Makk Károly: (1925–2017) magyar színész, rendező

Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Makk Károly (egyértelműsítő lap).

december 22. – Budapest, 2017. augusztus 30.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, érdemes és kiváló művész. Legismertebb filmjei közé tartozik a Liliomfi (1954), a Szerelem (1971) és a Macskajáték (1972).

Makk Károly
Stekovics Gáspár felvétele
Született	1925. december 22. Berettyóújfalu
Elhunyt	2017. augusztus 30. (91 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Krencsey Marianne (h. 1957–1960) Dőry Virág Zsiga-Kiss Andrea Dömötör Hanna
Gyermekei	Makk Dömötör (1983) Makk Lili (1984)
Szülei	Makk Kálmán Szmolka Emma
Foglalkozása	filmrendező forgatókönyvíró színész rendező
Tisztsége	elnök (2011–2017, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia)
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1951)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1959) Magyarország Érdemes Művésze díj (1970) Zsűri díja (1971) Kossuth-díj (1973) Magyarország Kiváló Művésze díj (1982) Magyar Mozgókép Mestere (2004) Budapest díszpolgára (2004) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal (2005) Gundel művészeti díj (2010) a Nemzet Művésze (2014)
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Makk Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szülei Makk Kálmán és Szmolka Emma voltak. Nővére, Erzsébet 1924-ben született. Édesapja révén, aki mozigépész volt, nemcsak a mozi szó szerinti közelsége adatott meg neki gyermekkorában, hanem érettségi után egy gyakornoki állás is a budapesti Hunnia Filmgyárban. Budapesten iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-filozófia-esztétika szakára, majd tanulmányait a debreceni egyetemen folytatta. Innen hívta őt a filmszakmába Ranódy László a Sarló Filmvállalathoz. 1946-ban már a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatója. Itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Radványi Gézával. A Valahol Európában című Radványi-filmben ügyelő volt, és dolgozott Gertler Viktor, Bán Frigyes és Apáthi Imre mellett.

1950-ben azonban Máriássy Félix őt választotta asszisztensének a Kis Katalin házassága című filmjéhez, így kapott diplomát. 1951 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1954-ben, 10 éves szakmai gyakorlat után elkészíthette első játékfilmjét Szigligeti Ede vígjátéka alapján.

A Liliomfi a kor (1954) egyik legnézettebb filmje lett, főként bájos és humoros biedermeier történetének, a szakmailag felszabadult és érett feldolgozásnak és a kiemelkedő színészi játéknak köszönhetően (Dajka Margit, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Soós Imre, Tompa Sándor).

Az 1955-ben készült A 9-es kórterem – sematikus vonásai ellenére – magán hordta a neorealizmus és Antonioni hatását. Ettől kezdve Makk Károly évente forgatott filmet, a sikeres közönségfilmek sorában mindig 1-1 kiemelkedő alkotást. A Mese a 12 találatról, A 39-es dandár és a Fűre lépni szabad közül így emelkedik ki az 1958-ban készített Ház a sziklák alatt, ez a komor lélektani kamaradráma, a múlt, a háború, az örökség terheitől szabadulni nem tudó, balsorsa felé végzetesen sodródó férfi filmnyelvileg is releváns drámája. A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, ill. a magyar-román koprodukcióban készült Bolondos vakáció után készült el 1970-ben a Szerelem Déry Tibor novellái alapján, Darvas Lili és Törőcsik Mari felejthetetlen alakításával, máig a legnagyobb Makk-film.

Az ezt követő Macskajáték az Örkény-mű nyomán, a Szkalla nővérek tragikomikus története formanyelvi bravúr, az Egy erkölcsös éjszaka pedig hangulatos, megkapó kor- és lélekrajz Hunyady Sándor novellájából, a Vöröslámpás házból. Az 1970-es évekre vált egyértelművé a filmszakmában Makk profizmusa, atmoszféra- és miliőteremtési készsége, valamint különleges érzéke az ún. lírai tragikumhoz. Ideális partnere e filmekben Tóth János operatőr. 1975 óta egyetemi tanár.

Az 1980-as évek elején Makk ismét remekművel jelentkezett. Galgóczi Erzsébet kisregénye nyomán az Egymásra nézve nemcsak megrázó erejű korrajz, hanem a torz viszonyok között az önmegvalósításhoz és a különbözőséghez való emberi jog tragikus ellehetetlenülésének ábrázolása is.

2012-ben Berettyóújfaluban felavatta a Makk Kálmán Filmszínházat.

2017. augusztus 30-án, 91 éves korában hunyt el. Halála estéjén az emlékére a Duna Televízió levetítette az egyik legismertebb alkotását, a Liliomfit.

2017. szeptember 9-én helyezték végső nyugalomra a Fiumei Úti Sírkertben. A szertartáson olyan neves művészek, írók búcsúztatták, mint Tarr Béla, Káel Csaba, Konrád György, Pálfi György, Nagy-Kálózy Eszter, Haumann Péter, Andor Tamás, Székhelyi József, Sas József, Körtvélyessy Zsolt, Tordai Teri, Kern András, Dőry Virág, Sára Sándor, Szegedi Erika, Léner Péter, Balázsovits Lajos, Szirtes Tamás, Mészáros Márta, Sándor Pál, Ungvári Tamás, Szakcsi Lakatos Béla, Szász János és Koltai Lajos.

• Circus Maximus. Technikai forgatókönyv; rend. Radványi Géza, operatőr Sára Sándor, dramaturg Makk Károly; Hunnia, Bp., 1979
• Szeretni kell. Egy élet filmkockái; Kossuth, Bp., 2014

• Balázs Béla-díj (1959)
• Érdemes művész (1970)
• Kossuth-díj (1973)
• Kiváló művész (1982)
• Hazám-díj (2003)
• Berettyóújfalu díszpolgára (2003)
• Budapest díszpolgára (2004)
• Magyar Mozgókép Mestere (2004)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (2005)
• Paloznak díszpolgára (2005)
• Prima díj (2008)
• Gundel művészeti díj (2010)
• A Nemzet Művésze (2014)
• CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíja (2016)

• Muhi Klára: Makk Károly-portré, filmhu, 2006. október 2.
• N. N.: Makk Károly filmjei, Filmvilág, 1981. 5. szám, 23. old.

• Székelyi Péter: Makk Károly és filmjei, Filmkultúra 20. szám (1963. szeptember-október)
• Helmich Dezső–Gereben Ferenc: Film, ízlés, befogadás. A Szerelem című film befogadásának vizsgálata; Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp., 1976 (Tanulmányok. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont)
• Bernáth László – Simádni Júlia (szerk.): Makk Károly; Filmek és alkotók 9. kötet, MOKÉP, Bp., 1977
• Zalán Vince: Makk Károly; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum – Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1978 (Filmbarátok kiskönyvtára)
• Makk Károly-különszám, Metropolis 1999/ősz
• Egy hét Pesten és Budán. Makk Károly filmje; összeáll., szerk., ford. D. Reichel Hanna; Új Dialóg Stúdió, Bp., 2003
• Makk Károly – egy filmrendező világa. – Budapest, Noran, 2006. ISBN 963-7416-70-6 (Szerkesztette: Balikó Helga, Létay Vera, Kőrössi P. József)
• Na, mester, mire készül most? Makk Károly filmrendező; szerk. Trunkos Ildikó, Hajba Ferenc; Gondolat, Bp., 2012 (Vinnivaló)
• Schubert Gusztáv: Makk Károly retrospektív. 2013. szeptember 28–november 3.; Paksi Képtár, Paks, 2013
• Makk Károly: Szeretni kell – egy élet filmkockái; Kossuth, Bp., 2014
• Gyöngyösi Zoltán: Makk Károly nyomában; Unicus, Bp., 2017

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában. Beszélgetés Makk Károllyal, Filmvilág, 1982. 5. szám, 11-14. old.
• Zsugán István: A negyven-ötven kilós csomag. Beszélgetés Makk Károllyal, Filmvilág, 1985. 12. szám, 13-21. old.
• Bársony Éva: Cellatörténetek. Beszélgetés Makk Károllyal, Filmvilág, 1990. 10. szám, 30-33. old.
• Tamás Amaryllis: A játék szabadsága. Beszélgetés Makk Károllyal, Filmvilág, 1998. 2. szám, 10-14. old.
• Varga Balázs: A játékmester. Rendezőportrék: Makk Károly, Filmtett, 2004. június
• Schubert Gusztáv: Bohémvéres történelem. Portré Makk Károlyról, Filmvilág, 2006. 9. szám, 4-10. old.
• Kovács András Bálint: Szép halak. Beszélgetés Makk Károllyal, Filmvilág, 2006. 9. szám, 11-13. old.
• Kelecsényi László: A hetedik ajtó (Könyvajánló: Makk Károly – Egy filmrendező világa), Filmvilág, 2007. 3. szám, 46-47. old.
• Várkonyi Benedek: A svájci óra érdekel. Beszélgetés Makk Károllyal, Filmvilág, 2009. 12. szám
• Reményi József Tamás: Hárman a padon (Így, ahogy vagytok, kritika), Filmvilág, 2010. 4. szám, 51. old.
• Makk Károly a filmjeiről – beszélgetőtársak Darvas Iván és Törőcsik Mari (real audio formátumban)