Előadóművész Koncz Zsuzsa: Magyar énekesnő

Ez a szócikk az énekesnőről szól. Hasonló címmel lásd még: Koncz Zsuzsa (egyértelműsítő lap).

március 7. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő. Férje Boldizsár Miklós drámaíró, dramaturg volt, apósa Boldizsár Iván Kossuth-díjas író, újságíró, politikus, volt országgyűlési képviselő. Testvére Koncz András festőművész.

Koncz Zsuzsa
2011-ben
Életrajzi adatok
Születési név	Koncz Zsuzsanna
Álnév	Jana Koncz
Született	1946. március 7. (78 éves) Pély
Származás	magyar
Házastársa	Boldizsár Miklós (elvált)
Élettárs	Mácsai Pál (1990-es években)
Pályafutás
Műfajok	beat, megzenésített vers, rock, country rock, keresztény rock, tánczene
Aktív évek	1962–
Híres dal	Rohan az idő (1966) Valahol egy lány (1971) Ha én rózsa volnék (1973) A Kárpáthyék lánya (1983) Ég és föld között (1997) Mi lett belőled (2016)
Kapcsolódó előadó(k)	Illés; Fonográf; KFT
Hangszer	ének
Hang	alt
Díjak	Liszt Ferenc-díj (1977) Francia Köztársaság Becsületrendje (2001) Kossuth-díj (2008) Prima Primissima díj (2008) Budapest díszpolgára (2020) Hazám-díj (2022)
Tevékenység	énekes
Kiadók	Hungaroton, Amiga, Bellaphon, BMG, Disc A-Z, EMI, Melodija, Sony Music, Unionton, United Artists, stb
Koncz Zsuzsa aláírása
Koncz Zsuzsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koncz Zsuzsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Közel hatvan éves pályafutása során a magyar könnyűzene egyik meghatározó egyénisége lett. Elsősorban verslemezei és politikai tartalmú (s a rendszerváltás előtt esetenként betiltott) dalai tették ismertté, valamint választékos és tisztán érthető előadásmódja.

98 magyarországi és 24 külföldi önálló lemeze jelent meg, ebből 40 – olykor többször, több változatban is kiadott – album. Az Erkel színházi és Budapest sportcsarnokbeli koncertjeiről (és videóiból) féltucat DVD készült. Diszkográfiája szerint több mint négyszázötven hazai és külföldi hanghordozó őrzi dalait.

Koncz Zsuzsa pályafutása a Magyar Televízió által meghirdetett 1962-es első Ki mit tud? című vetélkedőn indult, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival közösen lépett fel, s második helyezést értek el. A televíziós szereplést követően – ami számára kétségkívül nagy nyilvánosságot adott – sorra kereste fel az 1960-as évek három korszakalkotó, de még amatőrként játszó zenekara, az Omega az Illés és a Metro együttes.

Kezdeti pályafutásának meghatározó pillanata az 1967-ben készült Ezek a fiatalok című film egyik főszerepe. Ez az első olyan hazai filmalkotás, ami célul tűzte ki egy korszak fiatal generációjának, életérzésének és vágyainak kifejezésre juttatását. A filmben felcsendülő – Bródy János által írt – Szőke Anni balladája, a Mr. Alkohol és az Ez az a ház című dalok már körvonalazzák azt a művészeti és szakmai irányt, amely jellemzi Koncz Zsuzsa munkásságát mind a mai napig (lásd az Ezek a fiatalok c. albumot).

Az 1970-es évekre már mint elismert előadóművésznek, egymás után jelentek meg albumai. Ezekben az években az Illés zenekarral közösen megjelent öt album közül 1973-ban készült a Jelbeszéd című lemez. Az album az akkori közhiedelem ellenére megjelent, és ki is került az üzletekbe. A lemezből már ötvenezer példány adtak el, amikor politikai indokok hatására a további eladását felfüggesztették és a raktáron lévő példányokat beolvasztották. Ez nem volt meglepő, mivel már korábban is élesen cenzúrázták dalait, például a Magyar Rádió a számainak nagyjából csak a felét adta le. A folyamatos cenzúra szerzőtársát és őt magát is gondolkodásra késztette, vajon lehet-e és hogy kell egy olyan korban dalt írni és azt előadni, ha az a nyilvánvaló politikai kényszer hatására nem juthat el a nyilvánossághoz? A feltett kérdésre 1974-ben született meg a megoldás: a „Gyerekjátékok” című lemezén („Egész más ez a játék…”) először egyértelműen utalnak a politikai környezet elhidegülésére, majd a „Kertész leszek” című albumán már csak kizárólag megzenésített verseket énekelt. Ezeket a verseket viszont úgy hangszerelték és adták elő, hogy azokból a rendszer visszásságaira érzékeny fiatalok tisztán kivehették a művészek üzeneteit. Ez méltó válasz volt a „cenzúra mesterei” számára, mivel el kellett fogadniuk, hogy ezeket a közismert verseket – amelyeket nem Bródy János írt – nehéz lenne elzárni a közönségtől.

 

Az 1970-es évek közepére már sorra kapta a külföldi felkéréseket. Koncertezett a „kettévágott” Németország mindkét részében, Franciaországban, továbbá a Szovjetunióban, Lengyelországban, Romániában és az Amerikai Egyesült Államokban. Fesztiválokon énekelt Brazíliában, Japánban, Kubában és Finnországban. Arany Hermelin-díjat nyert Rennes-ben. Közben itthon is fellépett, rendszeresen készített felvételeket az 1970-es évek második felének egyik meghatározó együttesével, a Fonográffal. A lassacskán enyhülő politikai szigor 1977-ben már nem állt útjába az addigi munkásságát elismerő Liszt Ferenc-díj odaítélése során. Az 1979-ben a Fonográffal közösen megjelenő „Valahol” című lemezt a sajtó az évtized lemezének választotta.

A megszűnő Fonográf együttessel végleg lezárult művészi életének egy szakasza. A pályafutásukat külön folytató Bródy János és Tolcsvay László bár továbbra is írt és hangszerelt dalokat a számára, Bornai Tibor pedig segített a műhelymunkák elvégzésében, de innentől a lemezei már kizárólag „Koncz Zsuzsául” szólnak. A rendszerváltás évére elkészült Verslemez III. című albuma újabb sikert és elismerést hozott számára, ugyanis munkásságát még ebben évben érdemes művész kitüntetéssel díjazták.

 

Az 1990-es években megjelenő albumai tovább növelik azt a szeretetet és tiszteletet, ami már eddig is körülvette őt és munkásságát. Ebben a régi „társak” mellett sokat segített Cipő és Závodi Gábor. Az elmúlt években Németországban is jelentek meg „válogatás” albumai. Legutolsó magyarországi stúdióalbuma Koncz Zsuzsa 37 – csakúgy mint a többi – aranylemez lett. 2012-ben első alkalommal lépett fel a Sziget Fesztiválon, a Magyar Dal Napja alkalmából rendezett nagyszabású koncerten. 2013-ban Valahol egy lány címmel jelent meg válogatásalbuma, az Arénában elhangzott koncertfelvételekkel. Augusztusban ismét fellépett a Szigeten, Cipő emlékére rendezett koncerten. 2013 októberében került a lemezboltokba Tündérország című stúdióalbuma, mely alig két hónap alatt platinalemez lett. 2014. március 14-én az Arénában, majd Berlinben, Rostockban, Magdeburgban, Kassán és Pozsonyban koncertezett. Az év végén látott napvilágot Aréna 10 címmel hatodik DVD-je, dupla CD-vel együtt.

A dalaiban megjelenő hite, életfelfogása, a világról alkotott képe, a számokból sugárzó szenvedély és erő generációkat köt le és vonz magával, hiszen 1992 és 2014 között évről évre telt házas koncerteket adott le a Budapest Sportcsarnokban, majd pedig az Arénában. Ezeket hat DVD is őrzi.

Pályafutásának talán egyik legmeghatározóbb kitüntetését, a Francia Becsületrendet 2001-ben vette át. Pár év elteltével, 2008-ban pedig átvehette hazája által a kultúra és a művészet területén nyújtott munkásságért adható legmagasabb rangú elismerést, a Kossuth-díjat. Még ebben az évben a Magyarországon adható legmagasabb pénzjutalommal és hatalmas szakmai elismeréssel járó Prima Primissima díjat is neki ítélték.

Módos Gábor hosszú időn keresztül szinte kizárólagos fotósa volt, de Novák Mária egri fotóművésszel is dolgozott.

Pélyen született, majd szüleivel 1949-ben elköltözött Füzesabonyba. Édesanyja ápolónő, édesapja tanár és kántor volt. (Érdekesség, hogy Pélyen született Törőcsik Mari is, akinek édesapja a helyi iskola igazgatója, tehát Koncz Zsuzsa édesapjának felettese volt.) Diáklányként élte meg szülei válását. 1960-ban testvéreivel és édesanyjával Budapestre költözött. Egyik fivére, Koncz András, festőművész lett, a másik fényképész. Szülei ragaszkodtak ahhoz, hogy a zene mellett „rendes” szakmája is legyen, így – erős igazságérzete miatt is – választotta a jogi egyetemet.

Első férje Boldizsár Miklós dramaturg volt, akivel 1970. április 3-án kötött házasságot, az esküvőn Illés Lajos volt Koncz Zsuzsa tanúja. Később kapcsolatban élt a nála 15 évvel fiatalabb Mácsai Pállal.

Koncz Zsuzsa mindig elzárkózott attól, hogy interjúkban magánéletéről kérdezzék, így erről nem sokat lehet tudni. A Népszabadság írójának kérdésére a következőt nyilatkozta: „Nekem a magánélet a visszavonulás, a nyugalom, a feltöltődés területe, amelyből erőt, energiát nyerek a továbbiakhoz. Ezt szeretném megőrizni a magam számára. Úgy gondolom, ez nem tartozik a nagy nyilvánosságra. Az én közszereplésem a dalokkal kezdődik és azokkal véget is ér.” Annyit mégis megjegyzett, hogy legkedveltebb kikapcsolódása a síelés, de szeret utazni, koncertre járni, és rengeteget olvas. Szabadidejében megpróbálja behozni a koncertek közben felhalmozódott lemaradásokat, például a családjával, a szeretteivel és a barátaival kapcsolatos mulasztásokat. Gyermeke nincs.

Az ATV-ben Rónai Egon műsorvezetőnek 2011 decemberében adott interjúban arra a kérdésre, hogy családi életét szándékosan takargatja-e az emberek előtt, Koncz Zsuzsa elmondta, hogy alapvetően ilyen jellem. Állítása szerint még barátaival is csak a legnagyobb lelki válságai idején beszélt a magánéletéről. Emellett volt egy szomorú tapasztalata a bulvársajtóval: látta, hogyan tálalták a tragikus sorsú díva, Dalida öngyilkossági kísérleteit, majd halálát. Elmondta még, hogy nem ért egyet azokkal a fiatal tehetségekkel, akik kiadják a médiának legintimebb titkaikat is. Ő erre nem lenne képes, nemcsak a természete miatt, hanem azért sem, mert a hírnévnek vagy a sikeres előadói létnek ez a része soha nem érdekelte. Az nem zavarja, hogy ennek ellenére mégis tudnak róla dolgokat a rajongói, például azt, hogy nincs gyermeke. Ez szerinte hozzátartozik ahhoz, hogy nagy nyilvánosság előtt dolgozik, és így a közönségét egy kicsit ez is érdekli. De arról, hogy mit mond el, és mit nem, arról ő dönt… „ – Egyébként szerintem az én szerződésem a közönségemmel nem erről szól, hanem a dalaimról és arról, amit a színpadon látnak tőlem” – mondta. „Csak nekik tudok igazán kinyílni, ott a színpadon, a közönségemnek – éneklés közben. Ez nagyon őszinte, és nagyon jólesik, hogy a közönségem ezt értékeli” – árulta el az interjú vége felé az énekesnő.”

Állami kitüntetések

• Liszt Ferenc-díj (1977)
• Érdemes művész (1989)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje /polgári tagozat/ (1995)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (2006)
• Kossuth-díj (2008)

Magyarországon

• Táncdalfesztivál – KISZ KB Különdíj (1966)
• Táncdalfesztivál – Előadói-díj (1968)
• Táncdalfesztivál – II. díj (1968)
• Táncdalfesztivál – Előadói-díj (1969)
• Táncdalfesztivál – II. díj (1971, 1972)
• Tessék választani! – I. díj (1973)
• Popmeccs – Az év énekesnője (1977, 1981, 1984, 1985)
• Kazinczy-díj (1992)
• A Hungarotontól életműlemezt kapott és a Rock City Csillagok falára felkerült a tenyérlenyomata (1994)
• Huszka Jenő-díj (1998)
• Emerton-díj (1999)
• Hungaroton-életműdíj (2000)
• Arany Zsiráf-életműdíj (2000)
• Maecenas-díj (2001)
• Pro Urbe Budapest díj (2008)
• Prima Primissima díj (2008)
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2015)
• Gundel művészeti díj (2015)
• Budapest XIII. kerület díszpolgára (2016)
• Budapest díszpolgára (2020)
• Hazám-díj (2022)

Külföldön

• Hollandia, Nemzetközi Dalfesztivál – Csapat kategóriában (Kovács Katival és Zalatnay Saroltával) – Sajtódíj (1973)
• A Francia Becsületrend lovagja (2001)

Bővebben: Koncz Zsuzsa-diszkográfia

Magyar és külföldi albumok

Első tíz nagylemeze technikailag korszerűsítve (díszdobozban), Varjas Endre Koncz Zsuzsa-könyvével 1992-ben, majd "Koncz Zsuzsa összes lemeze" 15 CD-n 1994–1995-ben, azok remaster-változatai pedig (ugyancsak 15 CD-n) 2003–2004-ben jelentek meg a Hungarotonnál.

Kislemezek

Több mint nyolcvan kislemeze (és maxi-CD-je) jelent meg Magyarországon, valamint külföldön, Ausztriában, Franciaországban, Jugoszláviában, Nyugat- és Kelet-Németországban, továbbá a Szovjetunióban.

Magyar kislemezek

Külföldi kislemezek

• Ezek a fiatalok (1967) – Kolozs Zsuzsa szerepében (fekete-fehér, 92 perc, rendezte: Banovich Tamás)
• Szevasz, Vera! (1967) – Gabi (rendezte: Herskó János)
• Bűbájosok (1970) – Éva (rendezte: Rózsa János)

• Varjas Endre: Koncz Zsuzsa (1992)
• Zöldi Gergely: Koncz Zsuzsa; Corvina, Bp., 2018

• Rocklexikon – Koncz Zsuzsa (2007)
• Záróra — Koncz Zsuzsa (2009)
• Húzós – Koncz Zsuzsa (2011)
• Alinda – Koncz Zsuzsa (2016)
• Index – Kibeszélő – Koncz Zsuzsa (2020)
• Húzós podcast – Koncz Zsuzsa (2022)
• Friderikusz Podcast 83. – Interjú Koncz Zsuzsával (2023)

•  
  Együttesével
•  
  Koncerten

• Életrajz a hivatalos honlapon
• Allmusic.hu

• Koncz Zsuzsa hivatalos honlapja
• Koncz Zsuzsa a PORT.hu-n (magyarul)
• Koncz Zsuzsa az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Kislemezek
• Német nyelvű nagy- és kislemezek listája, dalszövegekkel
• Külföldön megjelent CD-k listája
• Ezek a fiatalok az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Módos Gábor Archiválva 2015. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Koncz Zsuzsa 40. albumának bemutatójára készül
• Kovács Dávid, Hernádi Levente: Hosszú volt a hajunk, rövid a szoknyánk, de megtűrtek. index.hu, 2018. augusztus 23. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)