Szerencsejáték: Pénzbeli fogadás szerencsén/véletlenen alapuló játékra vagy bizonytalan kimenetelű eseményre

A játék célja az esemény kimenetelének eltalálása és további pénz nyerése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték zéró összegű játék, mivel a résztvevők csak egymás kárára növelhetik nyereményeiket.

A szerencsejátékok napjainkban szoros állami ellenőrzés alatt állnak a világ szinte minden országában: a szerencsejátékok megszervezése általában állami monopólium, amelynek tevékenységét a pénzügyminisztérium vagy az adóhivatal felügyeli. A szerencsejátékokra kivetett adóból az államnak hatalmas bevételei keletkeznek (szerencsejáték-adó), amit az általános költségvetés céljaira, vagy esetenként jól meghatározott kulturális, társadalmi projektek támogatására fordíthatnak.

Az online szerencsejátékok megjelenésével a szerencsejátékok hatalmas nemzetközi gazdasági tevékenységgé nőtték ki magukat: 2009-ben a becslések szerint 335 milliárd dollárt költöttek el az online játékosok.

 

A szerencsejátékok a legősibb játékformák közé tartoznak. A jelenleg is játszott játékok közül a craps, a rulett, a huszonegy játékokat Európában fejlesztették ki, míg a keno őse egy kínai lottójáték.

A szerencsejátékokat a keresztény, zsidó és muzulmán vallás (ill. a vallási hatóságok) általában megtűrték, egyes esetekben viszont betiltották.

A szerencsejátékokat a legtöbb országban állami vagy helyi önkormányzati felügyelet alá vonták és szorosan szabályozzák. Egyes országokban a szerencsejátékok be vannak tiltva. Azokba az országokba, ahol a szerencsejáték engedélyezett, irányul az ún. szerencsejáték-turizmus, ennek egyik legismertebb központja az Amerikai Egyesült Államok Nevada államában található Las Vegas. Egyes országokban az állam bevételeinek jelentős része származik a szerencsejáték-iparból, mint pl. Monacóban vagy Makaón.

 

 

Kaszinójátékok

A szerencsejátékok jelentős részét lehet kaszinóban játszani, ezek közé tartoznak az ismert kártyajátékok (póker, huszonegy), a rulett, a kocka, a keno, illetve az ún. félkarú rabló. Ráadásul a gyorsan fejlődő technikának köszönhetően bizonyos nyerőgépek már az interneten is megtalálhatóak.

Az online kaszinók, csak úgy, mint az offline (valódi épületben működő kaszinók) csak az adott ország (avagy terület – mint például az Európai Unió) engedélyével üzemelhetnek. Abban az esetben, ha nem rendelkeznek a szerencsejáték felügyelet jóváhagyásával, az ország akár blokkolhatja is az online felületet. A Magyarországon engedéllyel rendelkező online és offline kaszinók és fogadóirodák listája a NAV oldalán található meg.

Egyéb szerencsejátékok

Az államilag szervezett és felügyelt szerencsejátékok közé tartoznak a különféle lottók, a kenó, a sorsjegyek, az Angliában és az USA-ban népszerű bingó vagy a Távol-Keleten népszerű Mah-jong.

A szerencsejátékok közé tartozik a sportfogadás is (totó), amelyben valamely sportesemény kimenetére kell fogadást kötni: minél valószínűtlenebb a végeredmény, amire a játékos tétet rakott, annál nagyobb lesz a nyereménye. Régen nagyon népszerű volt állatok vagy éppen emberek küzdelmeire fogadást kötni, az előbbit ma már csak néhány esetben (lóversenysport, kutyafuttatás) engedélyezik, míg a sportfogadás továbbra is igen népszerű.

A sportfogadás bizonyos formáinál a játékosok előre ismerik a kifizetési arányokat (fixed-odds betting), amelyeket egy szerencsejáték-bróker vagy valamilyen szerencsejáték-tőzsde ajánl fel nekik. Napjainkban akár nemzetközi események kimenetelére, politikai eseményekre, pénzügyi piacokra, vagy akár egy híres személy gyermekének nevére is lehet fogadásokat kötni.

Egyéb esetek

A szerencsejátékhoz hasonló esetek széles körben előfordulnak, amelyben közös, hogy valamilyen bizonytalan kimenetelű eseményre tesznek fel téteket:

• a demokráciában a politikai választások is szerencsejátékhoz hasonlítanak, amennyiben a politikai pártok jelentős összegeket költenek azért, hogy meggyőzzék a választókat. Az elköltött összeg nagysága és a választások során begyűjtött szavazatok száma nem áll egyenes összefüggésben
• az egyes emberek magánéletében is számtalan olyan helyzet adódhat, amely a szerencsejátékhoz hasonlít, csak érzelmi vagy fizikai tétekkel, mint pl. valakit elhívni randevúra (érzelmi), veszélyes sportot űzni (fizikai), vagy például egy iskola, jótékonysági rendezvényen tombolajegyet venni
• a gazdasági befektetések általában nem számítanak a szerencsejátékok közé, hiszen kimenetelüket gondos számítások alapján nagy biztonsággal meg lehet jósolni. Bizonyos esetekben azonban a gazdasági szereplők nagy kockázatokat is vállalhatnak, a szintén nagy megtérülés reményében. Egy nehezen átlátható piacon vállalkozást kezdeni szintén a szerencsejáték bizonyos formája: bár a játék kimenetelét a szereplők közvetlenül tudják befolyásolni, de mégis sokszor használják pl. a "kipróbáltam a szerencsémet" kifejezést.

Szerencsejáték-függőség

Az emberek többsége kikapcsolódási célból játszik szerencsejátékot, míg a hivatásos szerencsejátékosok, megélhetési formaként űzik. Azonban a szerencsejáték, mint minden olyan tevékenység, amely az agyban kémiai változásokat indít be, függőséget képes okozni. A szerencsejáték-függőség lehet enyhe vagy súlyosabb, amely elvezethet a személyes vagyon elvesztéséig, bűnözésig, családi vagy munkahelyi problémákig is. A (potenciálisan) nagy nyeremény ígérete és a szerencsejáték közben fellépő izgalmi állapot olyan önmegerősítő folyamatokat indíthat be, amelyek a sorozatos kudarcok, veszteségek ellenére is visszacsábítják a játékost.

Az orosz író, Dosztojevszkij A játékos (1866) című népszerű írásásában szórakoztató jellegű történetben mutatta be a szerencsejáték világát a 19. századi Oroszországban.

Bűnözés

A szerencsejáték és a bűnözés kapcsolata két formában is jelentkezhet.

Egyrészt a szerencsejáték-függő személy szükség esetén bűnözéssel (lopás, rablás, család) teremtheti elő a játék folytatásához szükséges pénzt. Ezt a kapcsolatot azonban nehéz empirikusan, tényekkel alátámasztani, bár egyes esetekben erre a bűnözők vallomásából derül fény. Azonban a szerencsejáték-ipar számos ember megélhetési forrása is, akik a kaszinókban vagy más intézményekben dolgoznak. Az amerikai Earl Grinols (Baylor University) és David Mustard (University of Georgia) végeztek egy nagyszabású tanulmányt az USA-ban, amelynek során 1977 és 1996 között megvizsgálták a bűnözés szintjét az USA minden megyéjében, majd összevetették ezt a helyi kaszinók megépítésének időpontjával. Vizsgálatukból kiderült, hogy a bűnözési szint átlagosan 8%-kal emelkedett mindenhol, ahol kaszinót nyitottak. A tanulmányban leírták, hogy a kaszinóknak lehetnek pozitív (álláslehetőség, gazdasági fellendülés) és negatív (erőforrások elvonása, új bűnözési lehetőségek, függőség, bűnözők odavándorlása, a helyi lakosság változásai) következményei is, és általában az utóbbiak bizonyulnak erősebbnek, bár következtetéseiket nem mindenki fogadja el. Az amerikai igazságügyminisztérium által támogatott 2001-es tanulmány pedig azt állapította meg, hogy a kaszinóknak nincsenek egyértelműen rossz vagy jó hatásai azokra a közösségekre, ahol megjelentek: a kisebb bűnesetek gyakorisága megnőhet, de minden közösségben mást és mást tapasztaltak.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Gambling című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A sorsjáték Magyarországon; HERMES Rt. Budapest, 1943
• Online és offline kaszinók. (Hozzáférés: 2022. május 20.)

 

Nézd meg a szerencsejáték címszót a Wikiszótárban!

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Szerencsejáték témájú médiaállományokat.

• Center for Gaming Research – A Nevadai Egyetem kutatási központja Las Vegasban
• Institute for the Study of Gambling and Commercial Gaming – szintén a Nevadai Egyetem kutatási intézete, Renoban
• A szerencsejáték-törvény módosítása magyarul és angolul
• Kázméri Kázmér: Kész vagyok. A baccaratról, és legenda-köréről, chemin de ferről, az alsósról, és mindarról, amit a kártya, mint szerencsejáték felölel; szerzői, Bp., 1921
• Szerencsejáték – szenvedély. A nemzetközi irodalom áttekintése; összeáll., jegyz. Lakatos Mária; Szerencsejáték Felügyelet, Bp., 1993
• Jóvátétel, mint a konfliktusfeloldó igazságszolgáltatás egyik formája / A büntetőeljárási jog reformja felé / A szerencsejáték társadalmi hatásai; szerk Lévai Miklós; Magyar Kriminológiai Társaság, Bp., 1993 (Kriminológiai közlemények)
• Szerencsejáték, társadalom, bűnözés; tan. Dános Valér et al.; BM Rendészeti Kutatóintézet, Bp., 1994
• Jánoska Antal: Szerencsejátékok. A kártyajátékok modern művészete; Lárky Bt., Bp., 1999
• Veér András–Erőss László: Fortuna szekerén... Szerencsejáték kultúra a magyar társadalomban és a játékszenvedély-betegség; Animula, Bp., 2000
• Havas Henrik: Vesztő hely. Hogyan veszítsünk el egyetlen éjszaka több milliót. A tiltott és legális szerencsejátékok világa; Alexandra, Pécs, 2003 (Tények és titkok)
• Bóc István: A szerencse titkai; ill. Kaján Tibor; 2. jav., bőv. kiad.; Typotex, Bp., 2004
• Nyereményjátékok minősítéséről és adózásáról; tan. Molnár Krisztián, Honyek Péter; Saldo, Bp., 2011 (Röviden szólva...)
• Kopányiné Mészáros Edda: Nyereményjátékok, promóciók adózásáról; Saldo, Bp., 2015 (Röviden szólva...)
• (Kis) magyar szerencsejáték-történeti kalauz; Szerencsejáték Zrt., Bp., 2016
• Kártya, lóverseny, kávéház. Palásthy Marcell szerencsejátékos hírlapíró cikksorozatai az 1920-as évekből; sajtó alá rend., bev., jegyz. Zeke Gyula; Balassi, Bp., 2018
• Felépülés a függőségből: szerencsejáték és szerhasználat; szerk. Petke Zsolt, Tremkó Mariann; Medicina, Bp., 2018
• Fekete Péter: Szerencsejáték életre-halálra; 2. jav., bőv. kiad.; ELTE PPK–L'Harmattan, Bp., 2019 (Sorsok és szenvedélyek)