2023-As Törökországi És Szíriai Földrengések

február 6-án következtek be, s legnagyobbrészt Törökország déli és központi részén, valamint Szíria északnyugati és északi részén pusztítottak. A földrengések erősségét tekintve kettő kiemelkedik a többi közül. Az első Gaziantep városától 34 kilométerre nyugatra pattant ki, helyi idő szerint 04:17-kor (a koordinált világidő (UTC) szerint 01:17-kor), Törökországban és Szíriában is nagy károkat okozott. Legnagyobb intenzitása a Mercalli-skála szerint XI-es, azaz extrém, erőssége pedig 7,8 volt. Ez a rengés – az 1939-es erzincani földrengéssel együtt − a legerősebb volt, ami Törökországot érintette az újkorban. Ezt a rengést több utórengés is követte, közülük a legerősebb 6,7-es erősségű volt. A második erőteljes földrengés Kahramanmaraş település környékén történt kilenc órával később (helyi idő szerint 13:24-kor), erőssége 7,5-ös volt, intenzitása pedig szintén IX-es jelölésű. Több, mint &0000000000059259.00000059 259-an meghaltak a földrengések során, és legalább &0000000000121704.000000121 704-an megsérültek.

2023-as törökországi és szíriai földrengések
Dátum	2023. február 6.
Időtartam	75 másodperc
Richter-skála szerinti magnitúdó	7,8 és 7,5
Intenzitás	XII (Extrém)
Mélység	17,9 km és 10,0 km
Érintett országok	Törökország  Szíria
Földcsuszamlások	Több Tizenhárom, ami átlépte az 5,0-ás magnitúdót Legerősebb: 6,7
Károk, áldozatok	&0000000000059259.00000059 259 halott &0000000000121704.000000121 704 sérült $84,1 milliárd
2023-as törökországi és szíriai földrengések Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 10′ 26″, k. h. 37° 01′ 55″37.174, 37.03237.174000°N 37.032000°E, k. h. 37° 01′ 55″37.174, 37.03237.174000°N 37.032000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz 2023-as törökországi és szíriai földrengések témájú médiaállományokat.

Törökország

Több ezer épület omlott össze, főleg Adıyamanban és Diyarbakırban, az utóbbi településen egy bevásárlóközpont is leomlott. Osmaniye kormányzója kijelentette, hogy a tartományban legalább 34 épületben nagy kár keletkezett.

Malatya városában is összeomlott 130 épület, amik között volt egy mecset a 13. századból. A Gaziantep-kastélyt komoly károk érték, a régióban több tűzesetet is jelentettek.

Adanában összeomlott két lakóépület, az egyik 17 emeletes volt, legalább tizen meghaltak.

Hatay tartományban a földrengés kárt okozott a Hatay repülőtér egyik kifutójában. Két kórház is összeomlott.

Szíria

Az ország északnyugati részében a földrengés következtében több épület is összeomlott és sok ember megsérült. Épületekben károk keletkeztek Aleppó, Latakia és Hamá városokban. Több ezren meghaltak. Az aleppói citadellát is érintette a katasztrófa.

Számos ország vezetője nyilvánított részvétet és ígért segítséget Törökországnak és Szíriának. Február 9-ig, azaz a nagy erejű földrengéseket követő harmadik napra, 95 ország és 16 nemzetközi szervezet nyújtott segítséget Törökországnak, s ahol addigra összesen 56 országból 6479 fő vett részt a mentésben. A Szíriának nyújtott segítség azonban ennél jóval kisebb mértékű, ami az ottani politikai helyzettel kapcsolatos.

Február 11-én a szomszédos Örményország is segélyszállítmányt (élelmet, vizet és gyógyszereket) küldött Törökországnak: az ezt szállító teherautók áthaladásához az 1988 óta zárva tartott margara–alicani határátkelőhelyet nyitották meg. 1988-ban a Vörös Félhold törökországi szervezete küldött segélyt az akkor földrengés sújtotta örményországi területekre. A két ország között az 1990-es évek óta nincs sem diplomáciai, sem kereskedelmi kapcsolat.

Több magyar mentőcsapat is dolgozott Törökországban a földrengés által érintett térségben:

• az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hunor mentőcsapata (44 hivatásos tűzoltó, az Országos Mentőszolgálat 6 embere, és 2 keresőkutya), akikhez csatlakozott a Terrorelhárítási Központ 16 fős speciális egysége, a Magyar Honvédség 5 katonaorvosa, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem 4 statikus szakértője;
• a Baptista Szeretetszolgálat Huba Rescue 24 mentőcsapata;
• a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat;
• az Életjel Mentőcsoport;
• a Magyar Református Szeretetszolgálat mentőkutyás, önkéntes kutató-mentő csoportja;
• a Budapest Önkéntes Mentőszervezet és a Katolikus Karitász közös mentőcsapata;
• a Hajdú Speciális Kutató-Mentő Egyesület;
• a Spider Mentőcsoport (Lehoczki Lászlóval);
• a Főnix Speciális Mentők csapata.

A magyar mentőcsapatok tagjainak összlétszáma 167 fő volt, akiket 29 mentőkutya segített (más forrás 22 kutyát említ); összesen 35 túlélőt mentettek ki a romok alól, közülük legalább 5 gyermek volt.

A magyar kormány 50 millió forinttal támogatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, amely mobil klinikákat állított fel a földrengés sújtotta területeken Szíriában.