Brno: Csehország második legnagyobb városa

Brno a Dél-morvaországi kerület központja, melyen belül önálló járást alkot, a Brno városi járást. A város a Svitava és a Svratka összefolyásánál fekszik. Becsült lakossága 2023. január 1-jei állapot szerint 396 101 fő volt. Agglomerációjának lakosságát általában 800 000 főre teszik. A környék állandó lakossága a 2004-es népszámláláskor 730 000 fő volt.

Brno
Brno címere Brno zászlaja
Közigazgatás
Ország	Csehország
Régió	Morvaország
Kerület	Dél-morvaországi
Járás	Brno városi
Polgármester	Markéta Vaňková
Irányítószám	602 00
Testvérvárosok	Lista Poznań Lipcse City of Leeds Kaunas Stuttgart Sankt Pölten Utrecht Odense Bécs Leeds Rennes Voronyezs Plovdiv Póla Ferrara Harkiv Pozsony Abbadia Lariana Tedzson Debrecen
Népesség
Teljes népesség	396 101 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1610 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	237 m
Terület	230,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 11′ 43″, k. h. 16° 36′ 30″49.195277777778, 16.60833333333349.195278°N 16.608333°E, k. h. 16° 36′ 30″49.195277777778, 16.60833333333349.195278°N 16.608333°E
Brno weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brno témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brno Csehország igazságszolgáltatási intézményeinek székhelye. Itt van az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és a Legfőbb Ügyészség is. Mindezek mellett itt van számos államigazgatási intézmény székhelye is. Ezek közé tartozik az ombudsman, a Versenyvédelmi Hivatal, valamint a Cseh Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Felügyelőség is. Brno a 13 felsőoktatási intézményhez tartozó 33 karával és 89 000 hallgatójával felsőoktatási központ is egyben. A törvényi előírásoknak megfelelően a Cseh Televíziónak és a Cseh Rádiónak is van itt stúdiója.

A Brnói Kiállítóközpont Európa legnagyobb ilyen jellegű építményegyüttesei közé tartozik, és világszinten is ez a 23. legnagyobb. A komplexum 1928-ban nyílt meg, és innentől kezdve a városban folyamatosan tartanak kiállításokat és vásárokat is. Brno híres az itt megtartott motor- és egyéb futamokról, melyeknek az 1930-as Grand Prix-bajnokság óta a Masarykův okruh ad otthont. Egy másik, a helyhez kapcsolódó nemzetközi esemény az Ignis Brunensis Nemzetközi Tűzijáték Fesztivál, melyet naponta 100-200 ezer ember tekint meg.

A legtöbb látogatót a Špilberk vár, valamint a Szent Péter és Pál-katedrális vonzza a városba. Mind a két építmény a Petrov-hegyen, az óváros területén, a város szívében helyezkedik el. Ezek a város legnevezetesebb építményei és gyakran a település szimbólumaiként emlegetik. A város másik, megmaradt vára a Brnói-víztározó közelében fekvő Veveří vára. Ehhez az épülethez, mint Brno számos más helyéhez, több legenda is kapcsolódik. Brno egy másik fontos építménye a funkcionalista Tugendhat-villa, mely szerepel a UNESCO világörökségi helyszíneinek listáján is.

Középkori magyar neve Berén, később azonban ez kikopott a használatból és a 19. századi magyar szövegekben már a németből átvett Brünn az egyeduralkodó. A kommunista uralom évtizedeiben szigorúan az adott ország nyelvén használt településnév szabályát alkalmazták, így a magyar szövegekben teret nyert a Brno változat, miközben Magyarországon elhomályosult az azonosság a Brünn névvel. 1990-től mindkét névváltozat használatban van, a használó ízlésétől, tudásától és a kontextustól függően. A szlovákiai és csehországi magyar sajtó általában a Brünn változatot használja, de tulajdonnevekben, például helyi sportklubok, cégek esetében gyakran a cseh elnevezést.

A város a Dél-morvaországi kerületben, a Cseh–Morva-dombság, a Drahany-dombság és a Brünni-alföld határán, a Svitava és a Svratka folyók völgyében fekszik, a Pozsonyt Prágával összekötő D1-es és D2-es autópálya mellett. A várostól északra található a szakadékokban és barlangokban bővelkedő Morva-karszt.

A város a Nagymoráviához tartozott a 9. században, a monda szerint egy Bryno nevű törzsfő alapította, neve sáros, mocsaras helyet jelent.

Várossá a 13. században, javarészt német telepesek bevándorlása révén fejlődött: 1243-ban I. Vencel cseh király adott neki városi jogokat. Várát 1241-ben a Magyarország felé tartó tatárok nem bírták elfoglalni. A Přemysl- és a Luxemburgi-dinasztia alatt egy részfejedelemség, később őrgrófság központja volt, ahol az éppen uralkodó cseh király testvérei, unokatestvérei gyakorolták a hatalmat. Időközben Olmützöt megelőzve fokozatosan Brno vált Morvaország székhelyévé (véglegesen csak a 17. századra).

A huszita háborúk idején Brno 1421-ben Zsigmond király oldalára állt, és a husziták 1428-ban és 1430-ban sem tudták elfoglalni. A katolikus morva rendek a kelyhes Podjebrád György cseh királlyal szemben Hunyadi Mátyás magyar király oldalára álltak, aki 1469-ben Brno várát, a Špilberket is elfoglalta, így a város 1490-ig magyar uralom alatt állt. 1488-ban Brnóban nyomtatták ki a Thuróczi-krónikát.

A harmincéves háború sok szenvedést okozott lakóinak, de Brno ellenállt a támadásoknak: 1645-ben a francia Raduit de Souches vezetésével hősiesen visszaverték Lennart Torstenson svéd–erdélyi seregeit. Várát megerősítették, így mind a törökök, mind a poroszok (1742) ostromainak ellenállt. Spielberg hírhedt börtönében raboskodott pl. Trenck báró, a magyar jakobinusok (Kazinczy Ferenc, Batsányi János), mindenféle forradalmár és 1849-es honvédjeink. 1805-ben Napóleon foglalta el, és egy éjszakát töltött a városban az austerlitzi csata előtt, 1809-ben pedig felrobbantatta bástyáinak egy részét.

Híres posztóipara miatt az „osztrák Manchester” néven emlegették, 1780-ban már húsz textilmanufaktúrája volt. 1788-ban kőszenet találtak környékén, ami fellendítette az ipart és a kereskedelmet, majd 1839-ben elérte a vasút is, és a régi osztrák birodalom legnagyobb (javarészt német lakosságú) gyárvárosa lett.

Az 1. Csehszlovák Köztársaság idején alakult meg a Masaryk Egyetem (1919), és Brno a Morávia-Szilézia Tartomány fővárosa lett. 1928 óta jelentős vásárváros. 1939-ben megszállta a náci Németország, és a Spielbergben sok ellenállót végeztek ki. A második világháború után a német lakosságot (20-30 000 embert) gyalog hajtották az osztrák határ felé, amibe sokan belehaltak: ez volt a hírhedt „brünni halálmenet”.

A szocialista időkben fontos gyára volt a Zetor traktorgyár, a Starobrno sörgyár és a Zbrojovka fegyvergyár. 1965 óta folyamatosan itt rendezik a MotoGP Cseh(szlovák) Nagydíjának futamait. 1992-ben a brnói Tugendhat-villában folytattak tárgyalásokat Csehszlovákia kettéválásáról.

• Kapucinusok Szent Kereszt temploma: 1648–51 között épült a leghátborzongatóbb látványosság Brnóban. Szellőzőnyílásainak rendszere megőrizte a szerzetesek kiszáradt földi maradványait, akik 1780-ig temetkeztek ide. Összesen 153 múmiát őriznek itt, köztük városi urakat és Trenck Ferenc báró, pandúrezredes (1711–1749) tetemét is, aki a Spielberg (ma: Spilberk) börtönében raboskodott haláláig. (Jókai Mór: A két Trenk c. regényében ő a „magyar Trenk”).
• Spielberg vára (Špilberk): Először 1277-ben említett gótikus stílusú vár, mely a 17–18. században terebélyes barokk erődítménnyé vált. 1795 utolsó három hónapjában itt raboskodott társaival együtt Kazinczy Ferenc. Ezekre az időkre a vár falán található márványtábla emlékeztet: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép – 1964”. 1939–40-ben a Gestapo központja volt, 1961 óta itt található a Brnói Városi Múzeum.
• A petrovi Szent Péter és Pál-katedrális: XI. századi eredetű, javarészt gótikus stílusú püspöki székesegyház. Ez a katedrális látható a cseh 10 koronás érmén is.
• Szent Jakab-templom: a német telepesek templomaként épült gótikus stílusban, a XIII-XVI. században. Reneszánsz tornya 92 m magas.
• Újvárosháza: eredetileg dominikánus kolostor volt.
• Óvárosháza: gótikus főbejárat, reneszánsz torony. Itt látható a híres "brnói sárkány" és a "brnói kerék".
• Villa Tugendhat: 1929-ben a németet Mies van der Rohe építette, kiemelkedő funkcionalista építmény. 2002 óta az UNESCO által nyilvántartott világörökség része.
• Kiállítási Terület: Európa legelegánsabb vásárterülete, melyet 1928-ban alapítottak. A vásárvárost harminc mérnök tervezte, állandó és időszaki pavilonok állnak itt.

A brnói közlekedési vállalat 13 villamosvonalat, 13 trolibuszvonalat (Csehország legnagyobb trolibuszhálózata) 40 nappali és 11 éjszakai buszjáratot működtet. A villamosoknak nagy hagyományuk van Brnóban; az első lóval vontatott járat 1869-ben indult. A városi tömegközlekedés a IDS JMK nevű rendszerbe integrálódik a régió közlekedési hálózatával és néhány nagyobb környékbeli várossal együtt. A város metró (S-Bahn) rendszer kiépítését is tervezi, hogy a felszíni közlekedést tehermentesítse.

Az első vasút 1839-ben épült meg Brno és Bécs között. Ez volt az első működő vasútvonal a mai Cseh Köztársaság területén. Brno ma nemzetközi jelentőségű vasúti elágazás. Kilenc megálló és vasútállomás bonyolít személyszállítást. A jelenlegi főpályaudvart, ami a régió vasútközlekedésének központja, naponta 50 000 utas használja, kb. 500 vonat érkezik és indul.

A közúti közlekedés területén Brno szintén jelentős központ. A D1-es autópálya vezet Prága és Ostrava felé, a D2-es autópálya pedig Pozsony felé. Az R52-es gyorsforgalmi út vezet Bécs felé, a tervezett R43-as út kapcsolja majd össze Brnót Morvaország északi részeivel. A város körgyűrű építésén is dolgozik, építés alatt áll a Královo Pole-i alagút, és további alagutakat is terveznek.

Légi közlekedés: Brnót két repülőtér szolgálja ki. Az egyik a Brnói repülőtér, melynek forgalma nagyot nőtt az utóbbi években. Innen Londonba, Rómába, Moszkvába, Szentpétervárra és más városokba van közvetlen járat. Ez a repülőtér a rendőrségi helikopterek egyik központjaként is szolgál.

A másik repülőtér egy kis füves repülőtér Brno Medlánky mellett, ezt főleg hobbirepülők és hőlégballonok használják.

A kerékpározás is nagyon elterjedt Brünnben, 38 kilométernyi kerékpárút vezet a városban. Egy hosszú bicikliút vezet Bécsig körülbelül 130 kilométer hosszan. Brnón számos túraútvonal is áthalad.

A várost 29 kerületre osztották:

 

Brno jelentős ipari központ: vegyi, elektromos, élelmiszer-, jármű- és építőipara, fegyver- és motorgyára, sörgyára, textilipara ma is fontos. Több nagyobb informatikai cég is jelen van: IBM, Motorola, SGI, Red Hat

• A város művelődési és művészeti központ is egyben.
• Kiemelkedő oktatási és kulturális intézményei: a Masaryk Egyetem, az Állatorvosi Főiskola, a Műszaki Főiskola és az Állami Filharmónia.

• XVI. Benedek pápa ünnepi szentmisét tartott 2009. szeptember 27-én 120 000 fő részvételével a város repülőterén.

• Regionális esti hírlapja 1968 és 1989 között Brněnský večerník címmel jelent meg.

• Karel Abraham – motorversenyző
• Kratochwill Károly, a Székely Hadosztály alapítója.
• Renner Péter - '56-os forradalmár.
• Kurt Gödel – matematikus
• Martin Havlát – Chicago Blackhawks jégkorong játékos
• Leoš Janáček – zeneszerző
• Viktor Kaplan – feltaláló
• Erich Wolfgang Korngold – zeneszerző
• Milan Kundera – író
• Adolf Loos – korai modern építész
• Ernst Mach – fizikus
• Jiří Mahen – író
• Gregor Mendel – a genetika alapítója
• Léon Minkus – zeneszerző
• Robert Musil – író
• Alexander Ypsilantis (1792–1828) – görög katonai parancsnok és nemzeti hős
• Jan Graubner (1948) olomouci érsek

Brünn a következő városokkal áll működő partneri megállapodásban:

További városok, amelyek Brno testvérvárosának tekintik magukat:

• A 2889 Brno aszteroidát a városról nevezték el.

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

• Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5

• Brünn város honlapja
• Térkép Kalauz – Brünn
• A brünni magyar Kazinczy Ferenc Diákklub honlapja
• Hivatalos turisztikai weboldal