Törőcsik Mari: (1935–2021) magyar színésznő

november 23. – Szombathely, 2021. április 16.) a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Törőcsik Mari
Velemi otthonában 2019-ben (Stekovics Gáspár felvétele)
Született	Törőcsik Marián 1935. november 23. Pély
Elhunyt	2021. április 16. (85 évesen) Szombathely
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Wiedermann Károly Bodrogi Gyula (1956–1964) Maár Gyula
Gyermekei	Maár Teréz (1973) Son (örökbe fogadott fia)
Foglalkozása	filmszínész színházi színész
Iskolái	Sancta Maria Általános Iskola és Leánygimnázium Színház- és Filmművészeti Főiskola (1954–1958)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1959) Jászai Mari-díj (1964) Jászai Mari-díj (1969) Kossuth-díj (1973) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (1995) Kossuth-díj (1999) Budapest díszpolgára (2005) Barátságért Érdemrend (2011) Kölcsey-emlékplakett (2015) Kossuth-díj (2019)
Halál oka	betegség
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1954–2017
Híres szerepei	Pataki Mari Körhinta Elektra Szerelmem, Elektra Déryné Déryné, hol van? Géczy Julianna A lőcsei fehér asszony
Tevékenység	színész
Díjai
Kossuth-díjak
1973, 1999, 2019
Jászai Mari-díj
1964, 1969
Kiváló művész-díj
1977
Érdemes művész-díj
1971
További díjak
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Törőcsik Mari témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Törőcsik Mari a magyar kulturális élet legtöbbet díjazott művésze volt. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is. 2017-ben a Forbes őt választotta a 4. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

1935-ben a Heves vármegyei Pély községben született Törőcsik Marián néven, katolikus család öt gyermeke közül másodikként. (Egy forrás szerint a különleges keresztnév úgy született, hogy a jegyző a bediktált Mariann nevet tévedésből Mariánnak írta be.) Szülei pedagógusok, édesapja iskolaigazgató volt Pélyen.

Apja, Törőcsik Joachim parasztcsaládba született, ám jó tanulmányi előmenetelének köszönhetően tanári pályát választhatott. Két leánya már megvolt, amikor a második világháborúban behívták katonának, a keleti fronton harcolt, majd hadifogságba esett. Falujában már lemondtak róla, de családja sokat imádkozott hazatéréséért. Végül 1946-ban tért haza a szovjet fogságból. Az új hatalom fasisztaként kezelte, ávósok zaklatták, kifosztották, majd igazgatói állásából is eltávolították.

Anyja, Rusz Julianna Hevesvezekényben született. A sokat olvasó, vallásos falusi tanítónőt felnőttként is sokan Jucóka néninek szólították a faluban.

A kis Törőcsik Mariann 15 éves koráig Pélyen nevelkedett. „Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt.” – emlékezett idős korában. Legemlékezetesebb élményei az óriási kertben elköltött uzsonnák, mezítlábas fáramászás, téli lovas szánkázások, édesanyja különleges kalapjai és cipői voltak. „Állítom, hogy a megye legelegánsabb asszonya az én anyám volt. A divat sosem érdekelt, de a cipőket és a kalapokat miatta szeretem.” A háború idején, kisgyermekként, a lábát kis híján eltalálta egy lövedék, amikor a bunkerből előbújva megcsodálta a Pély felett elszálló repülőgépeket. 6 éves korától járt iskolába. Nagyapja kis mozit üzemeltetett Pélyen, ahol Mariann sok filmet nézett, gyermeki ábrándjaként híres színésznő akart lenni. 11 éves volt, amikor apja visszatért a hadifogságból. Középiskolában – anyja és nővére példáját követve – Egerben a Szent Orsolya-rend iskolájában és az angolkisasszonyok bentlakásos intézetében tanult, a Sancta Maria Általános Iskola és Leánygimnáziumban. Az államosításkor, az apácarendek feloszlatásakor iskolája megszűnt. Tanulmányai folytatására a békéstarhosi zenei gimnáziumba jelentkezett, előfelvételt nyert, de végül inkább a budapesti Alkotmány utcai közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. Országos gépíróbajnoki címet nyert, majd jelesre érettségizett.

1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, tanulmányait operett szakon kezdte. A születésekor kapott Törőcsik Marián helyett a Törőcsik Mariann nevet használta, de Fábri Zoltán kérése után, Krencsey Marianne javaslatára „Mari” lett, hogy a nézők könnyebben megjegyezzék a nevét és hogy ne keverjék őket össze. (Krencseyvel 1957-től kezdve több filmben játszottak együtt). Más forrás szerint a „Mari” művésznevet Hegyi Barnabás, a Körhinta operatőre javasolta, Jászai Marira hivatkozva. 1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. Színházi kiugrására 1968-ig kellett várni, ekkor mutatta be a Katona József Színház (akkor a Nemzeti kamaraszínháza) Zorin Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes játékot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt. Igazi színházi revelációt jelentett mind a „nagyérdemű", mind a szakma körében.

1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a cannes-i fesztiválon. A film hazánkban nem lett sikeres, az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és Franciaországban viszont, ahol „Mrs. Dery Where Are You?" címmel vetítették a mozik, „Mari Törőcsik"-ként még ma is emlékeznek a színésznőre. A filmet a 2013 decemberében elhunyt férje, Maár Gyula rendezte.

1979–80-ban ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. A Művész Színház után 1993–94-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban.

1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja.

Első házassága adminisztratív funkciójú volt, mindössze három hétig tartott. Második férje Bodrogi Gyula (1956–1964 között), akivel 1956. december 7-én Budapesten, a VIII. kerületben kötött házasságot, harmadik férje Maár Gyula rendező (1972–2013 között). Maár Gyulával közös gyermeke az 1973-ban született Teréz. „Olyan érzése van az embernek, hogy Mari kivett egy szabadnapot, hogy megszülje Terézt… De nem így van! Teréz 1973. március 20-án született. Előző évben, ahogy mondja, A Szecsuánit játszottam, amiben dobogóról le, dobogóra fel rohangáltam. Akkor azt mondtam, ötödik hónaposan ezt már nem csinálhatom. Pontosan emlékszem, 1972. október 30-án játszottam utoljára. […] Aztán 1973-ban megszületett Teréz, és ősszel már játszottam.”

Az 1970-es években egy vietnámi kisfiút fogadtak örökbe, és neveltek. A Son névre hallgató fiú később visszatért Vietnámba.

Három évig élt együtt Tordy Géza színművésszel is (1964–1967). Később egy évig élt együtt Iglódi István színész-rendezővel is, kapcsolatukat nem vállalták nyilvánosan.

 

2008. október 14-én délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. Sikerült újraindítani a szívműködését, és mélykómában altatni. Azonnal átszállították a Kútvölgyi Úti Oktatókórházba, ahol dr. Iványi docens vezetésével napokig küzdöttek az életéért. Gépek segítették szervezetének működését. A szinte általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért. Emberfeletti akarat- és életerővel gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján mondta: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!” Az eset után leküzdötte erős függőségét, a dohányzást.

2011-ben róla nevezték el Nagytálya település faluházát. Ugyanebben az évben megjelent az elsőfokon súlyos testi sértést okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntettében elítélt Stohl András közlekedési ügyében indult büntetőtárgyaláson és Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Kern András, Kulka János és Sváby András társaságában tüntetőleg állt ki a műsorvezető mellett.

2016-tól a Jóra Való Törekvés Alapítvány fővédnöke és társelnöke volt Kellár F. János Immánuellel.

2017 év elejétől egy éven keresztül a szombathelyi Markusovszky kórházban kezelték, legyengült egészségi állapota miatt. 2018 januárjában térhetett haza velemi otthonába.

Évtizedek óta a Vas megyei Velem lakója volt, ahol 1973-ban járt először. 2018-ban a település díszpolgára lett.

2020-ban arról nyilatkozott, hogy nem lép többet színpadra. 2021 márciusában ismét beszállították a szombathelyi kórházba, ahol tüdőgyulladással kezelték hetekig. Bár állapota javulást mutatott, 2021. április 16-a hajnalán elhunyt.

A Nemzeti Színház közlése szerint a művésznőt 2021. április 22-én búcsúztatták el. Törőcsik Mari végakarata szerint Bokros Levente lelkipásztor beszentelte a művésznő hamvait, amit azután a lánya, Teréz, és párja, Zoltán Pély községnél a Tiszába szórtak.

• Légy szép és tartsd a szád! (Soi belle et tais-toi) [1958]
• Hajnali négykor (Four in the Morning) [1965] – feleség (Judi Dench)
• A hazugság hálójában (L' heure de la vérité) [1965]
• Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf?) [1966] – Honey (Sandy Dennis)
• Egy erkölcstelen férfi (L'immorale) [1967] – Giulia Masini (Renée Longarini)
• Találd ki, ki jön vacsorára! (Guess Who's Coming to Dinner) [1967] – Christina Drayton (Katharine Hepburn)
• A bostoni fojtogató (The Boston Strangler) [1968] – Irmgard DeSalvo (Carolyn Conwell)
• Lear király (Korol Lir) [1971] – Cordelia (Valentina Shendrikova)
• Kardiogram [1972] – Teresa (Anna Seniuk)
• Kényes egyensúly (A Delicate Balance) [1973] – Agnes (Katharine Hepburn)
• Akasztani való bolond nő (Folle à tuer) [1975] – Julie Ballanger (Marlène Jobert)
• Drága kisfiam [1978] – Klári
• Music Box [1989] – Zoltán Magda
• Égető Eszter [1989] – Égető Eszter (Inna Csurikova)
• Agglegény (Mio caro dottor Gräsler) [1991] – Frau Schleheim
• A világ végéig (Bis ans Ende der Welt) [1991] – Edith Farber (Jeanne Moreau)

• Csalog Zsolt: Parasztregény
• Farkas Ferenc–Ják Sándor: Maki és Muki
• Törőcsik Mari kedvenc Pilinszky versei
• Füves könyv

• Vagyim Kozsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
• Eich, Günther: A viterbói lányok (1965)
• Sipos Tamás: A döntő gól (1965)
• Homérosz: Odüsszeia (1970)
• Fazekas Mihály: Lúdas Matyi: Matyi anyja
• Ödön von Horváth: Kazimir és Karolina (1970)
• Hubay Miklós: Tüzet viszek (1975)
• König, Eduard: Emberek a pálmafán (1976)
• Kopányi György: Lekésett szüret (1978)
• Őrsi Ferenc: Legenda a kapitányról (1978)
• Janicki, Jerzy: Halálos ítélet (1981)
• Bárány Tamás: Egy boldog família (1983)
• Bárdos Pál: Volt itt egy asztalos (1983)
• Herman Heijerman: Remény (1983)
• Vészi Endre: A lepecsételt lakás (1983)
• Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
• Eliot, T.S.: Átokföldje (1986)
• Jesih, Milan: Koloratúra (1986)
• Németh László: Irgalom (1987)
• Spiró György: Csobogás (1987)
• Márton László: Az istennő fia (1988)
• Móricz Zsigmond: A vadkan (1988)
• Weöres Sándor: Szent György és a sárkány (1990)
• Bodor Ádám: A részleg (1992)
• Camus, Albert: Félreértés (1992)
• Biblia - Új testamentomi históriák Kazinczy Ferenc szavaival (1996)
• Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
• Henry James: A csavar fordul egyet (2000)
• Hunyady Sándor: Géza és Dusán – narrátor (2000)
• Sári László-Szemző Tibor: Csoma-legendárium – mesélő (2004)

Életműdíjak: Sorrento 1971; Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál 1978; Cannes Mandragora-díj 1983; Magyar Filmszemle 1994; Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztivál 1998, Várna 2000, VOXCar-díj 2004; Színházi Kritikusok Céhe 2011, * Arany Medál díj 2011. Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) 2012; Magyar Operatőrök Társagának Életműdíja 2015., Szenes Iván-életműdíj (2016), Emberi Hang-életműdíj (2017).

• Molnár Gál Péter: Törőcsik Mari (1975)
• Törőcsik Mari; szerk. Gaál Katalin; Mokép, Bp., 1977 (A színész arca)
• Vasrózsa. Beszélgetés Törőcsik Marival; riporter Szabó G. László; Madách-Posonium, Pozsony, 1998
• Földes Anna – Kőháti Zsolt: Törőcsik Mari – Film – színház – szerepek (2006)
• Vincze Mátyás – Keleti Éva: Törőcsik Mari (2009)
• Szabó G. Lászlóː Körhintamenet. Beszédes könyv Törőcsik Mariról; Kalligram, Pozsony, 2013
• Szenkovits Péterː A Jóisten tenyerén. Törőcsik Mari; Szenkovits Péter, Harasztifalu, 2016
• Törőcsik Mari. Bérczes László beszélgetőkönyve; Európa, Bp., 2016
• Mészáros Márta–Pataki Éva–Törőcsik Mari: Aurora borealis; Athenaeum, Bp., 2017
• Mészáros Márta–Pataki Éva–Törőcsik Mari: Aurora borealis; 2. jav. utánny.; Athenaeum, Bp., 2018

• 2011-ben róla nevezték el Nagytálya település faluházát.
• 2022-ben halálának első évfordulóján Újbudán egy parkot neveztek el róla. Törőcsik Mari 2005-ben Budapest díszpolgárságát is elnyerte. Ez a cím tette lehetővé, hogy az általános, 5 éves szabálytól eltérően már a halálát követő évben közterületet nevezhessenek el róla.
• 2022 júniusában utcát neveztek el róla Velemben, ahol az utolsó éveit élte.

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

• Törőcsik Mari a PORT.hu-n (magyarul)  
• Törőcsik Mari az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)  
• Törőcsik Mari az Internet Movie Database-ben (angolul)  
• Mari Törőcsik az AlloCiné weboldalán (franciául)
• Mari Törőcsik Pictures. Famousfix.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
• És Pilinszkybe miért nem szeretett bele? (az Index interjúja, 2007. december 14.)
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Női szerepekről Törőcsik Marival – interjú
• Beteglátogatóban Törőcsik Marinál
• Törőcsik Mari Vas megye második díszpolgára
• ACNEWS.hu Archiválva 2020. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben