Lepkehimlő: Vírusfertőzés

A tünetek jelentkezésekor a beteg általában már nem fertőző.

Erythema infectiosum
16 hónapos gyermek tünetei
Osztályozás
BNO-10	B08.3
BNO-9	057.0
Főbb tünetek	kiütés Papular purpuric gloves and socks syndrome low-grade fever ízületi fájdalom
Adatbázisok
DiseasesDB	4442
MedlinePlus	000977
eMedicine	emerg/378  derm/136 ped/192
MeSH ID	D016731
A Wikimédia Commons tartalmaz Erythema infectiosum témájú médiaállományokat.

A betegség számos formáját az eritrovírus (előző néven parvovírus B19) okozza. A betegség ismert nevei utalnak a szimptómák formájára, melyek lepke alakú foltokban jelentkeznek először a beteg arcán. Angol nyelvterületen a neve slapped cheek syndrome vagy slapped face (megpofozott arc), Japánban pedig りんご病 (ringobjó), vagyis „almabetegség”, utalva az arc pirosságára.

Az arcpír a legjellemzőbb kezdeti tünet gyermekeknél, mely néha szétterjed az orr és a száj köré is. Az arcpír mellett gyakran kialakul vörös kiütés a teljes testen, melyből a leggyakoribb a kar tetején és a lábakon. A kiütés általában 7-10 napig tart, néhány esetben 2-3 hétig is, és általában nem igényel kezelést. A páciensek általában már nem fertőznek akkor, amikor a kiütések megjelennek.

Nem mindenkinél az arcpír a kezdeti tünet: a kiütések bárhol kezdődhetnek. Az igen erősen viszkető kiütések alakja és nagysága szinte folyamatosan változik. A kiütések színe lilás is lehet.

A tinédzserek és felnőttek esetén ízületi fájdalmak jelentkezhetnek a csukló, térdek, bokák, ujjak és vállak környékén.

A betegség általában enyhe lefolyású, és kezelés nélkül elmúlik. Előfordulnak azonban súlyosabb tünetek a rizikócsoportok esetén:

• Terhes nők esetében az első harmadban a fertőzés hydrops fetalis betegséghez vezethet a magzatban, ami spontán vetélést okozhat.
• A hemolitikus anémia (drepanocytosis) krónikus betegségeiben (pl. örökletes spherocytosis) a fertőzés reticulocytopenia betegséget okozhat (a fejlődő vörös-vértestek számának csökkenése).

A betegség főként cseppfertőzéssel terjed, de fertőzött vérrel való érintkezés is továbbíthatja. A lappangási ideje általában 4-21 nap, mely egyben a fertőző időszak is. A betegek a legfertőzőbbek a tünetek kialakulása előtt. Általában kisiskolások, tanárok, ápolók és gyermekeiket gondozó anyák a leggyakoribb fertőzöttek. A tünetek kialakulásakor a fertőzés esélye alacsony, ezért a tünetekkel rendelkező személyek elkülönítése nem szükséges.

Bár szinte minden életkorban elkapható, a leggyakoribban az öt és tizenöt év közötti korosztályra jellemző. A felnőttkor elérésekor általában a lakosság fele immunis a betegségre egy korábbi fertőzésnek köszönhetően. A fertőzések általában bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban fordulnak elő, mindemellett foglalkozási kockázatot jelentenek az iskolai személyzetnek. Nem érhető el vakcina a B19-es humán parvovírusra, de történtek kísérletek annak kifejlesztésére.

Az „ötödik betegség” elnevezés a klasszikus, gyermekkorban előforduló kiütéses betegségek listájában ötödik helyre utal:

1. kanyaró
2. skarlát
3. rózsahimlő (rubeola)
4. Filatow-Dukes-féle kór
5. Erythema infectiosum
6. Exanthema subitum („háromnapos láz”)

A betegséget először Robert Willan írta le 1799-ben, „Rubeola, sine catarrho” formában hivatkozva rá. Ezt követte 1889-ben Anton Tschamer alaposabb definíciója, ami egy rubeola változatként („ortliche rotheln”) hivatkozott rá, melyet 1896-ban T. Escherich azonosított eltérő betegségként és nevezett el „erythema infectiosum”-nak 1899-ben.

• CDC (angolul)
• Parvovirus Information (angolul)
• Slapped Cheek Information (angolul)
• www.fifthdisease.org (angolul)