Barents-Tenger: A Jeges-tenger selftengere Norvégia és Oroszország határától északra
A Barents-tenger a Jeges-tenger selftengere Norvégia és Oroszország határától északra, az Északi-fok, a Medve-sziget, a Spitzbergák (Svalbard), a Ferenc József-föld, Novaja Zemlja, a Vajgacs-sziget és a szárazföld között.
| Barents-tenger | |
 | |
| A Barents-tenger térképe | |
| Országok |  Norvégia Oroszország |
| Hely | Európa |
| Felszíni terület | 1 424 000 km2 |
| Átlagos mélység | 222 m |
| Települések | Murmanszk, Vardø, Petsamo |
| Elhelyezkedése | |
  Barents-tenger Pozíció Arktisz térképén | |
 é. sz. 75°, k. h. 40°, k. h. 40° | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barents-tenger témájú médiaállományokat. | |
Nevét Willem Barents holland tengerészről kapta.
Földrajz
Területe mintegy 1 424 000 km². Közepes mélysége 222 m, legmélyebb pontja mintegy 600 m. Vizének sótartalma 34‰.
Éghajlata
A Barents-tenger a Jeges-tenger legenyhébb éghajlatú része. Délnyugati része az Észak-atlanti-áramlat fűtő hatása miatt egyáltalán nem fagy be, Novaja Zemlja partvidékét azonban az év háromnegyedében jégpáncél borítja.
Természetföldrajzi viszonyai
Tőle nyugatra a Norvég-tenger, keletre a Kara-tenger, északra a Jeges-tenger fő medencéje található. A Pecsora folyó torkolatvidékén kialakult egy kis, pontosan el nem határolható melléktengere; gyakran a Fehér-tengert is a Barents-tenger melléktengerének tekintik. Fenekét, a jégkorszaki folyamatok nyomait őrző, változatos domborzatú Barents-selfet a Murmanszki-selfhát két részre osztja.
A Barents-tenger déli része jégmentes marad egész évben az Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően. Szeptember környékére általában teljesen jégmentessé válik a tenger.
A Barents-tengerben háromfajta víztömeg találkozik:
- meleg, sós víz az észak-atlanti áramlásból (hőmérséklete >3 °C, sótartalom >35‰)
- hideg, sarki eredetű víztömeg (hőmérséklete < 0 °C, sótartalma <35‰)
- meleg, alacsony sótartalmú parti vizek (hőmérséklete >3 °C, sótartalom <34,7‰)
Élővilága
Az Észak-atlanti áramlat miatt ebben a tengerben több az élőlény, mint a többi, hasonló szélességen található tengerben.
A fitoplankton tavaszi virágzása hamar megkezdődik a jéghatár mentén, mert a tenger felszínén az olvadó jégből kialakuló friss vízrétegben kiváló körülményeket találnak. A fitoplanktonokat megeszik a zooplanktonok, és a krillek, ezeket pedig az atlanti tőkehal, sarki tőkehal, bálnák, csuklyás halak fogyasztják. A csuklyás hal sok ragadozó faj, például az atlanti tőkehal, a fóka és a tengeri madarak legfontosabb tápláléka.
Gazdaságföldrajza
A Barents-tenger halászata nagyon fontos Oroszországnak és Norvégiának egyaránt; főként az atlanti tőkehalat halásszák.
Legfontosabb kikötője az orosz Murmanszk, ugyancsak fagymentes a norvég Vardø. A téli háborúig Finnországnak is volt kikötője Petsamonál.
Oroszország a kiselejtezett haditengerészeti nukleáris reaktorok és hulladékok lerakóhelyévé tette a Barents-tengert a hidegháború alatt, és ez veszélyeztetheti az ottani élővilágot.
Források
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 257. o. ISBN 963-05-6821-7
További információk
- WWF Barents Sea Ecoregion A Barents-tenger élővilágának megmentésére tett kísérletek.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Barents-tenger, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.