Országkód Szerinti Legfelső Szintű Tartomány

Minden ASCII ccTLD-azonosító kétbetűs, és minden kétbetűs legfelső szintű tartomány ccTLD. Jelenleg 3 legfelső szintű nemzetközi tartomány (internationalized country code TLD, IDN ccTLD) létezik, mindegyik (kettőnél több) latin betűből áll. Az országkód szerinti legfelső szintű tartományok létrehozását és delegációját az Internet Assigned Numbers Authority (IANA) végzi az RFC 1591-ben leírták szerint, az ISO 3166-1 alpha-2 országkódoknak megfelelően, néhány a következőkben felsorolt kivétellel.

Az IANA felelős (jelenleg az ICANN-ba kiszervezve) azért, hogy minden egyes ccTLD-hez tartozzon egy megbízott szervezet. Erre a megbízott szervezetre testálják a tartomány adminisztrációját, az ő felelőssége a domén működésének, a regisztrációs irányelveknek a meghatározása. A jelenlegi megbízottak listája az IANA listájából határozható meg. Az egyes ccTLD-k alá tartozó aldomének regisztrációjához különböző díjak és egyéb feltételek tartozhatnak. Előfordulhat, hogy elvárják a helyi jelenlétet (pl. az állampolgárságot, vagy más kapcsolatot a ccTLD-hez), mint ahogy azt Kanada (ca) és Németország (de) teszi, vagy teljesen nyitott is lehet a regisztráció.

Nem használt ISO 3166-1 kódok

Csaknem az összes ISO 3166-1 kódhoz kijelölték a legfelső szintű tartományt, és létrehozták a DNS-ben.

Ezek közül néhány gyakorlatilag nincs használatban. Norvégia függő területei közül a Bouvet-sziget (bv), valamint a Spitzbergák és a Jan Mayen-sziget (sj) léteznek a DNS-ben, de egyetlen aldomént sem hoztak létre alattuk, és a norvég regisztrátor, a Norid jelenleg nem is tervezi kiosztásukat.

Saint-Barthélemy (bl) és Saint-Martin (mf) francia tengerentúli területek a helyi megbízott szervezet a francia kormány általi kijelölésére várnak.

Az eh, bár alkalmas lenne Nyugat-Szahara ccTLD-jének, soha nem lett kiosztva, és nem is létezik a DNS-ben. A gb alatt (az Egyesült Királyság ISO 3166-1 kódja) egyetlen domént jegyeztek be, és újabb regisztrációkat nem fogadnak. A brit oldalak általában a uk címet használják.

A korábbi, az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai számára fenntartott um ccTLD 2008 áprilisában eltávolításra került. A korábbi Jugoszlávia yu ccTLD-jét 2010 márciusában törölték, egy kétéves átmeneti periódus után, amíg a szerbiai .rs és a montenegrói .me címekre lehetett átváltani.

Az ISO 3166-1 szabványban nem szereplő ASCII ccTLD-k

Jelenleg 6 ASCII országkód szerinti TLD létezik, ami nem feleltethető meg kétbetűs ISO 3166-1 országkódnak. Ezek közül néhány szerepelt a korábbi ISO 3166-1-ben (jelenleg ISO 3166-3).

• uk (Egyesült Királyság): Az Egyesült Királyság ISO 3166-1 kódja GB (Great Britain = Nagy-Britannia után), de a JANET hálózat (brit akadémiai hálózat) a korábbi JANET NRS regisztrációs sémában az uk használata mellett döntött. Bár kijelölték a gb TLD-t, az átállás végül nem történt meg, és az uk használata terjedt el.
• su (a Szovjetunió elavult ISO 3166-kódja): amikor kiosztották, a SZU még létezett, és SU volt az országkódja. 2001-ben a su kezelői kijelentették, hogy készek újrakezdeni a su alatti regisztrációkat, de még nem világos, hogy az ICANN szándékaival ez mennyire kompatibilis.
• ac (Ascension-sziget): ez a kód az IANA 1996-os döntésének eredménye, ami lehetővé tette az ISO 3166-1 alpha-2 az Egyetemes Postaegyesület részére fenntartott kódjainak használatát. Ezt a döntést később visszavonták, de az Ascension-sziget kódját meghagyták. (Három másik ccTLD, gg (Guernsey), im (Man-sziget) és je (Jersey) 1996-tól szintén ebbe a kategóriába esett, amíg 2006 márciusában meg nem kapták a végleges ISO 3166-kódjaikat.)
• eu (Európai Unió): 2000. szeptember 25-én az ICANN lehetővé tette a „minden célra fenntartott” kétbetűs országkódok használatát. Jelenleg egyedül az EU felel meg ennek a követelménynek. Az EU Távközlési Miniszteri Tanácsának 2002. márciusi döntését követően a haladás lassú volt, de az Európai Bizottság kijelölt egy regisztrátort (EURid), és meghatározta a regisztráció feltételeit: az ICANN jóváhagyta az eu ccTLD használatát, majd 2005. december 7-én megnyitotta a regisztrációt a védjegytulajdonosok számára. 2006. április 7-től tették nyílttá a regisztrációt.
• tp (Kelet-Timor korábbi ISO 3166-1-kódja): 2005-től fokozatosan átveszi a helyét a tl TLD.

Történelmi ccTLD-k

Három ccTLD létezett, amit töröltek, miután a megfelelő kétbetűs országkódot visszavonták az ISO 3166-1 szabványból. A yu TLD (Jugoszlávia korábbi ISO 3166-1-kódja) esetében egészen 2010 márciusáig hosszabbították a TLD-t, majd átvették a helyét az rs és me TLD-k. A cs (Csehszlovákia), zr (Zaire). Elég hosszú idő is eltelhet az ISO 3166-1-ból való törlés és a DNS-ből való törlés között; például a ZR 1997 óta nem szerepel az ISO 3166-1-ben, de a zr ccTLD-t 2001-ig nem törölték ki.

Egyes esetekben a legfelső szintű tartomány soha nem kerül törlésre, mert egyszerűen túl sokan használják. Ilyen a Szovjetunió ccTLD-je, a su, ami a SZU felbomlása, és az ISO 3166-1-ből való eltávolítása után több mint egy évtizeddel is használatban van.

A korábbi dd (NDK) és yd (Dél-Jemen) országkódok alkalmasak lettek volna ccTLD kiosztására, ám ez nem történt meg; az utódállamok legfelső szintű tartományai a de és ye alatt találhatók meg.

A korábban Csehszlovákiához tartozó CS országkódot felbomlásáig átmenetileg Szerbia és Montenegró államszövetsége kapta meg, az utódállamok ccTLD-i rs (Szerbia) és me (Montenegró) lettek. Ez némi felbolydulást keltett az ISO 3166-1 országkódok stabilitását illetően, ami az ISO 3166-1 2007-es második kiadásához vezetett, amiben már garantálták, hogy a visszavonultatott kódokat legalább 50 évig nem osztják ki újra, valamint 2006-ban az IETF nyelvi címkékben (pl. en-CA) használt országkódokat leíró RFC 3066 az RFC 4646-tal való kiváltásához (jelenleg az RFC 5646 van érvényben).

Ausztrália számára először az oz országkód és ccTLD lett kiosztva, amit később változtattak meg au-ra, az .oz doméneket az .oz.au alá migrálták.

Bővebben: Legfelső szintű nemzetközi tartomány

A legfelső szintű nemzetközi tartomány (internationalized country code TLD, IDN ccTLD) olyan országkód szerinti legfelső szintű tartomány, ami nem latin írással van leírva. Jelenleg három, arab írást használó IDN ccTLD létezik: السعودية., مصر. és امارات. és egy cirill ábécét használó: .рф.

Egyes ccTLD-k liberális regisztrációs gyakorlata lehetővé tette olyan domének regisztrálását, mint pl. I.am, tip.it, start.at és go.to. Domain hacknek nevezik azt a trükköt, amikor a másodszintű domén a ccTLD-vel együtt alkot egy szót vagy címet. Ilyen domének pl. a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigeteken bejegyzett blo.gs, az amerikai del.icio.us vagy a tongai cr.yp.to. Kolumbia .co TLD-je a vállalat (company) szó rövidítéseként komoly érdeklődést generált, mint a hagyományos TLD-k vállalatok számára lehetséges alternatívája.

A ccTLD-k egy másik, nem hagyományos használata során az elgépelések kihasználják ki. Kamerun .cm doménje a .com domén elütéseként vált érdekessé.

Kereskedelmi és egyedi használat

A Föld legkisebb országai közül jó néhány licenceli a TLD-jét az egész világ számára. Például Tuvalu és Mikronézia, mindkettő csendes-óceáni szigetállam, a VeriSignnal, illetve az FSM Telecommunications vállalattal partnerkapcsolatba lépve árulják a .tv és .fm végű doménneveket televízió- és rádióállomások számára.

A szokásostól eltérő használatú ccTLD-k:

• .ac az Ascension-sziget ccTLD-je, de Svédországban is használatos, mivel az „AC” Västerbotten megye rövidítése (megyejele).
• .ad Andorra ccTLD-je, de újabban reklámügynökségek, apróhirdetésekkel foglalkozó cégek is használják.
• .ag Antigua és Barbuda ccTLD-je, néha agrároldalak használják. Németországban az AG (az Aktiengesellschaft rövidítése) a részvénytársaságok nevét követő utótag, hasonlóan a magyar zrt/nyrt-hez.
• .am Örményország ccTLD-je, de gyakran használják AM (hosszú-, közép- és rövidhullámú) rádióadók, vagy domain hackekre, mint pl. az i.am.
• .as Amerikai Szamoa ccTLD-je. Dániában és Norvégiában az AS (az Aksjeselskap rövidítése) a részvénytársaságok nevét követő utótag. Csehországban ugyanerre az a.s. (Akciová společnost) rövidítés szolgál.
• .at Ausztria ccTLD-je, de „at”-re végződő angol szavakhoz is felhasználják (e.at).
• .be Belgium ccTLD-je, de használják néha az angol „be” létige értelemben is, illetve a svájci Bern kanton rövidítéseként.
• .by Fehéroroszország ccTLD-je, de néha német oldalak is használják, mivel a „BY” Bajorország hivatalos rövidítése.
• .cd a Kongói Demokratikus Köztársaság ccTLD-je, CD-kereskedők és fájlmegosztó oldalak is használják.
• .co Kolumbia ccTLD-je, de kereskedelmi tevékenységet folytató cégek (commercial, corporation, company) is használják.
• .dj Dzsibuti ccTLD-je, de disc jockey-k és CD-kereskedők is használják.
• .fm Mikronézia ccTLD-je, de FM-rádióállomások és internetes rádióállomások is használják.
• .la Laosz ccTLD-je, de Los Angeles-i TLD-ként is reklámozzák.

Bővebben: Legfelső szintű tartományok listája

 

* Külföldiek nem regisztrálhatnak

• IANA's list of ccTLDs – hivatalos oldal
• World Intellectual Property Organization (WIPO) Domain name dispute resolution
• World-Wide Alliance of Top Level Domain-names
• Norid: Domain name registries around the world Archiválva 2007. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ccTLD and TLD analysis of several Zone files
• The ICANN Country Code Names Supporting Organisation (ccNSO)
• Országos domain nevek feltételei, magyarázata, hetente frissülő tartalom