Püspök Balog Zoltán: Magyar református püspök; korábban politikus, miniszter

Ez a szócikk a püspökről, korábban miniszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Balogh Zoltán (egyértelműsítő lap).

január 7. –) református püspök; korábban a második- és a harmadik Orbán-kormány minisztere.

Balog Zoltán
a Dunamelléki református egyházkerület püspöke
2012-ben
Született	1958. január 7. (66 éves) Ózd
Nemzetiség	magyar
Iskolái	Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona (–1976) Debreceni Református Hittudományi Egyetem (1978–1983, teológia) Tübingeni Egyetem (1987–1989) Bonni Egyetem (1993–1995) Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (–2002)
Felekezet	protestantizmus kálvinizmus
Püspökségi ideje 2021 – hivatalban
Előző püspök Következő püspök Szabó István
Díjak	a Köztársaság Elnökének Érdemérme (2011) a Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje csillaggal és vállszárnnyal (2013) a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal
Magyarország emberierőforrás-minisztere
Hivatali idő 2012. május 14. – 2018. május 17.
Előd	Réthelyi Miklós (a nemzeti erőforrások minisztereként)
Utód	Kásler Miklós
Politikai pályafutása
Párt	Fidesz
Választókerület	Fidesz országos lista (2006–2010) Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista (2010-2018)
A Wikimédia Commons tartalmaz Balog Zoltán témájú médiaállományokat.

2006-tól országgyűlési képviselő, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. 2012-től 2018-ig az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztere, 2003-tól 2021-ig a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója, majd a kuratórium elnöke. 2018-ban visszavonult a politikai tevékenységtől.

2021. január 25-től a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke, 2021. február 17-től a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke volt.

Zsinati elnöki pozíciójáról a Novák Katalin kegyelmezési ügyében játszott szerepe miatt 2024. február 16-án lemondott, de püspöki méltóságát és a Dunamelléki református egyházkerület vezetését megtartotta.

Ózdon született, Gyerekkorát egy borsodi bányászfaluban, Nekézsenyben töltötte, ahol édesapja református lelkész volt. Az általános iskola elvégzése után a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. A „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedő negyedik helyezettjeként a Szovjetunióba utazhatott, ahová apja sugallatára Bibliákat csempészett. Középiskolai tanulmányait 1976-ban fejezte be a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. 1976-tól 1977-ig betanított esztergályos volt a Diósgyőri Gépgyárban, 1979 és 1980 között gondnokként dolgozott a hosszúhetényi Katolikus Szociális Otthonban. Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián kezdte. 1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián református lelkészként végzett.

1983-tól 1987-ig Maglódon és öt szórványközségben szolgált lelkészként. Ezután két évig a Tübingeni Egyetem hallgatója volt. 1989 őszén tábori lelkészként az NDK-menekültek között szolgált. Ugyanettől az évtől a Magyarországi Németajkú Református Egyházközség beosztott lelkésze. 1989 és 1991 között teológiai akadémiai óraadó tanárként dolgozott, valamint vallástanár volt a Baár–Madas Református Gimnáziumban. Az Európai Egyházak Konferenciájának teológiai tanácsadója, 1992-től 1998-ig az Európai Protestáns Szabadegyetem elnökségi tagja volt. 1993 és 1995 között a Bonni Egyetemen tanult; 1993 és 1996 között a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársaként tevékenykedett. 1996-tól a Protestáns Fórum vezetője. Ugyancsak 1996-tól a Magyarországi Németajkú Református Egyházközség immáron megválasztott lelkésze. Lelkészi tevékenységét lelkészi jellege megőrzése mellett, országgyűlési képviselői összeférhetetlenség miatt szüneteltette 2006 és 2018 októbere között. 2000-től a Bethesda Alapítvány kurátora. Teológiai, egyházpolitikai, valamint közéleti konferenciák előadója. Hat – főként hitélettel kapcsolatos – műve jelent meg. 2002-ben a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (ma Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem) mentálhigiénés szakember diplomát szerzett.

2018-ban visszavonult a politikai tevékenységtől, saját állítása szerint azért, hogy újra, teljesen, az egyházi szolgálatnak szentelhesse magát.

2019 nyarán a református egyház kategorikusan elutasította azokat a sajtótámadásokat, miszerint zsinata Balog miatt, és nem a gyesre/gyedre menő lelkésznők és lelkészek diszkriminálása megszüntetése végett módosította volna a szabályait. Tájékoztatásuk szerint Balog politikusi pályafutása ellenére is megfelelt az egyház korábbi, a változtatás előtti szabályának, miszerint csak az lehet püspök, aki „legalább 10 évi folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik”.

2020. november 5-én a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspökévé választották.

2021. január 25-én történt beiktatásán vette át hivatalosan a püspöki hivatalt elődjétől, Bogárdi Szabó Istvántól, aki 18 éven keresztül vezette az egyházkerületet. Eskütételét követően legsürgetőbb feladatának a közösségek megerősítését nevezte. A korábbi miniszteri szolgálata és a ráváró püspöki szolgálat közti különbséget így fogalmazta meg:

„Az egyházban nem szeretjük valamifajta politikai korrektség jegyében elhallgatni vagy átcsomagolni azt, amit igazságnak ismertünk fel. A reformátori és bibliai örökséghez híven a lehető legnagyobb őszinteségre van szükség.”

Balog püspökké szentelésére 2021. május 24-én került sor a Pest megyei Nagykőrösön. "Nem ti vagytok az enyémek, hanem én vagyok a tiétek" – hangsúlyozta székfoglaló beszédében.

A két esemény között, 2021. február 17-én, a Magyarországi Református Egyház frissen választott, új összetételű, zsinata új lelkészi és világi elnököt választott. A lelkészi elnökségre Balog és Fekete Károly, a Tiszántúli Református egyházkerület püspöke vállalta a jelölést. A 97 érvényes szavazatból 33-at kapott Fekete Károly, míg 64-et Balog Zoltán, így ő lett a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnöke.

3 év után, 2024. február 16-án a Novák Katalin kegyelmezési ügyében játszott szerepe miatt lemondott a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökségéről. Püspöki méltóságát és a Dunamelléki református egyházkerület vezetését azonban megtartotta, bár a református egyház vezetői között is voltak, akik szerint Balog a személyes hibáját védve ezzel a református egyházra húzta a kegyelmi botrányt. Balog Zoltán magát védve arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor megengedte, cselekedjen a belátása szerint.

 

1990-től 1993-ig a Fidesz országgyűlési frakciója szakértője volt. Az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban miniszterelnöki főtanácsadóként dolgozott, ezután 2002-től 2003-ig a Köztársasági Elnöki Hivatalban a társadalompolitikai főosztályt vezette. 2003-tól a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója, majd a kuratórium elnöke volt, melyről 2021. január 31-én lemondott. Országgyűlési képviselő, 2006-tól 2010-ig az Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottság elnöke volt. 2009-től a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke.

2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012. május 14-től 6 éven keresztül az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A közoktatás átszervezésének keretében 2012. augusztus 31-én megalapította a Klebelsberg Központot. Az ő javaslatára döntött a kormány a vidéki lelkipásztorok jövedelemkiegészítéséről, kezdeményezésére lett újra munkaszüneti nap a nagypéntek.

A magyar Raoul Wallenberg Emlékbizottságnak 2012 óta tagja.

2014-ben a Kossuth Rádió interjújában kijelentette, hogy "Magyarországról nem történt roma deportálás, a magyar cigányokat Ausztriából vitték el." Ezért a kijelentésért 9 hónap múlva nyilvánosan bocsánatot kért.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke.

Nős, öt gyermek édesapja, 9 unokája van. Első feleségétől 1989-ben vált el. Felesége Révész Judit egyetemi adjunktus, akivel 1990 óta élnek együtt. Öt gyermekéből négy lány: Anna, Veronika, Eleonóra és Réka, valamint van egy fia, Ádám.

Szülei, Balog Zoltán, református lelkész és felesége Balogné Tapolyai Margit adtak otthont 1981-es megalakulásakor a Református Iszákosmentő Missziónak (RIM). Édesapja 1985-től Budapesten, főállású lelkészként, mint a RIM vezetője folytatta munkáját. Feleségével több mint két évtizedig, haláláig, dolgozott a misszióban a szenvedélybetegekért.

Édesapja a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Borsod megyei szervezőtitkára volt.

• „Sok mindent nem jól csinálunk, de akik imádkoznak, arra kérik a mindenható Istent, a megváltót, hogy igazítsa ki, adjon jó tanácsokat, hogy jó irányba menjenek a dolgok.” (2016. augusztus 4. – a magyar baptisták 4. világtalálkozójának debreceni záró istentiszteletén)
• „Számomra a liberalizmus nem szitokszó, ám én a libertas Christi talaján állok”
• „Bár elítélem a rasszizmus minden formáját, és azokat, akik e nézeteket terjesztik, nem mondhatunk le azokról az elkeseredett emberekről, akiket megtévesztenek.”

• A Hold utcai németajkú protestáns templom újjáépítésének kezdeményezője, mely 2003-ban rehabilitáció kategóriában Építészeti Nívódíjat kapott
• Pro Ecclesia Díj (2000) (Nagyvárad)
• Az Európai Protestáns Szabadegyetem elnökségi tagja (1993–2003)
• A Bethesda Gyermekkórház Alapítvány kurátora (1999 óta)
• 2011 októberében A Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetésben részesült
• A magyar Raoul Wallenberg Emlékbizottság tagja (2012)
• A Német Szövetségi Köztársaság Nagy érdemkereszt csillaggal és vállszalaggal kitüntetése a német-magyar kapcsolatok ápolásáért és a kisebbségek és emberi jogok védelme terén végzett tevékenysége elismeréseként (2013)
• Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje (2018)
• Szent György-díj (2018)
• Maglód díszpolgára (2018)
• Tőkés László-díj (2019)
• A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2020)

• "Álljatok meg a hitben!". Pohárcsere után. Bizonyságtétel a keresztyén életről; Református Zsinati Iroda, Bp., 1985
• Mitarbeiter des Zeitgeistes? Die Auseinandersetzung über die Zeitgemä♯heit als Kriterium kirchlichen Handelns und die Kriterien theologischer Entscheidungen in der Reformierten Kirche Ungarns, 1967–1992. Eine Dokumentation; szerk. Gerhard Sauter; Lang, Frankfurt, 1997 (Beiträge zur theologischen Urteilsbildung)
• Mélység és magasság. Balog Zoltánnal beszélget Halász Zsuzsa; Kairosz, Bp., 2006 (Miért hiszek?)
• Mert tiéd az ország I. Balog Zoltán válogatott igehirdetései; szerk. Révész Judit, Bíró Éva; Barankovics Alapítvány, Bp., 2017
• Mert tiéd az ország II. Balog Zoltán válogatott politikai beszédei; szerk. Révész Judit; Barankovics Alapítvány, Bp., 2017
• Nem csak kenyérrel… Beszédek, imádságok, írások koronavírus idején; Kairosz, Bp., 2020

• Szerelmes földrajz – Balog Zoltán (2014)
• Őszintén – Balog Zoltán (2019)

• MTI Ki kicsoda 2006. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2005.  

• Balog Zoltán hivatalos honlapja
• Balog Zoltán honlapja
• Nem szeretnék moralizálni – interjú Balog Zoltán felzárkózási államtitkárral (Origó, 2010. december 27.)