Komp

Folyókon kompot legtöbbször ott használnak, ahol a forgalom nem teszi szükségessé állandó híd létesítését vagy a híd megépítése nem gazdaságos alternatíva.

A szállítási feladatnak megfelelően van:

• személyszállító komp, átkelőhajó
• teherkomp (elsősorban gépjárművek szállítására, RoRo komp)
• vasúti komp

A folyón vagy tavakon közlekedő kompok esetén a kompkikötőket révnek, az átkelést magát révátkelésnek nevezik.

A belvízi kompok rendszerint kétvégű felépítésűek, azaz általában mindkét végükön azonosan vannak kiképezve, így a komp egyik végén behajtó járművek egyenesen tovább haladva a komp másik végén hagyják el azt.

Pár éve még nem volt ritkaság a magyar folyókon a kötél által mozgatott komp, ezt a folyó két partja közt kifeszített kötél segítségével a folyó áramlásának oldalnyomását kihasználva továbbították a két part között a révészek. Ezt a kompfajtát hajóforgalomtól mentes, esetleg csekély hajóforgalmú folyószakaszokon alkalmazták, mert a hajók áthaladását a komp kötele akadályozta.

A kötélvontatás és az önjáró komp közötti hibrid megoldást használnak például a (2013-ban megszűnt) tápéi révnél, ahol a komp mozgatását saját dízelmotorja (vagy esetenként egy külön kishajó) mozgatja, de az egész szerkezet drótkötélre van függesztve, egy első és egy hátsó függesztőkötél segítségével. Külön kormányszerkezetet nem használnak, a kormányzáshoz a függesztőköteleket feszítik vagy lazítják egymástól függetlenül, elektromos csörlő segítségével.

Napjainkban a legelterjedtebbek a kishajó segítségével továbbított kompok. Ezeknél a révátkeléseknél a kishajók önállóan is, mint átkelőhajók személyszállításra használatosak.

Magyarország legnagyobb teherbírású komphajói - amelyek a Dunán Vác és Tahitótfalu (nevük: Árpád és Toldi Miklós), valamint Mohács és Újmohács (neve: Sziget) között, illetve a Balatonon Tihany és Szántód között üzemelnek - önjáró kompok. (nevük: Baross Gábor, Kisfaludy Sándor, Széchenyi István, Kossuth Lajos)

Tengeri kompokat a szárazföld közelében található szigetek elérésére használnak (Pl.: Görögország, Földközi-tenger, Norvégia, Dánia), illetve olyan esetekben üzemeltetnek tengeri kompokat, amikor a cél országúton csak igen nagy kerülővel vagy egyáltalán nem érhető el. (Skandinávia, Balti-tenger, Nagy-Britannia, Észak-Afrika). A legismertebb tengeri komp a La Manche csatornát Calais – Dover között átszelő komp. Ennek jelentősége a Csatorna-alagút megnyitása óta jelentősen csökkent.

A tengeri kompoknál a legfontosabb szempont a nagy befogadóképesség. Az ilyen komp személyautók mellett kamionok és teherszállító konténerek szállítására is alkalmas. Ahol a gyorsaság is fontos szempont, ott légpárnás illetve szárnyashajókat üzemeltetnek.

A Dunán Gombos és Erdőd között a vasútforgalmat 1910-ig gőzkomppal bonyolították le. A vasúti sínpárak egészen a Dunáig vezettek, a mozdony a szerelvényt a Dunáig húzta, majd a vagonokat a kompra vontatták. A gőzkomp egyszerre 5-8 vagont vihetett át a folyón, attól függően, hogy nyitott személykocsikból vagy tehervagonokból állt a szerelvény. A komp 6-8 perc alatt kelt át a folyamon.

• 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról

• Révész
• Repülőhíd

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Komp témájú médiaállományokat.

• Komp menetrendek, elérhetőségek és szállítással kapcsolatos információk