A népirtás vagy genocídium bizonyos bűncselekményeknek valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával történő elkövetését jelenti.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A népirtás emberiség és béke elleni bűn, nemzetközi jogi bűncselekmény a Párizsban 1947. évi február 10. napján kelt békeszerződés 6. cikke szerint. 1948-ban a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről ENSZ egyezmény (ún. genocídiumegyezmény) született. A népirtás diktatúrát vagy háborús helyzetet és fegyveres agressziót feltételez.
Lehet szervezett, nagyszámú gyilkosság vagy az arra tett kísérlet (fizikai népirtás), súlyos testi vagy mentális sérülés okozása, a csoport olyan életfeltételek közé kényszerítése, ami alkalmas a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítésére (például mesterséges éhínség, halálra dolgoztatás), vagy olyan intézkedések, amelyek célja a csoporton belüli születések meggátolása (biológiai népirtás), valamint a gyermekek erőszakkal áthelyezése a csoportból egy másik csoportba.
Kriminológiai szempontból a népirtás egy folyamat, amely hosszabb-rövidebb idő alatt megy végbe és elkülöníthető szakaszai vannak. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden népirtásban található meg minden szakasz, például a ruandai népirtás során nem került sor a tuszik elszigetelésére. A folyamat első szakasza a célpontok, a leendő áldozatok körének meghatározása, ezt követi az áldozatok nyilvántartásba vétele, majd ezután a megjelölése és diszkriminálása, aztán a velük szemben bevezetett vagyoni korlátozások és vagyonelkobzás, majd a módszeres elszigetelés és végül a tömeges kiirtás. A kiirtás változatos módon mehet végbe, míg például a holokauszt során a legmodernebb technológiát használták, a ruandai népirtás során egyszerű bozótvágókat alkalmaztak.
Évszám | Elkövetők | Áldozatok |
---|---|---|
15-16. szd. | spanyolok és portugálok | közép-és dél-amerikai indiánok |
1641 u. | hollandok | raritánok |
1675 | new englandi telepesek | vampanoagok, narraszengettek |
1829-37 | USA | csirokik, csikaszók , csoktók, krikek és szeminolék |
1803-1876 | brit birodalom | tasmaniai őslakos (aborigino) nép teljes kiirtása |
A népirtás nemzetközi jogi fogalmát a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezmény határozza meg 1948-ban, amelyhez Magyarország is csatlakozott, és az egyezményt az 1955. évi 16. törvényerejű rendelettel ki is hirdette. A magyar büntetőjog ennek az ENSZ-egyezménynek mint magasabb rendű, nemzetközi jogi normának a meghatározása alapján határozza meg és szankcionálja a népirtást.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 142. §, Népirtás :
(1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szócikk elején szereplő meghatározás szerint nem tekinthető népirtásnak sem a tömeges deportálás (például a fekete-afrikaiak rabszolgaságba hurcolása, a németek kitelepítése Kelet-Európából a második világháborút követően, vagy a szlovákiai magyarok, illetve a magyarországi szlovákok egy részének erőszakos kitelepítése (a „szlovák–magyar lakosságcsere”), sem pedig az idegen etnikumú lakosság tömeges betelepítése egy adott területre (például szlovákok, románok, szerbek tömeges betelepítése a Kárpát-medence eredetileg magyar többségű településeire), bár tágabb értelemben gyakran ezeket az eseményeket is népirtásnak nevezik.
Franciaországban, Vendée tartományban 1793-ban, a francia forradalom elleni királypárti felkelés tört ki, amelynek során a forradalmi csapatok ezreket mészároltak le brutálisan. Napjainkban a tartomány vezetése és történészei szeretnék elérni, hogy az itt zajlott eseményeket is nyilvánítsák népirtássá.
2013-ban 20 állam ismerte el 190 közül az örmény népirtást.
Nem minősül jelenleg népirtásnak a más népek kultúrájának eltörlésére irányuló tevékenység.
Az 1948-as ENSZ egyezményt követően hosszú ideig nem működött népirtást vizsgáló nemzetközi törvényszék, csupán az 1990-es években kezdtek el létrejönni. 1993-ban először a Nemzetközi Törvényszék jött létre ad hoc jelleggel, a délszláv háborúban elkövetett a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére. Egy évvel később, 1994-ben létrejött a Ruandai Nemzetközi Törvényszék a ruandai népirtás felelőseinek megbüntetésére. A nemzetközi bűncselekményekkel foglalkozó első állandó bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) 2002-ben jött létre.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Népirtás, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.