Események
Január
- január 14. – Magyarországon kihirdetik az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvénycikket, mely megszünteti a magyar nemesi és főnemesi rangot (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő), az örökös főispáni címet és azokat a rangjelző címeket (méltóságokat), melyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.), továbbá eltörölte a vitéz cím használatát is.
- január 15. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány.
- január 19. – A lengyelországi választásokon – csakúgy mint a szejm-választásokból győztesen kikerülve – a demokratikus blokk (a Lengyel Munkáspárt, a Lengyel Szocialista Párt, a Néppárt és a demokraták) győz. (Stanisław Mikołajczyk miniszterelnök-helyettes az események hatására – mivel a választási manipulációk, szavazathamisítások és más akadályozó tényezők miatt – pártja, a Lengyel Néppárt (PSL) nagy vereséget szenved (a szavazatoknak mindössze 10,3%-át kapja, vagyis összesen 28 mandátumot) elhagyja az országot, visszatér a londoni emigráns kormányhoz.)
- január 21. – Németország amerikai megszállási övezetében megalakul Bréma Szabad Hanza-város tartomány.
- január 23. – A CSKP KB belpolitikai kérdéseket megvitató ülésén kitűzik „A nemzet többségéért” jelszót, és kinyilvánítják, hogy a pártnak egyeduralomra kell törnie.
Február
- február 5. – Bolesław Bierutot választják a Lengyel Köztársaság elnökévé. (Józef Cyrankiewicz benyújtja javaslatát az új kormány megalakítására.)
- február 6. – Varsóban megalakul a Józef Cyrankiewicz vezette új lengyel kormány. (A kormányban a Lengyel Munkáspárt 5, a Lengyel Szocialista Párt 7, a Parasztpárt 5, a Demokrata Párt 3, a Munkáspárt 2, az Új Felszabadulási Lengyel Parasztpárt és a pártonkívüliek pedig 1–1 taggal képviseltetik magukat.)
- február 9. – A legnagyobb hótakaró-vastagságot (151 cm) Magyarországon ezen a napon mérik Kőszeg térségében.
- február 10.
- február 13. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az üzérkedők ellen és a kétéves terv védelmében.
- február 19. – A szejm elfogadja a Lengyel Köztársaság új (első) alkotmányát, az úgynevezett kis alkotmányt, amely egészen 1952. július 22-éig marad érvényben.
- február 20. – A munkáspárti brit kormány bejelenti, hogy az angolok 1948 júniusáig elhagyják Indiát.
- február 25. – Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát – Rákosi Mátyás közbenjárására – a szovjet hatóságok letartóztatják, és bírósági tárgyalás nélkül húsz év kényszermunkára ítélik. (Kilenc évi távollét után, 1955 őszén tért haza. Ez a nap 2001 óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.)
- február 28. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Szászország tartomány.
Március
- március 12. – Truman-doktrína elkötelezi az Egyesült Államokat amellett, hogy Európában vagy másutt beavatkozzék a kommunista vagy kommunista támogatású mozgalmakkal szemben.
- március 31. – Franco tábornok bemutatja a cortesnek a maga örökösödési törvényét, amely Spanyolországot király nélküli monarchiává teszi. (A törvény Francót jelöli ki „régensnek”, akinek az oldalán egy királyi tanács áll. A törvény, amelyet júliusban népszavazás fogadott el – 87%-os „igen” szavazattal – megszabja, hogy a régens után a királyi család egyik tagja fog az ország élére kerülni, aki idősebb harmincévesnél.)
Április
Május
Június
Július
- július 2.
- A magyar nemzetgyűlés, több napos vita után megszavazza a Párizsban aláírt békeszerződést, melyet július 25-én hirdettek ki (1947. évi XVIII. tc.), ez azonban csak szeptember 15-én lépett életbe.
- A varsói vezetés határozatot fogad el a lengyel népgazdaság helyreállítását célzó hároméves tervről.
- július 7.
- Állítólagos ufószerencsétlenség az új-mexikói Roswellben (megjegyzés: július 7-e jelentették be a törmelékek megtalálását, a felfedezésükre már három héttel korábban sor kerülhetett).
- A csehszlovák kormány megfigyelőket küld Párizsba a Marshall-tervvel foglalkozó európai gazdasági konferenciára.
- Lengyelország szovjet közbenjárásra lemondja az amerikaiak által felajánlott Marshall-segélyt.
- július 9. – A jugoszláv kormány elutasítja a Marshall-tervet.
- július 9–12. – A Klement Gottwald kormányfő vezette csehszlovák állami küldöttség Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal a két ország gazdasági kapcsolatairól és a Marshall-tervről.
- július 10. – A csehszlovák kormány hazahívja küldötteit a Marshall-tervvel foglalkozó párizsi konferenciáról, mivel nézete szerint a terv elfogadhatatlan politikai követeléseket támaszt Csehszlovákiával szemben.
- július 11. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az előző földreform revíziójáról.
- július 12. – A Moszkvában tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttség hazatérése után a Szovjetunió nagy mennyiségű gabonát küld a szárazság sújtotta Csehszlovákiának.
- július 15. – A román hatóságok letartóztatják a Tămădău-i repülőtéren Iuliu Maniut, a Nemzeti Parasztpárt vezetőjét és helyettesét, Ion Mihalachet, a földreform végrehajtóját.
- július 21. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Szász-Anhalt tartomány.
- július 24. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Brandenburg tartomány.
- július 26. – Franco – aki magát már 1936-ban generalisszimusznak és államfőnek minősítette – visszaállítja Spanyolországban a királyságot, de nem nevez meg uralkodót, így élete végéig de facto régens marad.
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Határozatlan dátumú események
- április – Megalakul az első szicíliai regionális parlament.
- november – Magyarországon államosítják a nagybankokat, valamint az érdekképviseletükbe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok magyar tulajdonú részvényeit (1947. évi XXX. tc.).
Az év témái
Születések
Január
Február
- február 2. – Farrah Fawcett amerikai színésznő († 2009)
- február 3. – Apró Attila magyar rendező († 2020)
- február 4. – Máté Péter, magyar énekes, zeneszerző († 1984)
- február 10. – Sebő Ferenc, Kossuth-díjas magyar énekes, zeneszerző, zenetudós
- február 15. – Nádasdy Ádám, nyelvész, költő, műfordító
- február 18. – Fritz Mihály, magyar szobrász és éremművész
- február 23. – Valerij Pavlovics Pusztovojtenko, ukrán politikus, 1997–1999 között Ukrajna miniszterelnöke
- február 27. – Gidon Kremer, lett hegedűművész, karmester
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
- október 1. – Som Lajos, magyar zenész, basszusgitáros († 2017)
- október 5. – Brian Johnson, az AC/DC együttes énekese
- október 8. – Timár Béla Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező († 1989)
- október 9. – France Gall francia énekesnő († 2018)
- október 13. – Mary Zsuzsi, magyar énekesnő († 2011)
- október 15. – Fazekas László magyar labdarúgó, edző
- október 19. – Bánsági Ildikó, Kossuth-díjas magyar színésznő, a nemzet művésze
- október 26. – Fazakas Szabolcs, magyar üzletember, diplomata, politikus († 2020)
- október 27. – Szacsvay László, Jászai Mari-díjas magyar színész, a nemzet színésze
- október 28. – Horváth Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar énekes
- október 30. – Filó Kristóf római katolikus pap, budakeszi plébános († 2024)
November
December
Halálozások
- január 9. – Mannheim Károly szociológus, pedagógus, filozófus (* 1893)
- január 17. – Czóbel Minka magyar költőnő (* 1855)
- január 20. – Andrew Volstead amerikai politikus (* 1860)
- január 25. – Al Capone gengszter (* 1899)
- február 26. – Tihanyi Kálmán fizikus (* 1897)
- március 17. – Bakay Szilárd vezérezredes, 1944-ben az I. budapesti hadtest parancsnoka (* 1892)
- április 7. - Henry Ford a Ford autógyár alapítója (* 1863)
- április 18. – Jozef Tiso szlovák pap, politikus (kivégezték) (* 1887)
- április 23. – Károlyi Gyula, Magyarország miniszterelnöke (* 1871)
- április 29. – Irving Fisher, amerikai közgazdász (* 1867)
- május 20. – Lénárd Fülöp Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, akadémikus (* 1862)
- július 15. – Wolf Emil vegyészmérnök, az önálló magyar gyógyszeripar egyik megteremtője (* 1886)
- július 16. – Raoul Wallenberg svéd diplomata (* 1912)
- október 4. – Max Planck Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója (* 1858)
- november 1. – Romzsa Tódor munkácsi görögkatolikus püspök (* 1911)
- november 7. – Garbai Sándor, szociáldemokrata politikus, a magyar Tanácsköztársaság egyik vezetője (* 1879)
- november 17. – Emil Racoviță román barlangkutató és biológus (* 1868)
- november 20. – Wolfgang Borchert német költő, drámaíró (* 1921)
- november 26. – Jány Gusztáv magyar honvéd vezérezredes, 1942–1943-ban a 2. magyar hadsereg parancsnoka (* 1883)
- november 29. – Mészáros István a Hekus Dönci néven ismert bűnöző (* 1920)
- november 30. – Ernst Lubitsch német születésű amerikai filmrendező (* 1892)
- december 1. – Aleister Crowley a legjelentősebb 20. századi brit okkultista, író, költő, hegymászó, hedonista és társadalomkritikus (* 1875).
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Jegyzetek
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
This article uses material from the Wikipedia Magyar article 1947, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.