Belfast: Észak-Írország fővárosa
Belfast (vagy írül Béal Feirste) az Ír-sziget második legnagyobb városa, Észak-Írország fővárosa.
Az ír Béal Feirste elnevezés jelentése: „a Farset torkolata”. A város ma a Lagan folyó torkolatánál fekszik (a Farset a föld alá került), a Belfast Lough nevű öbölben. Belfast lakossága 289 000 fő.
| Belfast | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Egyesült Királyság | ||
| Országrész |  Észak-Írország | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népességi adatok | |||
| Teljes népesség | 345 006 fő (2021. júl. 1.) | ||
| Népsűrűség | 2,439 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 115 km² | ||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 54° 35′ 47″, ny. h. 5° 55′ 48″, ny. h. 5° 55′ 48″ | |||
| Belfast weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belfast témájú médiaállományokat. | |||
Éghajlata
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,9 | 8,3 | 10,2 | 12,4 | 15,4 | 17,9 | 19,7 | 19,3 | 17,1 | 13,6 | 10,3 | 8,2 | 13,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,2 | 2,1 | 3,5 | 4,7 | 6,9 | 9,8 | 11,7 | 11,5 | 9,6 | 7,0 | 4,2 | 2,3 | 6,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 90 | 65 | 78 | 65 | 63 | 67 | 66 | 86 | 77 | 98 | 96 | 92 | 944 |
| Havi napsütéses órák száma | 41 | 65 | 95 | 140 | 182 | 152 | 149 | 140 | 114 | 85 | 52 | 34 | 1247 |
| Forrás: Met Office | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 14,0 | 15,6 | 20,2 | 21,8 | 25,0 | 29,5 | 28,8 | 28,0 | 25,6 | 21,8 | 16,4 | 15,0 | 29,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,1 | 7,5 | 9,5 | 11,9 | 15,0 | 17,4 | 19,0 | 18,6 | 16,4 | 12,9 | 9,5 | 7,4 | 12,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,7 | 1,6 | 2,9 | 4,3 | 6,8 | 9,7 | 11,7 | 11,4 | 9,5 | 6,9 | 4,0 | 2,1 | 6,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −12,8 | −11,1 | −9,9 | −5,1 | −2,8 | −1,2 | 2,2 | 2,3 | −0,5 | −3,0 | −8,6 | −14,9 | −14,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 80 | 58 | 67 | 58 | 57 | 62 | 71 | 84 | 76 | 90 | 80 | 79 | 861 |
| Havi napsütéses órák száma | 50 | 71 | 103 | 153 | 198 | 168 | 151 | 142 | 120 | 91 | 59 | 46 | 1352 |
| Forrás: Met Office NOAA (relative humidity and snow days 1961-1990), KNMI | |||||||||||||
A város története
Belfast története 1177-ig nyúlik vissza, amikor várat emeltek a tengeröböl partján. A 14. század elején a skót csapatok írországi hadjáratuk során elpusztították a várat. 1611-ben Írország angol helytartója újra várat emeltetett ezen a helyen, miközben sok angol és skót telepes érkezett a környékre. A város felvirágzását a halászat és a kereskedelem mellett a betelepülő francia hugenották által meghonosított lenipar hozta. A városban kezdte meg munkáját Írország első nyomdája 1690-ben és itt nyomtatták az ország első újságját. A 19. században az elszegényedő nyugati területekről egyre több katolikus ír nincstelen érkezett a városba, hogy a textilüzemekben vagy a hajógyárakban találjon munkát. Ebben az időben a város lakossága 10 évente megduplázódott. A katolikusok egyenjogúsítása és az ír függetlenségi törekvések felerősödése a várost irányító protestáns (angol) vezető réteget a szegényebb katolikusok ellen fordították.
Az első világháborút megelőző hadi készülődés gazdagságot hozott a hajóépítő üzemeknek, ahol nemcsak hadihajók, de tengerjáró luxushajók is készültek. Belfast dokkjaiban készült többek között a Titanic is. A háború után megalakult az északír állam, amely tovább súlyosbította a helyzetet a katolikusok és protestánsok között. Ekkor már mindennaposakká váltak az utcai összetűzések, villongások és pogromok. Az 1960-as években kezdődött katolikus polgárjogi tüntetéseket az állam sorra leverte, ezért az 1970-es évek elején a legszélsőségesebb republikánusok (IRA) fegyveres gerillaharcba kezdtek. A városnak azon a részén, ahol a katolikus és protestáns negyedek találkoznak, állandóak lettek az utcai összetűzések és merényletek. Az akkor létesített hatalmas sorompók és szögesdrótok még a mai napig is láthatók Belfastban. Régebben éjjel-nappal katonai helikopterek járőröztek a város felett, de ma már jóval kevesebb katona és rendőr járőrözik az utcákon, amióta az 1990-es években beindultak a békefolyamatok.
2008-ra már Belfast békésebb várossá vált.
Látnivalók Belfastban
Bár a legtöbb háború elkerülte a várost földrajzi fekvése miatt, azonban a második világháború folyamán, 1941-ben heves bombatámadások érték az iparvárost. Ennek ellenére a város főbb látnivalói épségben maradtak.
- City Hall (városháza)
- Grand Opera House (operaház)
- Crown Liquor Saloon (elegáns belvárosi kocsma)
- Albert Clock Tower (Albert-óratorony)
- Queen's University (a város egyeteme)
- Botanic Garden (park ritka növényekkel és üvegházakkal)
Galéria
-
Queen's University, a város egyeteme -
Republikánus (ír) mural -
Albert-óratorony -
Belfast-várkastély -
A Stormont-palota, a tartományi kormány székhelye -
Titanic épület
.jpg)
Jegyzetek
Források
- Queen's University
- Belfast magyar nyelvű útikalauz
- belfast.lap.hu – linkgyűjtemény
- Komlós Attila: Belfast – Hetedhéthatár
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Belfast, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.