Színművész Várkonyi Zoltán: (1912–1979) magyar színész, rendező
Várkonyi Zoltán (Budapest, 1912.
május 13. – Budapest, 1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.
| Várkonyi Zoltán | |
 | |
| Született | 1912. május 13. Budapest |
| Elhunyt | 1979. április 10. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fáykiss Dóra (h. 1935–1945) Szemere Vera (h. 1946–1979) |
| Gyermekei | Várkonyi Gábor |
| Szülei | Várkonyi Titusz Grosz Julianna |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | rektor (1974–1979, Színház- és Filmművészeti Egyetem) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-59) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1934–1979 |
| Híres szerepei | Möbius Dürrenmatt: A fizikusok Habsburg Ferdinánd Egri csillagok Haynau A kőszívű ember fiai Maszlaczky Kárpáthy Zoltán Nilov kormányzó Vivát, Benyovszky! Eladó az autóüzletben Meseautó |
| A Vígszínház igazgatója | |
| Hivatali idő 1971 – 1979 | |
| Előd | Lenkei Lajos |
| Utód | Horvai István |
| A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora | |
| Hivatali idő 1972 – 1979 | |
| Előd | Nádasdy Kálmán |
| Utód | Simó Jenő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várkonyi Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. 1934-ben végezte el az Országos Magyar Színművészeti Akadémiát és pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. A színiiskola után, kisebb-nagyobb szerepekben, több filmen is szerepelt. 1941 és 1944 között a Pünkösti Andor vezette Madách Színház tagja volt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1945-től a Művész Színház igazgatója volt. 1949-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, melynek 1972-től haláláig rektora volt. 1950 és 1962 között a Nemzeti Színház művésze volt. 1951-től 1953-ig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-től a Vígszínház főrendezője, 1971-től haláláig igazgatója volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza, s másokat elindítson a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben járva Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt. 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét.
Családja
Zsidó szülőktől származott. Édesapja Várkonyi Titusz (1882–1954) újságíró, édesanyja Grosz Julianna (1884–1962) szabónő. Két húga született, Apor Noémi (eredetileg Várkonyi Noémi), akinek a révén Fábri Zoltán sógora volt és Várkonyi Katalin. Első házasságát színiakadémiás osztálytársával, Fáykiss Dóra színésznővel kötötte egy évvel a végzésük után 1935. március 23-án. A kapcsolatuk azonban válással végződött 1945-ben. 1946-ban feleségül vette Szemere Vera színművésznőt. A következő évben jött világra a fiuk, Várkonyi Gábor rendező, forgatókönyvíró, producer, 1947. július 20-án. A fia özvegye Várkonyi(né Farkas) Éva, aki egyetlen unokájának, a még a nagyapja életében, 1974-ben született Várkonyi Gáspárnak az édesanyja. Minden évben a menye, valamint az unokája adják át a Várkonyi Zoltán özvegye, Szemere Vera által létrehozott Várkonyi Zoltán-emlékdíjat.
Tagságai
- 1934: Színművészeti Akadémia
- 1934– : Nemzeti Színház
- 1941–1944: Madách Színház
- 1945–1950: Művész Színház
- 1950– : Nemzeti Színház
- 1952–1960: Magyar Néphadsereg Színháza
- 1962– :Vígszínház
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma – színész: 43. – rendező: 69. Ugyanitt nyolcvanöt színházi fotón is látható.
Színházi szerepei
- Szophoklész: Antigoné (Szolga)
- Goldoni: A hazug (Zay)
- * Két úr szolgája (Pincér)
- Ibsen: Kísértetek (Osvald)
- * Solness építőmester (Brovik Ragnar)
- * A tenger asszonya (Lyngstrand)
- * Peer Gynt (Husszein, A sovány)
- * Rosmersholm (Rosmer János)
- * Tell Vilmos (Harras Rudolf)
- Shakespeare: Macbeth (Hírnök)
- * Antonius és Cleopátra (Szolga Pompejusnál)
- * Lear király (Osvald)
- * Ahogy tetszik (Oliver)
- * A makrancos hölgy (Biondello)
- * A vihar (Antonio)
- * A velencei kalmár (Arragoni herceg)
- * Sok hűhó semmiért (János herceg)
- * Rómeó és Júlia (Péter)
- * Szentivánéji álom (Ösztövér)
- * Hamlet (Hamlet)
- * III. Richárd (Lord Stanley)
- * Vízkereszt, vagy amit akartok (A bolond)
- * Othello (A velencei dózse)
- * Minden jó, ha jó a vége (A francia király)
- Madách: Az ember tragédiája (Athéni polgár, tiszt, I.tanuló)
- Mikszáth–Siklóssy: Akli Miklós (Nopcsa báró)
- Katona: Bánk bán (Sólom mester)
- Kacsóh Pongrác: János vitéz (Egy tábornok)
- Vörösmarty: Csongor és Tünde (Berreh)
- Goethe: Faust (Wagner)
- Molière:Az úrhatnám polgár (Vívómester)
- * Kényeskedők (Mascarille)
- * A képzelt beteg (Kólikácius Tamás)
- Pirandello: IV. Henrik (IV. Henrik)
- Shaw: Szent Johanna (Dauphin)
- Agatha Christie: Tíz kicsi néger (Lombard kapitány)
- Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Raszkolnyikov)
- Joseph Kesselring: Arzén és levendula (Mortimer Brewster)
- Makszim Gorkij: Ellenségek (Nyikolaj Szkrobotov)
- Gogol: A revizor (Hlesztakov)
- Rostand: Cyrano de Bergerac (Cyrano)
- Németh László: Galilei (Sinceri)
- Molnár: Az ördög (Az ördög)
- Dürrenmatt: A fizikusok (Möbius)
- Csehov: Ványa bácsi (Szerebrjakov)
- Eörsi István: Széchenyi és az árnyak (Gróf Széchenyi István)
- Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború (Hektór)
Színházi rendezései
- Shakespeare: Makrancos hölgy
- * Rómeó és Júlia
- Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
- Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságban
- Molière: A képzelt beteg
- Nagy Ignác: Tisztújítás
- George Bernard Shaw: Candida
- Németh László: A két Bolyai
- Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége
- * Rómeó és Júlia
- Gogol: A revizor
- Arthur Miller: A salemi boszorkányok
- Molnár Ferenc: A testőr
- Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból
- Neil Simon: Furcsa pár
- Henrik Ibsen: Solness építőmester
- Szakonyi Károly: Adáshiba
- Noël Coward: Vidám kísértet
- Luigi Pirandello: IV.Henrik
- Örkény István: Vérrokonok
- * Pisti a vérzivatarban
- Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború (1946, Művész Színház)
Filmrendezései
- 1951: Nyugati övezet
- 1953: A harag napja
- 1954: Simon Menyhért születése (Makk Károllyal társrendező)
- 1955: Különös ismertetőjel
- 1955: Dandin György, avagy a megcsúfolt férj
- 1956: Keserű igazság (évekkel később mutatták be)
- 1958: Sóbálvány
- 1958: Papucs
- 1959: Sakknovella
- 1959: Merénylet
- 1960: Csutak és a szürke ló
- 1961: A szerző ma meghal
- 1962: Az utolsó vacsora
- 1963: Fotó Háber
- 1963: A lóvátett város
- 1964: Világos feladja
- 1965: A kőszívű ember fiai 1–2.
- 1966: Egy magyar nábob
- 1966: Kárpáthy Zoltán
- 1968: Egri csillagok 1–2.
- 1969: Olykor a hegedű is
- 1969: Én nem hiszem, hogy normális vagyok! (Kibédi-show)
- 1969: Naphosszat a fákon
- 1970: Szemtől szemben
- 1970: Hálóban
- 1972: Emberrablás magyar módra
- 1973: Ártatlan gyilkosok
- 1976: Fekete gyémántok
Forgatókönyvek
- Hat hét boldogság (1939)
- Azért is maradok (1944) társíró Békeffi Istvánnal, Bíró Lajos nyomán
- Forró mezők (1948) Móricz Zsigmond nyomán filmre írja
- Nyugati övezet (1951)
- Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) Fejér Tamással társíró, Molière-Illyés Gyula fordítása nyomán
- Három csillag (1960)
Filmszerepei
Játékfilmek
- Meseautó (1934)
- Az új földesúr (1935)
- Barátságos arcot kérek (1935)
- A titokzatos idegen (1937)
- Az én lányom nem olyan (1937)
- Döntő pillanat (1938)
- A Varieté csillagai (1938)
- Rozmaring (1938)
- Pusztai királykisasszony (1938)
- Fekete gyémántok (1938)
- Tökéletes férfi (1939)
- Gül Baba (1940)
- Zavaros éjszaka (1940)
- Vissza az úton (1940)
- Elkésett levél (1940)
- Szerető fia, Péter (1942)
- Kétszer kettő (1944)
- A tanítónő (1945)
- Aranyóra (1945)
- Tűz (1948)
- Forró mezők (1948)
- Nyugati övezet (1951)
- Erkel (1952)
- A harag napja (1953)
- Föltámadott a tenger (1953)
- Életjel (1954)
- Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
- Mese a 12 találatról (1956)
- Vasvirág (1958)
- Don Juan legutolsó kalandja (1958)
- Pár lépés a határ 1959)
- Három csillag (1960)
- Az utolsó vacsora (1962)
- Nappali sötétség (1963)
- Hattyúdal (1963)
- Fotó Háber (1963)
- Ha egyszer húsz év múlva (1964)
- A kőszívű ember fiai (1965)
- Fény a redőny mögött (1965)
- Butaságom története (1965)
- Sellő a pecsétgyűrűn (1966)
- Minden kezdet nehéz (1966)
- Egy magyar nábob (1966)
- Kárpáthy Zoltán (1966)
- Tanulmány a nőkről (1967)
- Fiúk a térről (1967)
- Egri csillagok (1968)
- Történelmi magánügyek (1969)
- Naphosszat a fákon (1969)
- Bűbájosok (1969)
- Reménykedők (1971)
- Fekete gyémántok I-II. (1976)
Tévéfilmek
- Honfoglalás 1–3. (1963)
- A százegyedik szenátor (1967)
- Oly korban éltünk (1967)
- Az Aranykesztyű lovagjai (1968)
- A régi nyár (1970)
- Három affér – Kártyaaffér hölgykörökben (1972)
- Vivát, Benyovszky! 1–13. (1975)
Díjai, elismerései
- Kossuth-díj (1953, 1956)
- Érdemes művész (1955)
- Kiváló művész (1962)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
- Budapest II. kerülete díszpolgára (2014) /posztumusz/
Várkonyi Zoltán-emlékdíj
Budapest II. kerület, Nagyajtai utca 10.
A díjat özvegye, Szemere Vera alapította 1984-ben, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente. A házi ceremónián a díjat Várkonyi Gáspár, Várkonyi Zoltán unokája adja át.
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Várkonyi Zoltán a Színészkönyvtárban
- Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
További információk
- Várkonyi Zoltán a PORT.hu-n (magyarul)
- Várkonyi Zoltán az Internet Movie Database oldalain
- HMDB
- Részletek Kővári Orsolya a Premierben megjelent írásából és fényképek
- Molnár Gál Péter: Rendelkezőpróba. Major Tamás, Marton Endre, Várkonyi Zoltán műhelyében; Szépirodalmi, Budapest, 1972 (Műhely)
- Várkonyi Zoltán; szerk. Bernáth László, Bíró Ilona, Ábel Péter; Mokép, Budapest, 1977 (Filmek és alkotók)
- Várkonyi Zoltán; szerk. Szántó Judit; NPI–MSZI, Budapest, 1980 (Szkénetéka)
- Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; fotó Keleti Éva; Vígszínház, Budapest, 2006
- Várkonyi 100. Tanulmányok Várkonyi Zoltánról; szerk. Jákfalvi Magdolna; Színház- és Filmművészeti Egyetem; Balassi–Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, 2013
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Várkonyi Zoltán (színművész), which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.