Révolution Industrielle Kpɛlɩ Lɛɛzʊʊ Tʊma Sɔsɔna

Tʊma sɔsɔna kpɛlɩ lɛɛzʊʊ, tɔmpiye ndɩ Adolphe Blanqui lɩzɩna-ɖɩ nɛ pʊwayi lɛ, Friedrich Engels nɛ Arnold Toynbee palɩzɩ pawɩlɩ ɖɩ-wazaɣ.

Pɩkɛ kpaɣɖʊ 19 alɩwaatʊ taa laɣsɩ ndɩ ndɩ nzɩ sɩyeba nɛ pɩlɛɛzɩ kiɖi yaa kpɛlɩ pɩlɩna ajɛyɛ nɛ ageeta hɔɔlɩŋ cɔlɔ, ɛyaa mba paasɩma se haɖaa nɛ nesi tɛ tʊma tɩnaa yɔ pɩsa tadɩyɛ laɖaa sɔsaa nɛ tʊma laɖaa sɔsaa. Pɩ-tɛ lɛɛzɩtʊ ndʊ, tɩlɩna suluku kpaya wazaɣ yɔɔ kɛ pɩnzɩ 1840 taa nɛ pɩtana yaa putukina ɖɔɖɔ haɖaʊ tʊma nɛ tɔsʊʊ huu tʊma politiki tʊma nɛ ɛyaa nɛ mbʊ pʊcɔ-ɖʊ pɩta kpɛɣɛ yɔ.

Révolution Industrielle Kpɛlɩ Lɛɛzʊʊ Tʊma Sɔsɔna
Hartmann Maschinenhalle 1868 (01)
Révolution Industrielle Kpɛlɩ Lɛɛzʊʊ Tʊma Sɔsɔna
Lower Laxey Wheel

Canaʊ tɔm kɛdɩyaa nabɛyɩ etisuu tɔmpiye ndɩ ɖɩ-tɛ lɛɣtʊ wazaɣ yɔ. Werner Sombart cɔlɔ lɛ, (liidiye yeke lakɩna lɩmaɣza tɛ kɩfam pɩnaɣ 1902) kpɛlɩ lɛɛzʊʊ tʊma sɔsɔna kɛ canaʊ pɩyʊ mbʊ pɩpaza Florence yɔɔ kpaɣɖʊ 14 alɩwaatʊ taa pɩkpɛndɩna tɛtʊ taa maŋgɩla waa tɛ ɛsakuliye. Fernand Braudel yeki se ɖɩna kiɖi wɛtʊ ndʊ kpɛlɩ lɛɛzʊʊ pʊnɛ pɩlakɩ yɔ pɩzɩɣ nɛ pɩla kewiyaɣ ɛjaɖɛ kpɛm taa yeke.

Pasɩma kpɛlɩ lɛɛzʊʊ tʊma sɔsɔna nɛ mbʊ yɔ, mbʊ lɛ se paasɩma ɛyaa mba nɛ haɖaʊ tʊma nɛ nesi tɛ tʊma yɔ, papɩsa tadɩyɛ laɖaa sɔsaa nɛ tʊma laɖaa sɔsaa nɛ maɣzɩm tɩŋga kɛ lɛɣtʊ yaa nesi tɛ lɛɣtʊ ñɩnaa nɛ awɛ camɩyɛ cɔlɩɩ. Kpɛlɩ lɛɛzɩtʊ tʊma sɔsɔna (sakɩyɛ taa lɛ,) pɩkɛ tʊma sɔsɔna wɛtʊ ndɩ ndɩ ndʊ tɩwɛ ndɩ ndɩ kɛ ajɛyɛ taa wɛɛ kɩfana taa yɔ, mbʊ pʊyɔɔ yɔ kpɛlɩ lɛɛzɩtʊ lɩna tevenim tibu yɔɔ pɩlɩna alɩwaatʊ nɛ lona cɔlɔ yaa ajɛyɛ cɔlɔ.

Lona yaa ajɛyɛ wena a-taa pɛlɛ pazɩɣ tʊma ana yɔ ana yɔ Grande-Bretagne kpaɣɖʊ 18 alɩwaatʊ tɛmtʊ taa. Pʊwayɩ Pɛlɩzɩkɩ ɛjaɖɛ taa nɛ Fransɩɩ nɛ hayi kiŋ nɛ Suwisi kpaɣɖʊ 19 paɣzʊʊ cɔlɔ. Pɩkɛ kajalaɣ hɔɔlʊʊ ajɛyɛ. Caama nɛ Etaazuunii paɣzɩ tʊma sɔsɔna ana alabʊ kpaɣna 19 hɛkʊ taa, Japɔŋ ɛjaɖɛ kpaɣna pɩnaɣ 1868 nɛ Ruusi kɛ kpaɣɖʊ 19 tɛmtʊ taa. Ajɛyɛ ana akɛ hɔɔlʊʊ naalɛ ŋgʊ ñɩna.

Révolution Industrielle Kpɛlɩ Lɛɛzʊʊ Tʊma Sɔsɔna
Tin-mining-cornwall-c1890

Kpaɣna hɛkʊ nɛ hɛkʊ alɩwaatʊ tɛmtʊ ŋwolo ŋtalɩ kpaɣɖʊ 18, ɛyaa ɖɔʊʊ kaawɛ sakɩyɛ nɛ pɛkɛ haɖaa yeke. Ɛlɛ lona nayɛ taawɛ pɩta ɛzɩ Flanfre, haɖaʊ taakɩlɩ cɛyʊʊ peɖe hayim sɔsɔm tɩna kaatɩna tɛtʊ. Hayim yebuu pɩnzɩ naalɛ yaa natozo kaakɛ-wɛ paɣtʊ nɛ pɛkpɛndaɣ pahayɩɣ nɔɔ kʊɖʊmaɣ, pata cɔzɩ hayɩm naa kolonzi nɛ pɩzɩwanaɣ nɛ wonduu yɛlɩɣ paa le.

Tags:

Politiki tɩlɩyɛ lɩmaɣza

🔥 Trending searches on Wiki Kabɩyɛ:

ƐnduuyisimLugizamburiSiloovaakiiKpɩnɛNiyuu YɔrɩkɩEnglɩsɩɩ kʊnʊŋPiizi tilimiye sɔsɔyɛTuTower KondolokoAbalɩmayaɣÑɔsɩ ñalʊ fɔɔfɔɔ1910TeeraŋCharles 2 le ChauveAlimiiniyɔɔmFransɩɩ kʊnʊŋJustinienKrɛsɩ kɩbɩnʊʊ kʊnʊŋAfganistaniMañɩzɩyɔmAgoza fenaɣKambiiAkraPrix Nobel1990Kʊdɔŋ kɩɖɛzʊʊ (Maladie infectueuse)1914TokiyoKɩbɩnjaazɩ Room1987Johannes BrahmsMao ZedongKambɔjɩƉatʊ kɔyɛ yaa Sɔbɩtʊ (Vaccination)Nima yɔɔ lɩmaɣzɩoyɛTaataaMeeniiJohann Peter RupertAlbrecht DürerAteyiizimTanzani1909MolièreDeng XiaopingMiguel de CervantesNɔbɛlɩyɔmAfrika Wɩsɩɖʋɖʋyɛ Ajɛyɛ Tɔsʋʋ Ŋgbɛyɛ (CEDEAO)1908Kinee-PɩsaʊHɩpɔpʊ1936Azii yotu lʋbɩyɛAntɩmʊwanɩRené DescartesArmeniiPombeŊvɛɛ sʊlʊmƉama hɔm ɖoŋ (gravitation)PirmaaniiPɔrɩtɩgɛɛ kʊnʊŋƐsɔdaa lɔɔɖɩyɛMogaadisiyo1938Alexandre SɔsɔPiresiiliSansɩkrɩtɩ kʊnʊŋKoorayi Tilimiye Kɩkaɣyɛ (Grande Barrière de Corail)HɩdrɔzɛnɩAŋgoola (Angola)🡆 More