Jogász Magyar Péter: (1981) magyar jogász, diplomata, politikai aktivista

Ez a szócikk a jogászról szól. Hasonló címmel lásd még: Magyar Péter (egyértelműsítő lap).

március 16. –) magyar jogász, diplomata, politikus, a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) alelnöke, a Talpra Magyarok Közösségének vezetője. 2024. március 15-én bejelentette pártalapítási szándékát, és egy alternatívát kínál a szerinte "mesterségesen megosztott" társadalomnak, akiknek a parlamenti ellenzékből és a kormánypártokból is elege van.

Magyar Péter
2024. április 6-án a Kossuth téren
Született	1981. március 16. (43 éves) Budapest
Beceneve	MP
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Varga Judit (2006–2023)
Gyermekei	három gyermek
Szülei	Erőss Mónika
Foglalkozása	jogász diplomata politikus
Tisztsége	Diákhitel Központ vezérigazgatója (2019–2022)
Iskolái	Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Jog- és Államtudományi Kar)
A Tisztelet és Szabadság Párt alelnöke
Hivatalban Hivatalba lépés: 2024. április 10.
Elnök	Szabó Attila
Alelnök(ök)	Somodi Erzsébet
Előd	Deák Boldizsár
Politikai pályafutása
Párt	Tisztelet és Szabadság Párt (2024–)
Facebook
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Anyai nagyanyja Mádl Teréz, Mádl Ferenc (1931–2011) köztársasági elnök testvére. Anyai nagyapja a rendszerváltás előtti Magyar Televízió Jogi esetek című műsorában főszereplő Erőss Pál (1934–2021), a Legfelsőbb Bíróság egykori bírája volt. Édesanyja Erőss Mónika, aki korábban a Kúria főtitkára volt, 2020 áprilisától pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese lett.

2006-ban vette feleségül Varga Juditot, három gyermekük született. 2023-ban elváltak.

Tanulmányait Budapesten és Hamburgban végezte, diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán szerezte 2004-ben. Szakmai pályáját a Fővárosi Bíróságon kezdte, majd a jogi szakvizsgái letétele után a nemzetközi ügyvédi területen helyezkedett el, társasági, kereskedelmi és versenyjogi területen segítette multinacionális vállalatok magyarországi beruházásait.

Ügyvédjelöltként részt vett a 2006-os utcai tüntetések rendőri áldozatainak ingyenes jogi képviseletében és megsegítésében.

A 2006. október 23-i, utcai összecsapásokhoz vezető eseményeket követően rendőrség zárlat alá vette a Kossuth teret. Az év decemberétől kezdve Magyar Péter és Gulyás Gergely minden péntekre demonstrációt jelentettek be a térre, amelyet a rendőrség rendszerint visszautasított. A patthelyzet azzal ért véget, hogy 2007 februárjában fideszes politikusok bontották le a kordont. A rendőrség évekkel később határozatban ismerte el, hogy a lezárás aránytalanul korlátozó volt.

2007-ben a 2006 őszi rendőri erőszak fizikai sérülést szenvedett áldozatainak megsegítésére alapított Ne féljetek! Alapítvány titkára és kuratóriumi tagja volt rokonai (Erőss Pál, Mádl Dalma), valamint többek között Fábry Sándor, Morvai Krisztina és Schmidt Mária társaságában.

2009-ben feleségével Brüsszelbe költöztek, mivel Varga Judit Áder János akkori EP-képviselő egyik politikai tanácsadója lett. 2010-től a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársaként folytatta pályafutását. 2011-ben a magyar uniós elnökség során szakdiplomataként csatlakozott Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletéhez. Feladata többek közt az uniós jogalkotás során a magyar kormányzati érdekek érvényesítése volt, különös tekintettel a közlekedés- és energiapolitika, valamint a társasági és versenyjog területére. 2015-től a Miniszterelnökség csoportvezető diplomatájaként a magyar kormány és az Európai Parlament közötti kapcsolattartásért felelt egyebek mellett jogi, pénz- és tőkepiaci, költségvetési, kereskedelmi és fejlesztéspolitikai ügyekben.

2018 szeptemberétől a Magyar Fejlesztési Bank EU Jogi Igazgatóságát vezette.

2019. június 8-tól 2022 februárjáig a Diákhitel Központ vezérigazgatója volt. Ezután a magánszférában dolgozott jogászként és vállalkozóként.

2022 augusztusában a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja lett. 2023 áprilisában bekerült a Volánbusz Lázár János által felfrissített igazgatóságába.

2024. február 10-én, Novák Katalin köztársasági elnök lemondása és volt feleségének, Varga Juditnak a közélettől való visszavonulása nyomán Magyar Péter nagy visszhangot kapó nyilatkozatban mondott le minden állami tisztségéről, állami vállalatokban posztjairól tiltakozásul Novák Katalin kegyelmezési ügyének kezelése, név szerint Rogán Antal tevékenysége miatt:

„Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba, miközben gondolkodás nélkül feláldozzák azokat, akik ellentétben velük, soha nem a saját anyagi érdekeikért, hanem a hazájuk érdekében és a honfitársaikért dolgoztak”

Magyar Péter és volt felesége személyével az elmúlt évek során számos kisebb-nagyobb ügyben foglalkozott a sajtó. 2021-ben a házaspár a XII. kerületben vásárolt összesen kétszázmillió forintért ingatlanokat. Vargáék a vételárból sajtóértesülések szerint mindössze nyolcmillió forintot fizettek ki, a fennmaradó 192 millió forintot bankhitelből fedezték.

2021-ben derült ki, hogy a pár családi otthonteremtési kedvezményt kapott még 2017-ben a balatonhenyei házukra. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) szabályai szerint azonban az nem jár olyan ingatlanra, amiben nem életvitelszerűen lakik a kedvezményezett és családja. Varga Judit 2023 elején kamatostól visszafizette a felvett összeget.

Ugyancsak 2021-ben felröppentek a hírek a házaspár válásáról, amit ők közös nyilatkozatban cáfoltak. Válásukra végül 2023-ban került sor, sajtóértesülések szerint azért, mert kormányközeli körök kérték tőlük, hogy halasszák el válásukat a 2022-os választások utánra.

Bővebben: Novák Katalin kegyelmezési ügye

2024 februárjában Magyar Péter neve a bicskei pedofil-botrányban érintett Kónya Endre kegyelmi ügye kapcsán merült fel ismét. Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje ugyanis nem várt mellékszereplőjévé vált az elnöki kegyelembe belebukó Novák Katalin lemondásának. Magyar Péter ugyanis nem sokkal Novák Katalin, majd Varga Judit lemondása után maga is lemondott az állami illetőségű vállalatokban meglévő pozícióiról, valamint éles bírálatokat fogalmazott meg a kormány egyes tagjaival szemben. A bírálatai során kiemelten utalt Rogán Antal miniszter személyére is, aki állításai szerint nagymértékben felelős a magyar jogállamiság leépüléséért. Emellett Magyar Péter számos kritikát fogalmazott meg a Partizán youtube-csatorna műsorában, ahol személyes tapasztalatok és élmények alapján számolt be a rezsimmel kapcsolatos aggályairól és súlyos visszaélésekről. A videót egy nap alatt egymillióan látták.

Március 15-én hirdetett zászlóbontást új politikai mozgalma, a Talpra, Magyarok! Közösségének az Andrássy útra, ahol többek között a NER által mesterségesen megosztott társadalomról, a valójában vagyoni hasznot leső, teljes mértében a kormány által irányított ellenzéki pártokról, valamint az ország vagyona jelentős részének fideszes alapítványokba való kiszervezéséről beszélt. Magyar bejelentette, hogy új, megkerülhetetlen és megvásárolhatatlan politikai erőt hoz létre, melynek 12 pontos programját felolvasta. A 2024. március 13-án még meg nem alakult pártot már 13%-ra, március 16-án már 20% fölé mérték. A zászlóbontáson előzetes mérések alapján több mint ötvenezren vettek részt.

2024. április 6-án tüntetést hívott össze a Kossuth térre. Végül 100–120 ezer demonstráló előtt jelentette be, hogy már biztosan elindulnak a június 9-i EP-választáson. Beszédében hangoztatta, hogy az általa vezetett politikai erőnek kiemelt feladata lesz a romák valódi integrációja, egy új oktatási minisztériumot ígért, és a Klik feloszlatását is megerősítette.

2024. április 10-én bejelentette, hogy a Tisztelet és Szabadság Párt színeiben indul a 2024-es európai parlamenti választáson.

• Hivatalos életrajz
• Magyar Péter pályája, Telex
• A HVG a lemondásról
• Elindította a Talpra, Magyarok! közösséget