1900. Évi Nyári Olimpiai Játékok: II. nyári olimpia

évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a II. nyári olimpiai játékokat 1900. május 14. és október 28. között rendezték meg a franciaországi Párizsban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elsősorban Pierre de Coubertin érdemeinek elismeréseként adta a rendezési jogot a francia fővárosnak.

II. nyári olimpia
Párizs, 1900
Adatok
Rendező	Párizs,  Franciaország
Nemzetek	24
Sportolók	997 (975 férfi, 22 nő)
Versenyszámok	20 sportág, 95 versenyszám
Megnyitóünnepség	1900. május 14.
Záróünnepség	1900. október 28.
Arany 90 Ezüst 90 Bronz 88 Össz. 268
Magyar részvétel
Sportolók	17 férfi
Zászlóvivő	Toldi Sándor
Arany 1 Ezüst 2 (3) Bronz 2 Össz. 5 (6)
Pontszám	40
Helyezés az éremtáblázaton	10.
Helyezés a ponttáblázaton	7.
← 1896 1904 →

Az olimpiai program túl hosszúra nyúlt, több részletben, összesen 160 versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk huszonnégy ország 997 sportolója vett részt. A versenyek színvonala és sportértéke felülmúlta az előző, 1896. évi athéni olimpiát, azonban a felületes rendezés, a versenyzési körülmények alacsony színvonala miatt a párizsi olimpia a „zűrzavarok olimpiájaként” vonult be a sporttörténelembe, Coubertin éppen saját hazájában nem talált kellő megértésre. A hivatalos francia körök az olimpiát az 1900. évi párizsi világkiállítás mellékeseményének tekintették, így az újkori olimpiai játékok elindítója kénytelen volt teljesen átengedni a szervezést a világkiállítás szervezőbizottságának, amely azonban az olimpiai eszme szempontjait teljesen alárendelte a világkiállítás érdekeinek.

 

• Az olimpiáról nem készült hivatalos jelentés, így a sporttörténészeknek máig sok nehézséget okoz a hivatalos versenyszámok, a részt vevő versenyzők, illetve az eredmények megállapítása. E kérdésekben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalása is azóta többször változott.
• A szabályok könnyedén kezelésére jellemző, hogy az 5000 méteres futó csapatversenyben győztes brit csapat ötödik tagja, Stanley Rowley előzőleg ausztrál színekben a 100 méteres síkfutás harmadik helyén végzett.
• Ezen az olimpián kezdte páratlanul eredményes olimpiai szereplését Ray Ewry. Az egyesült államokbeli atléta három olimpián vett részt és összesen nyolc aranyérmet nyert. Ewry a korai olimpiák atlétikaversenyein szereplő helyből ugró számokban volt eredményes, ezért kortársai kígyóembernek nevezték.
• A francia rendezők vasárnap is tartottak versenyeket, az amerikai egyetemek egy része azonban eltiltotta sportolóit a vasárnapi versenyzéstől, ezért néhány versenyszám döntőjéből a legesélyesebbek hiányoztak. Az egyesült államokbeli Myer Prinstein a távolugrás döntőjében nem indulhatott, de a selejtezőkben elért eredményével így is ezüstérmes lett.
• Ezen az olimpián született Magyarország első aranyérme atlétikából. Bauer Rudolf volt az első atléta, aki diszkoszvetésben a mai modern fordulásos technikát alkalmazta és ezzel meg is nyerte a versenyt. Bauer soha többé nem indult atlétikaversenyen. Eredményhirdetésén a zenekar először tévedésből az USA himnuszát kezdte el játszani.
• Az úszóversenyeket a Szajna egyik holtágában rendezték. Ez volt az egyetlen nyári olimpia, amelyen maratoni – 4000 méteres – úszóversenyt is rendeztek. Az elsősorban rövid versenytávon versenyző, akkor tizenkilenc éves Halmay Zoltán kivételes tehetségét jelzi, hogy ebben a számban is ezüstérmet tudott szerezni.
• Ez volt az első olimpia, amelyen női sportolók is részt vehettek. Az első női olimpiai bajnok a svájci Hélène de Pourtalès lett, aki győztes vitorlás csapat tagja volt. Az első egyéni női olimpiai bajnoki címet pedig a teniszező Charlotte Cooper szerezte meg.
• Az atlétikaversenyek legeredményesebb sportolója, Alvin Kraenzlein megnyerte a 60 méteres síkfutást, a két gátfutószámot és a távolugrást is. Az olimpiák atlétikaversenyeinek történetében azóta sem tudott senki ugyanazon az olimpián négy egyéni számban bajnoki címet szerezni.
• James B. Connolly, az újkori olimpiák első bajnoka ezen az olimpián is indult, de bajnoki címét nem tudta megvédeni.

 

Hivatalos jelentés hiányában az olimpiák történetét tárgyaló források ebben a tekintetben is eltérőek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mai álláspontja szerint az olimpián a következő 24 nemzet vett részt (vastagítással kiemelve az a tizenkettő, amelyeknek ez volt az első olimpiai részvételük):

Az alábbiak részvétele kérdéses:

•   Haiti (HAI) (1 – 1 férfi)
•   Irán (IRI) (1 – 1 férfi)
•   Luxemburg (LUX) (1 – 1 férfi)
•   Peru (PER) (1 – 1 férfi)

Az olimpia idején a francia fővárosban számos olyan sporteseményt is rendeztek, amelyek nem tartoztak a hivatalos versenyprogramba, a hivatalos versenyszámok megállapítása ezért máig nehézséget okoz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalása is többször változott. A ma hivatalosnak tekintett program szerint húsz sportszakágban a következő versenyszámokat rendezték meg:

Versenyszámok az 1900. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat
	férfi	női	férfi	vegyes	összesen
atlétika	22	0	1	0	23
croquet	2	0	1	0	3
evezés	1	0	4	0	5
golf	1	1	0	0	2
íjászat	6	0	0	0	6
kerékpározás	2	0	0	0	2
kötélhúzás	0	0	1	0	1
krikett	0	0	1	0	1
labdarúgás	0	0	1	0	1
lovaglás	3	0	0	0	3
lovaspóló	0	0	1	0	1
pelota	0	0	1	0	1
rögbi	0	0	1	0	1
sportlövészet	7	0	2	0	9
tenisz	1	1	1	1	4
torna	1	0	0	0	1
úszás	6	0	1	0	7
vitorlázás	0	0	10	0	10
vívás	7	0	0	0	7
vízilabda	0	0	1	0	1
Összesen	59	2	27	1	89

Bővebben: Az 1900. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata

A kiosztott 268 érmen – 90 arany-, 90 ezüst- és 88 bronzérmen – húsz ország osztozott. Aranyérmet tizennégy ország nyert. Nem nyert érmet Argentína, Görögország, Románia és Oroszország.

(A rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1900. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Franciaország (FRA)	26	41	34	101
2.	Egyesült Államok (USA)	19	14	14	47
3.	Nagy-Britannia (GBR)	15	6	9	30
4.	Nemzetközi Csapat (ZZX)	6	3	3	12
5.	Svájc (SUI)	6	2	1	9
6.	Belgium (BEL)	5	5	5	15
7.	Németország (GER)	4	2	2	8
8.	Olaszország (ITA)	2	2	0	4
9.	Ausztrália (AUS)	2	0	3	5
10.	Dánia (DEN)	1	3	2	6
11.	Magyarország (HUN)	1	2	2	5
Összesen		90	90	88	268

Bővebben: Magyarország az 1900. évi nyári olimpiai játékokon

Az olimpián tizennyolc sportoló képviselte Magyarországot, akik négy sportág – atlétika, úszás, torna és vívás – versenyein vettek részt. Kiemelkedően szerepeltek a magyar atléták, és az úszásban egyedüli magyarként induló Halmay Zoltán.

• Paris 1900 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• 1900 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• Párizs, 1900 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
• Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
• Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
• Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1900. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.

• 1900, Párizs – a zűrzavarok olimpiája