Bertha Sophia Felicita von Suttner bárónő (szül.
Kinsky von Wchinitz und Tettau grófnő, Prága, 1843. június 9. – Bécs, 1914. június 21.) osztrák író, újságíró és békeaktivista. 1905-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.
Bertha von Suttner | |
1903-ban készült fénykép | |
Született | Berta Gräfin Kinsky von Wchinitz und Tettau 1843. június 9. Prága Osztrák–Magyar Monarchia |
Elhunyt | 1914. június 21. (71 évesen) Bécs |
Álneve | B. Oulot, Jemand |
Állampolgársága |
|
Nemzetisége | osztrák |
Házastársa | Arthur Gundaccar von Suttner |
Szülei | Sophie Wilhelmine Koerner Franz Joseph Kinsky |
Foglalkozása | író, újságíró, békeaktivista |
Kitüntetései | Nobel-békedíj |
Halál oka | gyomorrák |
Sírhelye | main cemetery Gotha |
Bertha von Suttner aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bertha von Suttner témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Születése előtt meghalt az édesapja. Arisztokrata környezetben nőtt fel Brnóban, később Bécsben és Klosterneuburgban élt. Lánykorában sokat utazott édesanyjával, franciául, angolul és olaszul is megtanult. Tudományos és szépirodalmat olvasott, nagy műveltséget szerzett. Bécsben nevelőnői állást vállalt négy leánygyermek mellett. 1876-ban rövid ideig Alfred Bernhard Nobel titkárnője volt Párizsban, kapcsolatuk később sem szakadt meg, továbbra is leveleztek egymással. Bertha férjhez ment báró Arthur Gundaccar von Suttner osztrák íróhoz. A Gundaccar család ellenezte házasságukat, a férjét kitagadták. Jekatyerina Dadiani, Mingrélia hercegnőjének meghívására átmenetileg Grúziában telepedtek le. Az asszony zenét és nyelveket tanított, újságcikkeket, elbeszéléseket, folytatásos regényeket írt, amiket osztrák újságok publikáltak. Kaukázusi tartózkodásuk alatt folyt az orosz–török háború, és ekkor vált Bertha meggyőződéses pacifistává. Kilenc év után, 1885-ben, miután férje családjával helyre állt a béke, visszatértek harmannsdorfi kastélyukba.
Folytatta az írást, regényeibe számos önéletrajzi elemet szőtt. 1889-ben sikerült irodalmi áttörése a Die Waffen nieder! (Le a fegyverekkel!) című regényével. Nehezen talált kiadót, a könyv heves vitákat váltott ki, de jelentősen hozzájárult a béke gondolatának népszerűsítéséhez. A regény a 19. század egyik legnagyobb könyvsikere volt, valamennyi nagyobb európai nyelvre lefordították. Most már ismert személyiségként kötelezte el magát a békemozgalom mellett.
Felhívására 1891-ben kétezren csatlakoztak Ausztriában a Béke barátainak társaságához. Még abban az évben részt vett a III. Nemzetközi békekongresszuson Rómában, ahol a Bernben működő Nemzetközi Békeiroda elnökhelyettesévé választották. 1895-ben Budapesten járt, és előadást tartott a békéről. 1892-ben a berlini béketársaság megalakításában is közreműködött. Békekongresszusokon vett részt, államfők fogadták, többek között Theodore Roosevelt amerikai elnök is. II. Miklós orosz cár 1898 augusztusában békekiáltványt intézett a világ népeihez, és nemzetközi leszerelési konferencia összehívására szólított fel. 1899. május 18-án rendezték Hágában az első békekonferenciát valamennyi európai állam, az USA, Japán, Kína és Sziám részvételével.
1902-ben meghalt férje, a harmannsdorfi kastélyukat a felgyülemlett adósságok miatt el kellett árverezni. Bertha Bécsbe költözött. Rendszeresen írt cikkeket a Pester Lloydba. Többször járt Monacóban I. Albert herceg meghívására. Előadó körutakat tett az Egyesült Államokban (1904, 1912), Németországban (1905), Skandináviában. 1905-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1912-től Andrew Carnegie amerikai iparmágnás életjáradékban részesítette.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Bertha von Suttner, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.