Kacsóh Pongrác: (1873–1923) magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár

Marosséllyei Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár.

Kacsóh Pongrác
Életrajzi adatok
Született	1873. december 15. Budapest
Elhunyt	1923. december 16. (50 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Pályafutás
Műfajok	opera operett műdal
Tevékenység	zeneszerző, zenepedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsóh Pongrác témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marosséllyei Kacsóh Lajos (1849–1911), MÁV felügyelő, és gyergyószentmiklósi Lukács Róza gyermekeként született. Apai nagyszülei marosséllyei Kacsóh Lajos (1812–1877), a kisbajomi református egylet lelkésze, a dunántúli református egyház kerület főjegyzője, és nagygyimóthi Nyikos Katalin (1819–1899) voltak. Az anyai nagyszülei gyergyószentmiklósi Lukács Márton (1813-1880), csorvási postamester, és Paraszka Anna (1811–1900) csorvási postamester voltak.

Kacsóh Pongrác Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Kisbarnaki Farkas Gyulánál doktorált fizikából.

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905 és 1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz című dalművét, amelynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. Kacsoh Pongrác többször megfordult Csorváson édesanyjával (Kacsóh Lajosné), aki Bartók Bélánéval együtt fellépett a Csorvási Olvasó Egylet jótékonysági estélyén is. Elterjedt az a vélemény, hogy a János Vitéz daljáték egy részét a csorvási posta épületében írta, amikor anyai nagyanyja még postamester-asszonyként dolgozott.

1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Budapesten hunyt el 1923-ban, 1 nappal az 50. születésnapját követően.

1913. június 19-én Budapesten, feleségül vette a régi Sopron vármegyei nemesi származású alsózopori Nagy Rózsa Geornina Flóra (*Németújvár, Vas vármegye, 1885. április 4.–†Budapest, 1963. november 6.) kisasszonyt, akinek a szülei alsószopori Nagy Jenő (1844–1916), a soproni királyi törvényszéknek a bírája, és a szladeoviczi Szladovits családnak a sarja, szladeovici Szladovits Magdolna (1857–1893) voltak. Az apai nagyszülei alsószopori Nagy János (1817–1867), 1848-as honvéd százados, földbirtokos és szeniczei Szeniczey Judit (1820–1905) voltak. Anyai nagyszülei szladovici Szladovits Ferenc (1829–1878) jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy, zalaboldogfai földbirtokos és szentgyörgyi Horváth Flóra (1835–1916) asszony voltak. Az anyja oldaláról többek között a szentgyörgyi Horváth-, a bonyhádi Perczel- a barkóczi Rosty- a lovászi és szentmargitai Sümeghy-, a rábadoroszlói Rumy- és a boldogfai Farkas családok leszármazottja volt. Később, Kacsóh Pongrác feleségétől elvált. Kacsóh Pongrác és alsószopori Nagy Rózsa házasságából született:

• marossélyei dr. Kacsóh János (Budapest, 1917. október 24.–Budapest, 1982. február 18.), tartalékos huszárzászlós. Felesége, Eisemann Erzsébet, Eisemann Mihály zeneszerző lánya volt.

Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Kísérőzenék színpadi művekhez

• Molnár Ferenc: Liliom (1909);
• Molnár Ferenc: Fehér felhő (1916. február 25.);
• Maurice Maeterlinck: Kék madár.

Dalművek

• Csipkerózsika (Kacsóh Pongrác első daljátéka, 1904);
• János vitéz (1904);
• Rákóczi (1906);
• Mary-Anne (1908);
• Dorottya (posztumusz bemutató: 1929. január 9-én, Szegeden).

Publikációk

• Prolegomena a zene pozitív aesthetikájához (Bp., 1904);
• A zene fejlődéstörténete (A Műveltség Könyvtára Bp., 1909).
• A pataki énekes kódex (Magyar Figyelő 1911.)
• Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája (Bp., 1912.);
• Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben;
• Zenekritikák a Pesti Naplónál.
• Tanulmányok az elektromos rezgésekről, konszonanciáról-disszonanciáról. Lásd: http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0901/kacsoh0901.html

• Az egyenlőségi és egyenlőtlenségi elv viszonya a mechanikában; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1896
• Prolegomena a zene positiv aesthetikájához; Károlyi Ny., Bp., 1904
• János vitéz. Daljáték; szöveg Bakonyi Károly, vers Heltai Jenő; Budapesti Hírlap, Bp., 1904
• A zene fejlődéstörténete; Athenaeum, Bp., 1909 (hasonmásban: Comenius, Pomáz, 2000)
• Az iskolai karénektanítás paedagógiája; Rozsnyai, Bp., 1910
• Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Vezérkönyv tanítóknak, 1-2.; Rózsavölgyi, Bp., 1912
  • Pedagógiai rész
  • Zenei anyag
• Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Segédkönyv a tanító részére; Kacsoh Pongrác nyomán szerk. Harmat Arthur, Karvaly Viktor; 2. átdolg., bőv. kiad.; Rózsavölgyi, Bp., 1931
• János vitéz. Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán; zene Kacsóh Pongrác, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, újrahangszerelte, kieg. Kenessey Jenő, átdolg. Karinthy Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1952
• A zene története; Anno, Bp., 1997
• János vitéz; zene Kacsoh Pongrácz, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, prózai szöveggond. Vörös Róbert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)

• A kolozsvári magyar színjátszás története
• Petőfi Sándor
• Fedák Sári
• László Géza
• Egy rózsaszál
• Kék tó, tiszta tó
• Kacsóh Pongrác út

• Róla nevezték el a Kacsóh Pongrác utat Budapest XIV. kerületében.
• Mellszobra a kecskeméti Katona József parkban látható. Rácz Edit szobrászművész alkotása (1968)
• Emléktábláját az egykori Zrínyi Miklós reálgimnázium falán helyezték el. (Budapest, VIII. ker. Szűz utca 2.)
• Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található (10-1-61). Füredi Richárd alkotása

•  
  Mellszobra a kecskeméti Katona József parkban
•  
  Emléktáblája, Budapest, VIII. ker. Szűz utca 2.
•  
  Kacsóh Pongrác sírja Budapesten.

• Síremléke
• Kacsóh Pongrác szobra Kecskeméten
• Színészkönyvtár
• Kacsóh Pongrác zeneoktatási reformtörekvései^{[halott link]}
• A hét portréja: Kacsoh Pongrác – Fidelio
• Szirmai Albert: Kacsoh Pongrác – Nyugat, 1924
• Fizikai Szemle honlap

• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
• Fancsali János: Kacsóh Pongrác, Bartók Béla első méltatója. In: Magyarörmény zenei breviráium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003. 103-110. ISBN 963 212 329 8
• Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. Bp. , Athenaeum 2000 Kiadó, 2000. (Lyceum könyvek)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.(Kecskeméti Füzetek 4.)
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929 .
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

A János vitézről

• Magyar operett az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben
• Tanulmány: János vitéz, az ideológia huszára – A századforduló operettjében rejlő lehetőségek
• www.szinhaz.hu: Huszárok az aluljáróban – cikk egy modern rendezésről
• János vitéz Újszegeden Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A János vitéz a Szigligeti Színházban – Tiszavidék, 1957. január
• Képek New York-i Magyar Színház előadásáról 2004.
• A János vitéz az Erkelben – Új Ember 2004. január 11. LX. évf. 2. (2892.)