Sarah Bernhardt: Francia színésznő

október 24. – Párizs, 1923. március 26.) francia színművésznő.

Sarah Bernhardt
Nadar felvétele (1864)
Született	Rosine Bernardt Henriette-Marie-Sarah Bernardt Sara Marie Henriette Bernhardt 1844. október 23. Párizs
Elhunyt	1923. március 26. (78 évesen) Párizs 17. kerülete
Művészneve	Bernard Rosine
Állampolgársága	francia
Nemzetisége	francia
Házastársa	Ambroise Aristide Damala (1882–1898)
Élettársa	Samuel Jean de Pozzi
Gyermekei	Maurice Bernhardt
Szülei	Judith-Julie Bernardt Edouard Bernhardt
Foglalkozása	színházi színész filmszínész táncművész író színész
Tisztsége	a Comédie-Française állandó tagja (1875–1880)
Iskolái	CNSAD
Kitüntetései	a francia Becsületrend tisztje csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán (1960)
Halál oka	húgyvérűség veseelégtelenség
Sírhelye	Père-Lachaise temető (44) Grave of Bernhardt
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1862 – 1923
Tevékenység	színész, képzőművész
Sarah Bernhardt aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarah Bernhardt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kikeresztelkedett zsidó családban született, zárdában nevelkedett. 1858-ban a párizsi konzervatórium növendéke lett. Pályáját 1867-ben kezdte a Gymnase Színházban, de már öt évvel előbb a Comédie-Française-ben tragikai ösztöndíj nyerteseként bemutatkozott. A Gymnase után az Odéon tagja lett. Első nagy diadalát Victor Hugo Ruy Blas című drámájában aratta. A francia-porosz háborúban csatatéri betegápolónő volt.

1872-ben a Comédie-Française tagja, hamarosan a társulat élén álló tragika. Erős színpadi pátosz, a részletek mesteri realisztikus ábrázolása, az érzésekre való hatás teljes kiaknázása jellemezte játékát. 1879-ben kezdte meg vándorlását a világ színházaiban. Először Londonba ment, majd saját társulatával bejárta csaknem az egész világot.

Budapesten többször is megfordult; nevét említi a Bűn és bűnhődés című Dosztojevszkij regény is. Párizsba visszatérvén megvette a Porte-Saint Martin-színházat, s nemcsak játszott benne, hanem fiával, B. Maurice-szal együtt igazgatta. 1900-ban megvette a Théâtre des Nations-t a benne adta elő Sardou Toscáját és Cleopátráját. Leghíresebb szerepei a Phaedra, Andromaque, Medea, a Hernaniban Donna Sol, a Kaméliás hölgyben Margit, Jeanne d'Arc. Férfiszerepeket is játszott (Hamlet, Reichstadti herceg). Színműíróként, szobrászként és festőként is kísérletezett. Megpróbálkozott a némafilmmel is.

Barátság fűzte korának csaknem valamennyi írójához, költőjéhez, Wilde-hoz, Sardou-hoz, Rostand-hoz. Színdarabjainak plakátjait 1895-től Alfons Muchával rajzoltatta. Sikereit gyakran bukás követte, többször szerzett és bukott vagyonokat. Lábát egy fertőzés miatt 1915-ben amputálták.

Elszegényedve halt meg. 1960-ban csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en.

• Hamlet párbaja (Le duel d'Hamlet) (1900)
• Tosca (1908)
• A kaméliás hölgy (La dame aux camélias) (1912)
• Erzsébet királynő (Les amours de la reine Élisabeth) (1912)
• Adrienne Lecouvreur (1913)
• Jeanne Doré (1915)
• Francia anyák (Mères françaises) (1917)
• A látnok (La voyante) (1924)

• Tolnai világlexikona, 1913, Bp., A Magyar Kereskedelmi Közlöny Hirlap és Könyvkiadó-Vállalat kiadása, 3. kötet
• Henry Gidel: Sarah Bernhardt ; ford. Szántó Judit; Európa, Bp., 2008
• Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 110. old.

• Sarah Bernhardt a PORT.hu-n (magyarul)  
• Sarah Bernhardt az Internet Movie Database-ben (angolul)  
• http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0214.pdf
• C. W. Gortner: Az első színésznő. Sarah Bernhardt életének regénye; ford. Megyeri Luca; Tericum, Bp., 2020