Hepatitis C: Vírusos eredetű májbetegség

A kórkép elsősorban a májat érinti, de a máj sokrétű funkcióinak károsításával az egész szervezet súlyos állapotba kerül, emellett a kórokozó más szervekben is elterjed és azokat is megbetegíti. Lappangási ideje 2-25 hét. A hepatitis C gyakran tünetmentes, a krónikus fertőzés azonban a máj hegesedéséhez, majd több év után májzsugorhoz vezethet. Egyes esetekben a májzsugorban szenvedő betegeknél májelégtelenség, májrák is kialakulhat, vagy - mivel a portális keringés akadályozott - (a portocavalis anastomozisok - a májkapugyűjtőér (vena portae) alsó nagy vénával (vena cava inferior) meglévő vékony falú összekötő erei) kitágulnak és megrepedhetnek a nyelőcsőben és a végbélben és vérzést okozhatnak. A nyelőcső vénatágulatainak vérzése nagyon gyakran halálos kimenetelű. A végbél aranyeres csomóiból bekövetkező vérzés viszont a portális keringés tehermentesítésével jó hatású is lehet.

Hepatitis C
Elektronmikroszkópos felvétel a HCV vírusról (negatív festés). Skálavonal = 50 nanométer
Szinonimák	Vírusos (virális) májgyulladás, Krónikus májgyulladás
Latinul	Hepatitis C
Angolul	Hepatitis C
Osztályozás
BNO-10	B17.1, B18.2
BNO-9	070.70,070.4, 070.5
Epidemiológia
Földrajzi előfordulás	Fejlődő országokban gyakoribb
Prevalencia
Magyarországon	A vírushordozók számát 0,7-1,3%-ra becsülik
Világszerte	130-170 millió ember
Incidencia
Világszerte	nincsenek pontos adatok
Halálozási arány
Magyarországon	Hirtelen, súlyos lefolyású formájánál közel 100%. Krónikus lefolyású eseteknél már a szövődmények okozta halálesetek dominálnak.
Világszerte	250 000 évente
Leírás
Érintett szervek	Elsősorban a máj, közvetve az egész szervezet.
Etiológia	Hepatitis C vírus
Kockázati tényezők	Nem megfelelően ellenőrzött vérkészítmény, nem kellő gondossággal megválasztott eszközök, intravénás droghasználat, tetoválás. Testnedvekkel történő fertőzés
Főbb tünetek	Általános rosszullét, emésztési zavarok, sárgaság, nagyfokú fáradékonyság, de az esetek 85%-ban tünetmentes.
Diagnosztika	Tünetek értékelése, laboratóriumi vizsgálat, vírus kimutatása.
Szövődmények	Májelégtelenség, májzsugor, egész életen át tartó panaszok és fertőzőképesség. Magyarországon évente 2000-4000 májzsugor és 600 májrák.
Kezelés	Oki terápiaként az interferont és a vírusölő ribavirint használják. Májkímélő étrend, a májműködés támogatása, a máj által termelt fontos faktorok pótlása, kortikoszteroidok, elkülönített eszközökkel való kezelés. A májátültetés nem jelent végleges megoldást.
Kórjóslat	Igen kedvezőtlen az életminőség szempontjából
Megelőzés	Vérkészítmények gondos szűrése, egyszer használatos eszközök használata, drogosoknál eldobható tűk és fecskendők. Hatásos védőoltás ellene jelenleg még nincs.
Adatbázisok
OMIM	609532
DiseasesDB	5783
MedlinePlus	000284
eMedicine	med/993  ped/979
MeSH ID	D006526
A Wikimédia Commons tartalmaz Hepatitis C témájú médiaállományokat.

A hepatitis C főként vérrel való érintkezés útján terjed intravénás droghasználat, nem steril orvosi eszközök alkalmazása, és vérátömlesztés során. Becslések szerint világszerte 130–170 millió ember fertőződött meg a hepatitis C-vírussal. A kutatók az 1970-es években kezdték el a HCV tanulmányozását és 1989-ben bizonyították a vírus létezését. Ismereteink szerint a vírus állatoknál nem, csak embereknél és csimpánzoknál okoz megbetegedést.

A hepatitis C abban hasonlít az A-hoz és a B-hez, hogy szintén vírusos májgyulladás, de lényeges tulajdonságaiban különbözik is azoktól. Behatóbb megismerése lényegében az utóbbi évek eredménye, és ez a megismerési folyamat ma is tart. Rengeteg még a megválaszolandó kérdés, ez magyarázza, hogy az irodalomban is nagyon sok az egymástól eltérő, vagy éppen ellentmondó adat, ahhoz hasonlóan, ahogy korábban a Hepatitis B is komoly gondokat okozott, de az orvostudományi kutatásoknak abban is sikerült igen jelentős eredményeket elérni, és az alapvető kérdéseket megoldani.

A HCV okozta megbetegedésben általánosan alkalmazott gyógyszer a peginterferon és a ribavirin. A kezelt betegek 50 és 80 közötti százaléka meggyógyul. A betegség előrehaladott szakaszában azonban, a májzsugorban vagy májrákban szenvedő betegek esetében májátültetésre lehet szükség. A műtét lehetővé teszi a beteg túlélését, de a vírus a szervátültetést követően általában visszatér. A hepatitis C-vírus ellen jelenleg nincs védőoltás a vírus rendkívüli változékonysága miatt.

Akut fertőzés

A hepatitis C csupán az esetek 15%-ában okoz akut tüneteket. A tünetek a leggyakrabban enyhék és nem körülhatároltak, beleértve az étvágycsökkenést, a fáradtságot, a hányingert, az izom- és az ízületi fájdalmakat, valamint a súlycsökkenést. Csak néhány esetben fordul elő, hogy az akut fertőzés sárgaságot okoz. A fertőzés az esetek 10 és 50 közötti százalékában kezelés nélkül is elmúlik, (vagy csak tünetmentessé válik?) fiatal nőknél gyakrabban, mint másoknál.

Krónikus fertőzés

 

A vírusfertőzés az esetek nyolcvan százalékában krónikus megbetegedést alakít ki. A fertőzés első tíz évében a legtöbb beteg tünetszegény vagy tünetmentes, jóllehet a krónikus hepatitis C állandó, fokozott fáradékonysággal jár. A hepatitis C a több éven át fertőződött betegeknél a májzsugor és a májrák kialakulásának elsődleges oka. Magyarországon évente 2000 - 4000 beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 májrákos esetért felelős a hepatitis C fertőzés. A 30 évnél hosszabb ideig fertőzött betegek 10-30 százalékánál májzsugor alakul ki. A májzsugor előfordulásának gyakorisága nagyobb az alkoholistáknál, a férfiaknál, valamint azoknál a betegeknél, akiknél hepatitis B-vírussal vagy HIV-vel való fertőzés is fennáll. A májzsugorban szenvedő betegeknél a májrák kialakulásának valószínűsége hússzor nagyobb, évente 1-3%-os arányban. Az alkoholisták esetében a kockázat százszor nagyobb. A májzsugoros esetek 27%-át és a májrákos esetek 25%-át hepatitis C okozza.

A májzsugor a májhoz kapcsolódó (portális) vénák-ban fokozott nyomást idézhet elő és hasi vízgyülemhez (hasvízkór; ascites) vezethet, valamint a beteg hajlamosabb a véraláfutásra vagy a vérzésre, és a betegség, különösen a nyelőcsőben és a gyomorban visszértágulathoz, sárgasághoz (hepatocellularis icterus), valamint agykárosodáshoz (ami a megismerési funkciók zavarával jár; Hepaticus encephalopathia) vezethet.

Májon kívüli hatások

A hepatitis C fertőzés ritkábban Sjögren-szindrómát (autoimmun betegség), thrombocytopéniát (a vérlemezkék normálisnál alacsonyabb száma), krónikus bőrbetegséget, cukorbetegséget vagy non-Hodgkin limfómát okozhat. A Hyde's prurigo nodularis-sal és a membranoproliferative glomerulonephritis-sel való feltételezett összefüggésről is beszámoltak, a Hepatitis C fertőzés szintén kapcsolatban áll a kevert cryoglobolinémiának nevezett állapottal, amely a kis és közepes nagyságú véredények gyulladása (azaz olyan vasculitis, amelyet cryoglobolint tartalmazó immunkomplexek lerakódása okoz

 

A hepatitis C-vírus kisméretű, burokkal rendelkező, egyszálú, pozitív irányú RNS-vírus. A Flaviviridae családon belül a Hepacivirus nemzetségbe tartozik. Hét főbb HCV genotípust különböztetünk meg. Az Egyesült Államokban az esetek 70%-át az 1-es, 20%-át a 2-es, 1%-át pedig a többi genotípus okozza. Az 1-es genotípus úgyszintén a leggyakoribb Dél-Amerikában és Európában.

Terjedés

A fejlett országokban a fertőzés elsősorban intravénás droghasználat útján terjed. A fejlődő országokban a betegség főként vérátömlesztés és a nem biztonságos orvosi eljárások miatt alakul ki. A terjedés okaira az esetek 20%-ában nem derül fény, azonban feltételezik, hogy ezen esetek túlnyomó többsége az intravénás droghasználatnak tudható be.

Intravénás droghasználat

A világ sok részén a hepatitis C legfontosabb kockázati tényezője az intravénás drog használat. Egy 77 országra kiterjedő tanulmányban kimutatták, hogy 25 országban (köztük az Egyesült Államokban és Kínában) az intravénás droghasználók között a hepatitis C fertőzés aránya 60 és 80% közötti. Tizenkét országban ez az arány nagyobb, mint 80%. Világszerte tízmillió intravénás droghasználó fertőződhetett meg hepatitis C-vel, legtöbben Kínában (1,6 millió), az Egyesült Államokban (1,5 millió), és Oroszországban (1,3 millió). Az Egyesült Államokban a börtönlakók között 10-20-szor nagyobb a hepatitis C előfordulása, mint az átlagpopulációban. Tanulmányok szerint ez a magas kockázatú viselkedési formáknak – például az intravénás droghasználatnak és a nem steril eszközökkel végzett tetoválásnak – tudható be.

Kitettség egészségügyi ellátáskor

HCV-szűrés nélküli vérátömlesztés, vérkészítmény, és szervátültetés jelentősen növeli a fertőzés kockázatát. Kanadában 1990-ben, az Egyesült Államokban 1992-ben általános szűrést vezettek be. Azóta a fertőzés aránya 200 egységnyi vérre eső egy esetről (0,5%) 10 000 egységenként egy esetre, majd 10 000 000 egységenként egy esetre csökkent. Ez az alacsony kockázat továbbra is fennáll, mivel a potenciális véradó hepatitis C-vel való megfertőződése és a véradó pozitív vérvizsgálati eredményének a kimutatása között hozzávetőlegesen 11 és 70 nap közötti időszak van. Egyes országok a költségek miatt még mindig nem szűrnek hepatitis C-re. Magyarországon 1992. óta végeznek szűrővizsgálatokat a hepatitis C vírus ellen.

Amennyiben HCV-fertőzött személytől származó tűszúrás okozta sérülés jön létre, a megbetegedés esélye 1,8%. A kockázat nagyobb, ha a tű üreges és a szúrt seb mély. Fertőzés veszélye akkor is fennáll, ha a nyálkahártya vérrel érintkezik, ez a kockázat azonban alacsony. Nincs kockázat akkor, ha a vér ép bőrrel érintkezik.

Kórházi felszereléssel is közvetíthető a hepatitis C-vírus, mégpedig tű és fecskendő újbóli használatával, többször használatos injekciós ampullával, infúziós tasakkal és nem steril sebészeti felszerelés többszöri használatával. A világon Egyiptomban a legmagasabb a fertőzöttek aránya, ahol a HCV terjedése legfőképpen az orvosi és a fogorvosi létesítményekben alkalmazott nem megfelelő színvonalú szabványok (protokoll) használatával.

Nem mellékes, hogy a vérrel és szövetekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi személyzet szintén a fokozott kockázati csoportba tartozik. Különösen eszméletlen betegen végzett sürgős beavatkozások esetén semmi garancia nincs arra, hogy a beteg nem Hepatitis C vírus fertőzött-e (amiről a hozzátartozók, sőt maga a beteg sem tud). Az általános védőfelszerelések sem jelentenek teljes védelmet, életveszélyes állapotban lévő beteg ellátásakor pedig sokszor a "beöltözésre" sincs idő. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a fogászok, de más szakmák veszélyeztetettsége is komoly. Paradox módon éppen azokban a munkakörökben, ahol ez könnyen elkerülhető lenne, de nincsenek tudatában a fennálló kockázatnak.

Nemi érintkezés

Nem ismert, hogy a hepatitis C nemi úton terjed-e. Míg összefüggés van a magas kockázattal járó szexuális kapcsolat és a hepatitis C között, nem egyértelmű azonban, hogy a betegség a be nem ismert intravénás droghasználat vagy maga a nemi érintkezés útján terjed. A tények alátámasztják, hogy nem áll fenn kockázat azoknál a heteroszexuális pároknál, akik nem élnek nemi életet másokkal. Kockázatot jelent a végbélcsatorna belső felületének súlyos sérülését okozó nemi tevékenység - például az anális behatolás - vagy ha az érintkezéskor nemi úton terjedő fertőzés – többek között HIV-fertőzés vagy a nemi szervek fekélye - is fennáll. Az Egyesült Államok Veteránügyi Minisztériuma óvszer használatát javasolja a hepatitis C fertőzés elkerülésére azoknál, akiknek több partnere is van de nem javasolja azoknál, akiknek csak egy partnerrel van viszonyuk.

Tetoválás

A tetoválás elterjedésével két-háromszorosára nőtt a hepatitis C fertőzés veszélye. Ez a nem steril eszközök használatának vagy az alkalmazott festékek szennyeződésének tudható be. Az 1980-as évek közepe előtt alkalmazott, illetve a nem szakszerűen készült tetoválás vagy testékszer különös figyelmet érdemel, mivel abban a környezetben a steril eljárások nem megfelelő színvonalúak lehetnek. Úgy tűnik, a kockázat terjedelmes tetoválás esetén nagyobb. A börtönlakók közel fele használ közösen nem steril tetováló felszerelést. Engedéllyel rendelkező létesítményben készült tetoválást csak ritkán lehet közvetlen összefüggésbe hozni HCV fertőzéssel. A testékszerek (piercing) behelyezése szintén jár bizonyos kockázattal.

Vérrel való érintkezés

Az olyan tisztálkodási eszköz, mint a borotva, a fogkefe, a manikűr- vagy a pedikűrkészlet vérrel érintkezhet. Közös használatukkor HCV-kitettség veszélye áll fenn. Fokozott figyelemmel kell lenni a vágásra és az egyéb sérülésre vagy a vérzésre. A HCV nem terjed olyan mindennapos érintkezéssel, mint az ölelés, a csók vagy az evő- és főzőeszközök közös használata. (A fodrászoknál az AIDS miatt megtiltották a borotva használatát. Ez a Hepatitis C terjedésének korlátozására is szerencsés intézkedésnek bizonyult.)

Terjedés anyáról gyermekre

A hepatitis C terjedése fertőzött anyáról gyermekre a terhességek kevesebb, mint 10%-ában fordul elő. A kockázat csökkentésére semmilyen intézkedés nincs. A fertőzés a terhesség alatt vagy a szüléskor adható át. A hosszas vajúdás nagyobb fertőzési kockázattal jár. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a HCV szoptatás útján terjed; ennek ellenére a fertőzött anyának kerülnie kell a szoptatást, ha a mellbimbója kirepedt vagy vérzik, vagy ha az anya vírusterhelése magas.

 

A hepatitis C kimutatására alkalmazott vizsgálatok többek között: HCV elleni antitest, az ELISA, a Western blot és a HCV-RNS mennyiségi vizsgálata. A polimeráz-láncreakció (PCR) a fertőzés után egy-két héttel képes kimutatni HCV-RNS-t, míg az antitestek képződése és kimutatása között lényegesen hosszabb idő telhet el. A korai diagnózist nyilván jelentősen megnehezíti az, hogy a tünetmentesség ill. a jellegtelen tünetek miatt a betegek nagy része nem is fordul orvoshoz. A későbbi diagnózis pedig már nagyon bekorlátozza a terápiás lehetőségeket. A krónikus hepatitis C olyan fertőzés, amelyben a hepatitis C-vírus több mint hat hónapig fennmarad; ezt az RNS jelenléte igazolja. Mivel a krónikus fertőzések jellemzően évtizedekig tünetmentesek maradnak, a klinikusok általában májfunkciós tesztek vagy a magasabb kockázatnak kitett személyek rutin szűrővizsgálata során fedezik fel. A teszt nem tesz különbséget az akut és a krónikus fertőzés között.

Vérvizsgálat

A hepatitis C tesztelése jellemzően vérvizsgálattal kezdődik a HCV elleni antitestek minőségi meghatározásával rekombináns sejtekben, immunoblot eljárással (RIBA teszttel). Amennyiben ez a teszt pozitív, az immunteszt ellenőrzésére, valamint a súlyosság megállapítására második tesztet is elvégeznek. Az immuntesztet a HCV elleni antitestek minőségi meghatározásával rekombináns sejtekben, immunoblot eljárással ellenőrzik és HCV RNS polimeráz-láncreakcióval határozzák meg a fertőzés súlyosságát. Ha nincs RNS és az immunoblot teszt pozitív, a személy korábbi fertőzésen esett át, azonban kezeléssel vagy spontán módon meggyógyult, ha az immunoblot negatív, az immunteszt érvénytelen volt. A fertőzést követően hat-nyolc hétnek kell eltelnie ahhoz, hogy az immunteszt pozitív legyen.

A fertőzés kezdeti szakaszában a májenzimek változást mutathatnak; a számuk általában a fertőzést követő hetedik héten kezd emelkedni. A májenzimek és a betegség súlyossága közötti kapcsolat gyenge.

Szövettani vizsgálat

A máj szövettani vizsgálatával megállapítható a májkárosodás mértéke, az eljárás azonban - mint minden szövetmintavétel (biopszia) - kockázatokkal jár. A szövettani vizsgálattal jellemzően a májszövet elváltozásai mutathatók ki, emellett rendellenességek találhatók a limfocitákban, a májkapu (porta hepatis) területének nyiroktüszőiben és az epeutakban. Számos olyan vérvizsgálat áll rendelkezésre, amellyel megkísérelhető a károsodás súlyosságának a meghatározása és annak érdekében, hogy minél kevésbé kelljen szövettani vizsgálathoz folyamodni.

Szűrés

Az Egyesült Államokban és Kanadában a fertőzöttek mindössze 5 és 50 közötti százaléka van tudatában az állapotának. Az olyan magas kockázatcsoportba tartozók, mint a tetováltak esetében vizsgálatot javasolnak. A szűrés továbbá a magas májenzimszinttel rendelkező személyeknél is ajánlott, mivel a krónikus hepatitisnek gyakorta ez az egyedüli jele. Az Egyesült Államokban nem javasolt a rutinszűrés, de fontolgatják az 1945 és 1965 között született személyek egyszeri szűrését.

2011-ben a hepatitis C ellen még nem létezett védőoltás. A védőoltások fejlesztés alatt állnak, és egyes esetekben biztatóak az eredmények. Ezt azonban rendkívül megnehezíti a vírus nagyfokú változóképessége. Az olyan megelőzési stratégiák, mint a tűcsere-programok és a kábítószer-abúzus kezelése, együttes alkalmazásával a hepatitis C kockázata az intravénás droghasználók körében hozzávetőleg 75%-kal csökkenthető. Egyaránt fontos a véradók országos szintű szűrése és az egészségügyi intézményekben nemzetközileg előírt óvintézkedések betartása. Azokban az országokban, ahol nem elégséges a steril fecskendő ellátás, az egészségügyi szakembereknek a gyógyszereket injekció helyett szájon át kellene beadniuk.

A HCV krónikus fertőzést okoz a fertőzött személyek 50 és 80 közötti százalékában. Az esetek 40 és 80 közötti százaléka kezeléssel gyógyítható. Ritka eset, hogy a fertőzés kezelés nélkül is elmúlik. A krónikus hepatitis C-ben szenvedő betegnek kerülnie kell az alkoholt és a májra nézve toxikus gyógyszert, és a beteget be kell oltani hepatitis A és hepatitis B ellen. Májzsugorban szenvedő betegnél ultrahangos vizsgálat ajánlott a májrák kimutatására.

Gyógyszerek

Azoknak, akiknél a májrendellenességet bizonyítottan HCV okozta, kezelésre van szükségük. A kezelés jelenleg, a HCV típusától függően, 24 vagy 48 héten keresztül tartó pegilált interferon és egy vírusellenes gyógyszer, a ribavirin együttes alkalmazásából áll. A gyógyszeres kezelést követően a betegek 50 és 60 közötti százalékánál jelentős javulás tapasztalható. A boceprevirnek vagy a telaprevirnek a ribavirinnel és az alfa peginterferonnal történő együttes alkalmazása javítja a hepatitis C 1-es genotípus elleni választ. A kezelés gyakran jár mellékhatásokkal, a kezelt betegek fele az influenzához hasonló tüneteket, egyharmaduk pedig érzelmi problémákat mutat. A fertőzés utáni első hat hónapban alkalmazott kezelés hatékonyabb, mint azután, hogy a hepatitis C krónikussá válik. Ha valaki újrafertőződik és nyolc-tizenkét hét után nem sikerül kigyógyulnia, pegilált interferon alkalmazása ajánlott 24 hétig. A thalassemiában (az egyik vérbetegségben) szenvedő betegeknél a ribavirin alkalmazása hatásosnak tűnik, vérátömlesztésre lehet azonban szükség.

Alternatív kezelés

Az alternatív gyógymódok hívei több kezelést is hatékonynak tartanak a hepatitis C kezelésében, többek között a máriatövis, ginzeng és ezüst-kolloid terápiát. Azonban semmilyen alternatív gyógymódról nem tudták eddig kimutatni, hogy javulást okozott a hepatitis C fertőzés kimenetelében, és nincs bizonyíték arra, hogy az alternatív gyógymódok hatnának egyáltalán a vírusra.

A kezelésre adott válasz genotípusonként változik. A HCV 1-es genotípussal fertőzöttek esetében a 48 hetes kezelés alatt elért tartós vírusválasz 40 és 50% közötti. A 2-es és 3-as genotípussal fertőzött betegek esetében a 24 hetes kezelést követően 70 és 80% közötti tartós vírusválasz figyelhető meg. A 4-es genotípussal fertőzötteknél a 48 hetes kezelést követően a tartós vírusválasz 65%. Jelenleg a 6-os genotípus okozta megbetegedésnél alkalmazott kezelésről nincsenek konkrét bizonyítékok; az eddigi bizonyítékok a 48 hetes kezelésre vonatkoznak, amely megegyezik az 1-es genotípus által okozott betegség esetén alkalmazott adaggal.

 

 

130 - 170 millió személy, azaz a világ népességének megközelítően 3%-a krónikus hepatitis C fertőzéssel él. Évente 3 és 4 millió közötti személy fertőződik meg és több mint 350 000-en halnak meg hepatitis C-vel kapcsolatos betegségben. A 20. században az intravénás droghasználat és az intravénás gyógyszerek alkalmazása, valamint a nem sterilizált orvosi eszközök használata következtében az arány jelentősen megnövekedett.

Az Egyesült Államokban a népesség 2%-a hepatitis C-fertőzött, és évente 35 000 és 185 000 fő közötti új esetet jegyeznek fel. Az arány csökkent annak köszönhetően, hogy Nyugaton javult a vérátömlesztés előtti szűrés az 1990-es években. Az Egyesült Államokban évente 8000 és 10 000 közötti személy hal meg HCV-fertőzésben. Ez a halálozási arány várhatóan növekedni fog, mivel a HCV vizsgálat előtt a vérátömlesztéssel fertőzött személyek megbetegednek és meghalnak.

Magyarországon a vírushordozók aránya 0,7 - 1,3%-ra tehető, és a HCV vírus okozta krónikus fertőzést évente 2000 - 4000 májzsugor kialakulásával és 600 májrákos esettel hozzák összefüggésbe.

Egyes afrikai és ázsiai országokban a fertőzés gyakorisága magasabb. A legmagasabb fertőzési gyakorisággal rendelkező országok Egyiptom (22%), Pakisztán (4,8%) és Kína (3,2%). Az egyiptomi magas arány összefüggésbe hozható a mára már beszüntetett vérmételyfertőzés kampányszerű tömeges kezelésével, amelynek során nem megfelelően sterilizált üvegfecskendőket használtak.

Az 1970-es évek közepén Harvey J. Alter, az egyesült államokbeli Nemzeti Egészségügyi Intézet Transzfúziós osztálya Fertőző betegségek részlegének főorvosa, és kutatócsoportja kimutatta, hogy a legtöbb vérátömlesztést követő hepatitis esetet nem a hepatitis A- vagy B-vírus okozza (a betegséget ekkor non-A non-B hepatitis-nek - rövidítése NANB - nevezték el). A felfedezés ellenére a következő évtizedben a vírus azonosítását célzó nemzetközi kutatások nem jártak eredménnyel. 1987-ben Michael Houghton, Qui-Lim Choo és George Kuo a Chiron Corporation alkalmazottai és Dr. D.W. Bradley, az USA-beli Betegségfelügyeleti Központ munkatársának közreműködésével az ismeretlen organizmus azonosítására új molekuláris klónozást alkalmaztak és diagnosztizáló tesztet fejlesztettek ki. 1988-ban Alter megerősítette a vírus létezését azáltal, hogy nem-A és nem-B Hepatitis-mintasorozatokat tartalmazó tálcán kimutatja a vírus jelenlétét. 1989 áprilisában a Science két cikkében közölték a HCV felfedezését. A felfedezés eredményeként jelentősen javult a diagnosztizálás esélyei és a vírusellenes kezelések hatékonysága. 2000-ben Dr. Altert és Dr. Houghtont a klinikai orvosi kutatások Albert Lasker-díj ával tüntették ki „a hepatitis C-t okozó vírus felfedezéséért tett úttörő munkájukért, valamint a szűrési eljárások kifejlesztéséért, amely következtében az Egyesült Államokban a vérátömlesztéssel kapcsolatos fertőzések kockázata 1970-ben 30%-ról 2000-ben gyakorlatilag nullára csökkent.”

A Chiron számos szabadalmi kérelmet nyújtott be a vírussal és diagnosztizálásával kapcsolatban. 1990-ben ejtettek egy, a Betegségfelügyeleti Központ által benyújtott konkurens szabadalmi kérelmet, miután Chiron a Betegségfelügyeleti Központnak 1,9 millió, Bradleynek pedig 337 500 dollárt fizetett. 1994-ben Bradley beperelte a Chiront, a szabadalom hatályon kívüli helyezését követelve, önmagát társfeltalálónak foglalta bele a kérelembe és kártérítést, valamint jogdíjbevételt kért. Miután a fellebbviteli bíróságon elvesztette a pert, 1998-ban ejtette a keresetet.

2020-ban Harvey Alternek, Michael Houghtonnak and Charles Rice-nak ítélték az fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a vírus felfedezéséért.

A Hepatitis Világszövetség minden év július 28-án rendezi meg a Hepatitis világnapot. A hepatitis C jelentős gazdasági terhet ró az egyénre és a társadalomra egyaránt. Az Egyesült Államokban a betegség átlagos, egész életre szóló költségét 33 407 dollárra becsülték 2003-ban, amely 2011-ben a májátültetés költségével együtt megközelítően 200 000 dollárt tett ki. Kanadában egy vírus elleni kezeléssorozat ára 2003-ban 30 000 dollár volt, míg 1998-ban az Egyesült Államokban a költségek 9200 és 17 600 dollár közé tehetőek. A világ sok részén az emberek nem engedhetik meg maguknak a vírus elleni kezelést, mivel nincs biztosításuk vagy ha van is, az nem terjed ki a vírus elleni gyógyszerekre.

2011-ben a Hepatitis C okozta megbetegedés kezelésére hozzávetőleg száz gyógyszer állt fejlesztés alatt. A gyógyszerek közé tartoznak a hepatitis-védőoltások, az immunomodulátorok és a ciklofilin-gátlók. Ezek a potenciálisan új kezelési módok a hepatitis C-vírus alaposabb megismerésének köszönhetően jöttek létre.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hepatitis C című egyszerűsített angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Hepatitis C a hazipatika.com oldalon
• Hogyan győzhető le a hepatitis C?
• Újfajta gyógyszert engedélyeztek a hepatitis C gyógyítására
• Hepatitis C - a betegséggel és a gyógymódokkal foglalkozó blog
• Hepatitis C a Magyar Hemofília Egyesület oldalán
• Fontos tudnivalók a Hepatitis C-ről a Munkahet.hu magazinon

• Májgyulladás
• Májzsugor
• Májtumor
• Epefesték
• Fertőző betegségek listája
• Májmételykór