Jugoszlávia Nemzetközi Törvényszék

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Nemzetközi Bíróság és Nemzetközi Büntetőbíróság.

A Törvényszék egy eseti, nem állandó bírói fórum volt, amely Hágában működött.

Nemzetközi Törvényszék
Alapítva	1993. május 25.
Megszűnt	2017. december 31.
Székhely	Hága ( é. sz. 52° 04′ 04″, k. h. 4° 21′ 13″52.0679, 4.353552.067900°N 4.353500°E)
Tagság	28
Vezető	Theodor Meron
Elhelyezkedése
Nemzetközi Törvényszék Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 52° 04′ 04″, k. h. 4° 21′ 13″52.067888888889, 4.353552.067889°N 4.353500°E, k. h. 4° 21′ 13″52.067888888889, 4.353552.067889°N 4.353500°E
A Nemzetközi Törvényszék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Törvényszék témájú médiaállományokat.

A Törvényszéket először Klaus Kinkel német külügyminiszter javasolta, majd a Biztonsági Tanács 1993. május 25-én meghozott 827. határozata hozta létre. A Törvényszéknek négy, a volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett bűncselekményi kör felett van jogköre: az 1949. évi genfi egyezmények súlyos megsértése, a háború jogának és szokásainak megsértése, népirtás és emberiesség elleni bűntettek. A Törvényszék kizárólag személyeket vonhat felelősségre, intézményeket és kormányokat nem. A legsúlyosabb kiszabható büntetés életfogytiglani szabadságvesztés, a szabadságvesztés büntetések végrehajtására több állam is kötött egyezményt az ENSZ-szel. A legutolsó vádiratot 2004. március 15-én adták ki. Az eredetileg kitűzött cél az volt, hogy a Törvényszék az elsőfokú eljárásokat 2008 végéig, az összes fellebbviteli eljárást pedig 2010 végéig fejezze be, ám e céldátumokat később 2012-re kellett módosítani.

2017 decemberében a Törvényszék végleg bezárta kapuit. 24 éves működése során 161 ember ellen emelt vádat és közülük 84-et ítélt el.

Az ICTY nem keverendő össze a Nemzetközi Bírósággal vagy a Nemzetközi Büntetőbírósággal, melyek szintén Hágában találhatóak, de állandó státuszuk és eltérő jogkörük van.

A Törvényszék körülbelül 1200 főt foglalkoztatott, fő szervezeti egységei a Tanácsok, a Tanácsok és a Főügyész közös Hivatala, illetve a Főügyész voltak.

A Tanácsok a bírákból és segítőikből álltak. A Törvényszék két Elsőfokú és egy Fellebbviteli Tanácsból állt. A Törvényszék elnöke elnökölt a Fellebbviteli Tanács ülésein. Az utolsó elnök az olasz Fausto Pocar (2005–2017). Elődei az olasz Antonio Cassese (1993–1997), az amerikai Gabrielle Kirk McDonald (1997–1999), a francia Claude Jorda (1999–2002) és az amerikai Theodor Meron (2002–2005) voltak.

A Hivatal feladata a Törvényszék adminisztrációja volt; tevékenységébe tartozott a bírósági jegyzőkönyvek készítése, bírósági dokumentumok fordítása, a tanúvallomást tevők szállásának és utazásának megszervezése, az információs iroda üzemeltetése és olyan általános kötelességek, mint a fizetések és a személyzetfelvétel kezelése. A Hivatal felelőssége kiterjedt a fogdára, ahol a vádlottakat fogva tartották a perük idejére, és a saját védelmükért fizetni nem tudó vádlottaknak nyújtott jogsegélyre is. A Hivatalt a Jegyző vezette. Jegyzők voltak: a holland Theo van Boven (1994 februárjától decemberéig), Dorothée de Sampayo Garrido-Nijgh (1995–2000) és Hans Holthuis (2001-2017).

A Főügyész hivatala volt felelős a bűncselekmények kivizsgálásáért, a bizonyítékok gyűjtéséért és a vád képviseletéért. Főügyészek voltak: a venezuelai Ramón Escovar Salom (1993–1994), a dél-afrikai Richard Goldstone (1994–1996), a kanadai Louise Arbour (1996–1999), a svájci Carla Del Ponte (1999–2007), – aki 1999 és 2003 között párhuzamosan a Ruanda területén elkövetett bűncselekményekre létrehozott Nemzetközi Törvényszék főügyésze is volt –, és Serge Brammertz.

16 állandó és 12 ad litem (vagy eseti, azaz egy ügyre kinevezett) bíró szolgált a törvényszéken, őket az ENSZ Közgyűlése 4 évre választotta, de újraválaszthatóak voltak.

A bírák 2007 márciusában:

Név	Ország	Pozíció	Megválasztva	Megbízatása lejár
Fausto Pocar	Olaszország	Elnök	2001	2009
Kevin Parker	Ausztrália	Alelnök	2003	2009
Patrick Lipton Robinson	Jamaica	Elnöklő bíró	1998	2010
Carmel A. Agius	Málta	Elnöklő bíró	2001	2007
Alphonsus Martinus Maria Orie	Hollandia	Elnöklő bíró	2001	2007
Mohamed Shahabuddeen	Guyana	Bíró	1997	2009
Mehmet Güney	Törökország	Bíró	2001	2007
Liu Daqun	Kína	Bíró	2000	2012
Andresia Vaz	Szenegál	Bíró	2005	2011
Theodor Meron	USA	Bíró	2001	2007
Wolfgang Schomburg	Németország	Bíró	2001	2007
O-Gon Kwon	Dél-Korea	Bíró	2001	2007
Jean-Claude Antonetti	Franciaország	Bíró	2003	2009
Iain Bonomy	Egyesült Királyság	Bíró	2004	2010
Christine Van Den Wyngaert	Belgium	Bíró	2003	2009
Bakone Justice Moloto	Dél-Afrika	Bíró	2005	2011
Krister Thelin	Svédország	Ad Litem bíró	2003	2009
Janet M. Nosworthy	Jamaica	Ad Litem bíró	2005	2011
Frank Hoepfel	Ausztria	Ad Litem bíró	2005	2011
Prandler Árpád	Magyarország	Ad Litem bíró	2006	2012
Stefan Trechsel	Svájc	Ad Litem bíró	2006	2012
Antoine Kesia-Mbe Mindua	Kongó	Ad Litem bíró	2006	2012
Ali Nawaz Chowhan	Pakisztán	Ad Litem bíró	2006	2012
Tsvetana Kamenova	Bulgária	Ad Litem bíró	2006	2012
Kimberly Prost	Kanada	Ad Litem bíró	2006	2012
Ole Bjørn Støle	Norvégia	Ad Litem bíró	2006	2012
Frederik Harhoff	Dánia	Ad Litem bíró	2007	2013
Flavia Lattanzi	Olaszország	Ad Litem bíró	2007	2013

• Ez a szócikk részben vagy egészben az International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Törvényszék témájú médiaállományokat.

• A Törvényszék hivatalos honlapja
• 1996. évi XXXIX. törvény a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról

Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!