Események
Határozott dátumú események
- március 14. – a gyermekkorú II. Károly János Amadé savoyai herceg trónra lépése. (I. Károly herceg fia, 1496-ban hétévesen meghalt.)
- április 6. – Bécsben, kétnapi agónia után meghal Hunyadi Mátyás magyar király. (Holttestét a Dunán Budára, majd onnan Székesfehérvárra viszik. Halálhírére Lorenzo de’ Medici állítólag így kiáltott fel: „Meghalt Mátyás király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában!”)
- április 17. – Beatrix királyné Komáromból kelt meghívó levelével a rendeket királyválasztó országgyűlésre hívja egybe.
- április 25. – Mátyást eltemetik Székesfehérvárott. (A szertartást Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost végzi, aki a király ravatalára díszes pajzsot csináltat.)
- június 17. – A bárók nyomására Corvin János lemond a trónigényről, ennek fejében megkapja a bosnyák királyi és a horvát-szlavón báni címet.
- július 4. – Báthory István és Kinizsi Pál serege Tolnában a csonthegyi csatában megveri Corvin János és Újlaki Lőrinc seregét.
- július 15. – II. Ulászlót az országgyűlés királlyá választja, azzal a feltétellel, hogy feleségül kell vennie Beatrixot.
- július 21. – János Albert lengyel herceg betör az országba, egészen Budáig nyomul, majd a fekete sereg elől Losoncig vonul vissza.
- július 31. – II. Ulászló megválasztott király a Pozsony vármegyei Farkashidánál – az előzetes megállapodásnak megfelelően – fogadja az országgyűlés színe elé járúló és a választási feltételeket vele megerősíteni kívánó küldöttségét.
- augusztus 9. – II. Ulászló ünnepélyesen bevonul Buda várába, ahol szimbolikusan is elfoglalta a magyar trónt.
- augusztus 10. – I. Miksa római király visszafoglalja Bécsújhelyt.
- augusztus 19. – I. Miksa római király visszafoglalja Bécset, majd betör az országba és elfoglalja annak nyugati részét.
- szeptember 18. – Fehérvárott magyar királlyá koronázzák II. Ulászló cseh királyt.
- szeptember 29. – János Albert lengyel herceg választott magyar királyként kiváltságlevelet adományoz Eperjesnek.
- október 4. – Bakócz Tamás tanúk nélkül összeadja II. Ulászló magyar királyt és Aragóniai Beatrixot.
- november 17. – A római király egy rohammal elfoglalja a magyar koronázó várost, Fehérvárt. (Mivel Miksa egyre nehezebben fizette seregét, katonáinak szabad rablást engedélyezett.)
Határozatlan dátumú események
- május – Mátyás magyar király halála után Ulászló cseh király, Corvin János, Ulászló öccse, János Albert lengyel herceg és I. Miksa német király is trónkövetelőként lép fel.
- június – Báthori István országbíró, erdélyi vajda irányítása mellett megnyílik a királyválasztó országgyűlés Rákos mezején.
- október vége – Hosszas tárgyalás után Miksa római király ráveszi a veszprémi püspököt, hogy adja át neki a várait, és csatlakozzon hozzá.
- november eleje – Fehérvár védelmire kirendelt Báthori és Kinizsi – felmérve, hogy nincs esélyük csatát vállalni Miksa jóval erősebb serege ellen – visszavonulnak a főváros védelmére.
- az év folyamán –
Születések
- Kaspar Schwenkfeld von Ossig, német hittudós († 1561)
Halálozások
Jegyzetek
This article uses material from the Wikipedia Magyar article 1490, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.