.

Dubajba látogatva érdemes felkeresni piacait. A Dubai Creek környékén található arany-, textil- és fűszerpiac óriási kínálattal bír.

Nevezetességek

• Burdzs al-Arab (Arabok tornya): A leghíresebb és egyben az egyik legdrágább hotel, a világ első hétcsillagos szállodája. Az arab vitorlás hajót formázó épület tervezésénél egy olyan építészeti alkotást próbáltak létrehozni, amely Dubaj szimbólumává válhat.
• Burdzs Kalifa (Kalifa-torony): A világ legmagasabb épülete, szuper magas felhőkarcoló. 2010. január 4-én adták át a nagyközönségnek, magassága 828 méter. Az épületben szállodák, üzletek, irodák és luxuslakások kaptak helyet.
• 23 Marina: felhőkarcoló, a világ második legmagasabb épülete.
• Végtelenség-torony (Infinity Tower): 2006 óta épült felhőkarcoló, 330 méter magas és 73 szintes.
• The Museum of the Future (A Jövő Múzeuma): 2022-ben nyitotta meg kapuit a különleges alakú múzeum.

Mesterséges szigetek

• Dzsumeira Pálma (Palm Jumeirah): Egy pálmafát formázó mesterséges sziget, a legkisebb a három pálma közül, melyen szállodák és luxusvillák kaptak helyet.
• Dzsebel Ali Pálma (Palm Jebel Ali): Az előbbinél másfélszer nagyobb, szintén pálma alakú sziget. (építés alatt)
• Deira Pálma (Palm Deira): Ez utóbbinál is másfélszer nagyobb, ugyancsak pálma alakú sziget, melyhez néhány kisebb-nagyobb, eltérő alakú sziget is kapcsolódik. (építés alatt)
• Világ-szigetek (The World / The World islands): A világ földrészeit megformáló, háromszáz különböző méretű szigetből álló szigetcsoport. (építés alatt)
• Dubai Waterfront (vagy csak egyszerűen Waterfront): A világ legnagyobb tengerparti beruházása. A projektcsatornák és mesterséges szigetek kialakítását foglalja magában Dubaj utolsó, 15 kilométeres beépítetlen tengerparti szakaszán. Lakáscélú, kereskedelmi és üdülési zónákat alakítanak majd ki itt.

Bevásárlóközpontok

• Dubai Mall: A világ egyik legnagyobb bevásárlóközpontja számtalan világmárkával és egy hatalmas akváriummal.
• Mall of the Emirates: Bevásárlóközpont, amelyben mesterséges sípálya is található.
• Wafi Mall: Üzletei között nemsokára megtalálható lesz a magyar herendi porceláné is.

 

• Maktúm bin Buti (1833–1852)
• Szaíd bin Buti (1852–1859)
• Haser bin Maktúm (1859–1886)
• Rásid bin Maktúm (1886–1894)
• Maktúm bin Haser (1894–1906)
• Buti bin Szuhajl (1906–1912)
• Szaíd bin Maktúm (1912–1958)
• Rásid bin Szaíd (1958–1990)
• Maktúm bin Rásid (1990–2006)
• Mohammed bin Rásid (2006 óta)

Dubaj testvérvárosi kapcsolatban van az alábbi városokkal:

 

Nagyítás

Marina, Dubaj

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Dubaj témájú médiaállományokat.

• Dubai.lap.hu (magyarul)
• Magyar nyelvű honlap a városról (magyarul)
• Dubaj látnivalói (magyarul)
• Dubaj építészeti csodái (Index, 2008. március 1.) (magyarul)
• Dubai Directory – kategorizált Dubaj-linkgyűjtemény
• 360°-os panorámakép Dubajról