1839: év

század">18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek

Évek: 1834 – 1835 – 1836 – 1837 – 1838 – 1839 – 1840 – 1841 – 1842 – 1843 – 1844

Határozott dátumú események

• február 4. – Chartista nagygyűlés Londonban, általános választójog bevezetését követeli.
• augusztus 25. – Dél-Peru újból egyesül Észak-Peruval, ezzel visszaáll Peru 1834 előtti egysége.
• november 3. – Kitör az első ópiumháború Nagy-Britannia és Kína között.
• november 10. – Trefort Ágoston vezetésével megalakul Pesti Műegylet néven az első művészeti egyesület
• november 17. – Giuseppe Verdi első operáját, az „Oberto”-t bemutatják Milánóban.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Franciaország meghódítja Laoszt.
  • Anglia annektálja Ádent.
  • Poroszországban munkaügyi reformokat vezetnek be, megtiltják a 9 év alatti gyerekek üzemi munkáját.
  • Tao-kuang kínai császár megbízza Lin Cö-hszüt, hogy császári megbízottként Kantonba utazva számolja fel az ópiumkereskedelmet.

1839 az irodalomban

1839 a tudományban

• London és Nyugat-Dayton között 21 km-es távírórendszer épül ki.
• Indiában Calcutta és Diamond Harbour között épül ki egy 35 km-es távírórendszer, egy 7 km széles folyamon keresztül.
• Elkészítik az első daguerrotipeket.
• Charles Goodyear a kaucsuk-vulkanizálás feltalálása.
• Gőzkalapács megalkotása.
• Herendi porcelángyár alapítása.
• Irinyi János gyufagyár alapítása.

1839 a vasúti közlekedésben

• január 27. – Pavlo Platonovics Csubinszkij ukrán költő, ukrajna himnuszának szerzője († 1884)
• február 11. – Josiah Willard Gibbs elméleti fizikus, kémikus († 1903).
• február 18. – Harry Seeley angol paleontológus († 1909).
• március 3. - Dzsamszedzsi Tata, „az indiai ipar atyja” († 1904)
• március 21. – Modeszt Petrovics Muszorgszkij orosz zeneszerző, az „Orosz ötök” egyike († 1881)
• március 29. – Benczédi Gergely pedagógus, író († 1906)
• április 12. – Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij felfedező († 1888).
• július 8. – John D. Rockefeller tőkés, a Standard Oil alapítója († 1937)
• augusztus 9. – Károly Tivadar bajor herceg, a Wittelsbach-ház Pfalz–Birkenfeld–Gelnhausen mellékágának tagja, korának elismert szemszakorvosa, Erzsébet császárné és királyné öccse († 1909)
• október 29. – Steindl Imre magyar műépítész († 1902)
• október 30. – Alfred Sisley angol nemzetiségű, Franciaországban működött impresszionista festőművész († 1899)
• november 13. – Elekes Kálmán református lelkész, költő († 1886)
• november 19. – Emil Škoda megalapította a Škoda tömegközlekedési és fegyvergyártási vállalatot 1899-ben († 1900)
• november 27. – Hofmann Károly geológus, paleontológus († 1891)
• december 2. – Grünwald Béla politikus, történész († 1891)
• december 5. – George Armstrong Custer, az Egyesült Államok Hadseregének lovassági parancsnoka volt az amerikai polgárháború és az indián háborúk idején († 1876)
• december 14. – Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia († 1922)
• december 23. – Murkovics János horvát származású szlovén író, tanár († 1917)
• december 28. – Böhm Pál magyar festőművész († 1905)

• március 11. – Gorove László, magyar író, az MTA tagja (* 1780)
• április 8. – Pierre Prévost, fizikus (* 1751)
• június 14. – Csernyánszky Ferenc, vác-egyházmegyei katolikus lelkész, költő (* 1797)
• június 26. – Christian Heyser, erdélyi szász evangélikus lelkész, drámaíró (* 1776)
• július 1. – II. Mahmud, az Oszmán Birodalom 31. szultánja (* 1785)
• július 24. – Baumberg Gabriella, osztrák költőnő, Batsányi János felesége (* 1766)
• szeptember 1. – Guzmics Izidor, bencés szerzetes, közíró, teológus, az MTA tagja (* 1786)
• szeptember 29. – Friedrich Mohs, mineralógus (* 1773)
• november 15. – William Murdoch, feltaláló (* 1754)