január 1. – Japánban közzéteszik a császári szózatot, amelyben Hirohito deklarálja, hogy „nem isten, hanem ugyanolyan emberi lény, mint a többi japán”, és hogy együtt kíván szorgoskodni a néppel az ország újjáépítésében. (Ezt követően megkezdte látogatásait szerte az országban, közvetlen kapcsolatba kerülve a néppel, ami korábban elképzelhetetlen volt. Így alakult ki a „szimbolikus császárság” intézménye.)
január 2. – Budapesten a jégzajlás elszakítja az úgynevezett Sziget-utcai pontonhidat.
január 3. – Törvényt hoznak Lengyelországban a nagyipar, a bankok, a közlekedés és a távközlés-posta államosításáról.
A népbíróság által golyó általi halálra ítélt volt magyar miniszterelnökön, Bárdossy Lászlón végrehajtják a halálos ítéletet a Markó utcai fegyház (ma: Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet) udvarán.
január 15. – Prágában megkezdi tevékenységét a protektorátus kormányának tagjai és a fasiszta szervezetek vezetői fölött ítélkező csehszlovák nemzeti bíróság.
Tildy Zoltán magyar miniszterelnök benyújtja a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslatot.
Az ENSZ közgyűlése Londonban egyhangúlag elfogadta az atomerőnek nemzetközi bizottság alá helyezését.
január 25. – A csehszlovákiai Mariánské Lázněből (korábban Marienbad) elindul a kitelepítendő németek első transzportja Németország amerikai megszállta övezetébe.
január 31. – Bevezetik az első szocialista alkotmányt Jugoszláviában. (Az ország 6 tagköztársaságból álló föderatív népköztársaság. Szerbián belül a Vajdaság autonóm tartomány, Koszovó autonóm terület.)
A nemzetgyűlés elfogadja az 1946. évi I. törvénycikket, az úgynevezett „kisalkotmányt”, mely államjogi és politikai szempontból egyaránt alapvető változásokat eredményezett Magyarországon. (Az államforma megszűnt királyság lenni, s megszűnt az államfői jogok gyakorlására lényegében ideiglenesen életre hívott testület, a Nemzeti Főtanács. Az államforma köztársaság lett és létrejött a köztársasági elnöki intézmény.)
február 10. – Csehszlovák-magyar tárgyalások a lakosságcseréről. (A csehszlovák fél hajthatatlansága és zsaroló magatartása meghátrálásra kényszeríti a magyar küldöttséget.)
február 22. – Magyarország az USA kormányától 10 millió dollár kölcsönt kap, a megmaradt világháborús hadianyagok felvásárlása mellett.
február 24. – Argentínában a szélsőjobboldali Juan Domingo Perón győz a választásokon, diktatúrát vezet be. Argentína az európai „fasiszták” és nácik menedékhelyévé válik.
február 26. – A spanyol-francia határt lezáratja a francia kormány.
március 16. – A Szovjetunió átalakítja kormányzási struktúráját. A népbiztosok tanácsa minisztériummá alakul, a népbiztosok pedig ezen túl miniszterek lesznek.
március 23. – A népbíróság életfogytiglani fegyházra ítéli Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert, majd a kőbányai Gyűjtőfogház Kisfogházába szállítják. (Az augusztus 17-ei fellebbviteli tárgyaláson a Népbíróságok Országos Tanácsa megerősíti az életfogytiglani fegyházra ítélést.)
március 28–31. – Prágában lezajlik a Csehszlovák Kommunista Párt VIII. Kongresszusa.
Megalakul a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt, a Malév elődje.
Végrehajtják a népbíróság halálos ítéletét a deportálásokért felelős két egykori belügyi államtitkáron, Baky Lászlón és dr. Endre Lászlón.
március 30. – A Demokrata Párt és Andrej Hlinka egykori Szlovák Néppártja reprezentánsai között megállapodás jön létre, miszerint a Néppárt potenciális támogatói a közelgő választásokon a Demokrata Pártra szavaznak, az pedig felvállalja érdekeik képviseletét.
április 1–3. – Prágában a Csehszlovák Néppárt kongresszusán Jan Šrámeket választják elnökké. (A párt programnyilatkozata a keresztény lakosság képviseletének szándékát hangoztatja.)
április 6. – Prágában aláírják a 30 millió dollár összegű magyar–csehszlovák jóvátételi egyezményt.
április 11. – Kivégzik a népbíróság által halálra ítélt egykori belügyminisztert, Jaross Andort.
április 11–12. – Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés alkotmánytörvényt fogad el a választások után létrehozandó alkotmányozó nemzetgyűlésről, továbbá törvényt a Magyarországról áttelepülő szlovákok jogi és gazdasági kedvezményezettségéről.
április 17. – Szíria függetlenségét elismerik (Franciaországtól). (Szíria nemzeti ünnepe lesz április 17.)
április 21. – Az Egyesült Államok elismeri a Tito-kormányt.
április 23. – A francia „gyámság” kezdete Laoszban. (A laoszi uralkodó személye alá rendelten megújítják az 1945-ben elfogadott egységes Laosz függetlenségi nyilatkozatát.)
április 25. – Az Egyesült Államok 90 millió dolláros kölcsönt ad Lengyelországnak.
május 1. – A kormány elfogadja az állami és közigazgatási apparátus (1938. évi állapotokhoz képest 10%-os) leépítéséről szóló 5000/1946. M.E. számú rendeletet, mellyel a közalkalmazottakat „A”, „B”, „C” kategóriába osztották. (A végrehajtási utasítás értelmében az „A” a minden tekintetben megbízhatóakat jelentette, a „B” azokat, akik elbocsáthatók, de akit egy éven belül vissza lehet venni, a „C” pedig azokat, akik politikai szempontból megbízhatatlanok, őket el kell bocsátani és semmilyen körülmények között sem lehet visszavenni.)
május 5. – A Veit Stoss által készített híres krakkói oltárt – melyet a németek a háború idején Németországba vittek – visszaszállítják Krakkóba.
május 29. – Lengyelországban egységesítik a közigazgatást a visszakapott nyugati és északi területeken. (Létrehozzák Olsztyn, Szczecin és Wrocław vajdaságokat.)
Június
június 1. – Georges Thierry d’Argenlieu admirális kikiáltja Kokinkína Autonóm Köztársaságot, amelynek kormányát egy demokrata párti politikus, Nguyen Van Thiu vezeti.
június 2. Olaszországban a népszavazás a köztársasági államforma mellett dönt, II. Umberto lemond, Enrico De Nicola lesz a köztársasági elnök.
június 8. – Szovjet-jugoszláv gazdasági együttműködési szerződés.
június 9. – Jugoszlávia barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt Albániával.
június 17. – A magyarok kitelepítésének előrehaladásával elégedetlen csehszlovák kormány reszlovakizációs rendeletet ad ki, ami szerint azok a szlovákiai magyarok, akik bizonyítani tudják, hogy „elmagyarosított” szlovák elődöktől származnak, ezen túl szlovák nemzetiségűnek vallhatják magukat.
június 18. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés alakuló ülésén elnökké a kommunista Antonín Zápotockýt választják.
Csehszlovákiában Edvard Benešt ismét köztársasági elnökké választják.
Lemond a Zdeněk Fierlinger vezette csehszlovák kormány, az elnök Klement Gottwaldot bízza meg új kormány alakításával.
június 24. – Prágában az ún. harmadik prágai megállapodás keretében erősen korlátozzák a szlovákiai hatalmi szervek jogkörét, a központi kormánynak messzemenő ellenőrzési és befolyásolási lehetőségeket biztosítva.
június 30. – Népszavazás Lengyelországban a szenátus megszüntetéséről, az új lengyel alkotmányról és az ország új nyugati határairól.
Július
július 2. – Csehszlovákiában Klement Gottwald alakít kormányt.
A kielcei antiszemita pogrom és lincselés. (A kelet-lengyelországi városban történt pogrom rémhírterjesztéssel indult, és ami 37 zsidó lengyel állampolgár halálával végződött.)
július 8. – Gottwald csehszlovák kormányfő a nemzetgyűlés elé terjeszti az új országépítő programot, az ún. kétéves tervet.
július 10. – Világrekordot dönt a magyar infláció: 348,46%-os pénzromlás következett be ezen a napon, az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek.
július 22. – Az Irgun nevű zsidó jobboldali földalatti mozgalom felrobbantja a jeruzsálemi Dávid király szálló egyik szárnyát. (A merényletnek 91 katona és civil esett áldozatul.)
augusztus 7. – Magyar–szovjet gazdasági megállapodás alapján Budapest székhellyel megalakul a Magyar-Szovjet Hajózási Rt., a MESZHART. (1955-ben Mahart néven magyar vállalattá alakult.)
augusztus 22. – Kivégzik Sztójay Dömét a népbíróság által háborús bűnösként halálra ítélt, volt magyar miniszterelnököt.
szeptember 1. – Népszavazás Görögországban, amely helyreállítja a monarchiát. (II. György görög király szeptember 27-én hazatér. A baloldali szervezetek polgárháborút kezdenek (1947. március 12. – 1949. október 16.).)
szeptember 6. – Lengyelországban törvényt hoznak a földreformról. (Az 50 hektáron felüli mezőgazdasági üzemeket kártalanítás nélkül kisajátítják. A kisajátított földet az ún. „állami földalapban” vonják össze, amelyet (kb. 6 millió hektár) 1954-től szétosztanak 1 millió kisbirtokos és paraszt között.)
szeptember 14. – Magyarországon az életbe lépő 1946. évi XIX. törvénycikk hatályon kívül helyezi azokat a zömmel dualizmus kori jogszabályokat, melyek a munkavállalók (cselédek, napszámosok, kubikosok, erdőmunkások, ipari munkások) egyéni szabadságát, emberi méltóságát és érdekeit sértették.
szeptember 20–23. – Törvényerőre emelik a 3 éves újjáépítési tervről kiadott rendeletet Lengyelországban.
szeptember 28. – Miután a görögök megszavazták a monarchia visszaállítását, Damaszkinosz athéni érsek lemond régensi hivataláról.
szeptember 29. – A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusának nyitónapja. (Rákosi Mátyás a kongresszuson – mely október 1-jén ért véget – „Nem a tőkéseknek – a népnek építjük az országot!” jelszóban juttatta kifejezésre az új stratégiát.)
október 8. – Jugoszláviában rendelet adnak ki arról, hogy a hitelintézeteket, a kommunális bankokat és a takarékszövetkezeteket a Nemzeti Bank keretében össze kell vonni.
október 9. – A párizsi békekonferencián a keleti blokk ellenszavazata ellenére elfogadják a francia javaslatot Trieszt szabad terület státusáról.
Csehszlovákiában, a köztársasági elnök 88/1945. számú, a kényszermunka tömeges alkalmazását lehetővé tevő dekrétuma alapján 1947. február 25-éig több mint 44 ezer magyart deportálnak Csehországba. (A deportáltak azonnali hatállyal elvesztik minden ingó és ingatlan vagyonukat.)
november 22. – A francia flotta felhatalmazást kap Haiphong kikötőváros bombázására. (A hatezer polgári áldozatot követő incidens a közel harminc évig tartó háborús korszak nyitányát jelentette.)
november 25. – A skupština jóváhagyta a jugoszláv népi milícia felállításáról szóló törvényt. (A milícia az állam és a közigazgatási hatóságok végrehajtó szerve.)
november 28. – Akcióegység-egyezményt köt a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt, melyben mindkét fél kifejezi a későbbi szervezeti egyesülés szándékát.
Az első elektronikus nagyszámítógép üzembe helyezése. John Presper Eckert, John W. Masuchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, az ENIAC, 18 000 vákuumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással. 30 tonnás, 160 kW-ot fogyaszt, 5000 összeadást vagy 400 szorzást tud végezni percenként, 10 jegyig számol, 20 regiszteres, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I. A gép MTBF-értéke 40 másodperc. Külső programvezérléssel (huzalozással) működik.
Arthur Seyß-Inquart osztrák politikus. Több terület (Ostmark, Dél-Lengyelország, Hollandia) birodalmi helytartója. második világháborús főbűnös (* 1892)
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article 1946, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses. ®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.