Phobos: A Mars holdja

A „Phobos” lehetséges további jelentéseiről lásd: Phobos (egyértelműsítő lap).

A Mars felszíne és a Phobos közötti távolság mindössze 5760 km. Összehasonlításképpen: bolygónk és a Hold között 378 000 km ez a távolság. A Phobos méretei: 27,0×21,6×18,8 km, tömege 1,08×10¹⁶ kg, közepes sűrűsége 1,9 g/cm³. Mars körüli ellipszis alakú pályájának excentricitása 0,0210, fél nagytengelye 9382 km. A pályasíkja csaknem egybeesik a bolygó keringési síkjával. A Phobos gyorsabban kering, mint ahogy a Mars egyszer megfordul a tengelye körül. A Marsot 7 h 39 m alatt kerüli meg, vagyis naponta háromszor, eközben kétszer kel fel a nyugati és kétszer nyugszik le a keleti égbolton.

Phobos
A Mars Reconnaissance Orbiter képe a Phobosról 2008. március 23-án
Felfedezése
Felfedező	Asaph Hall
Felfedezés ideje	1877. augusztus 18.
Felfedezés helye	United States Naval Observatory
Névadó	Phobosz
Pályaadatok
Epocha	J2000
Fél nagytengely	9377,2 km
Pálya excentricitása	0,0151
Orbitális periódus	0,31891023 nap (7 óra 39,2 perc)
Átl. pályamenti sebesség	2,138 km/s
Inklináció	1,093° (a marsi egyenlítőhöz) 26,04° (az ekliptikához)
Központi égitest	Mars
Fizikai tulajdonságok
Méret	26,8 × 22,4 × 18,4 km
Átlagos átmérő	22,5 km
Átlagos sugár	11,1 km (0.002 1 földnyi)
Felszín területe	~6100 km²
Térfogat	5680 km³
Tömeg	1,072·1016 kg
Átlagos sűrűség	1,887 g/cm³
Felszíni gravitáció	0,0084–0,0019 m/s² (8,4-1,9 mm/s²) (860-190 µg)
Szökési sebesség	11,13 m/s (40 km/h)
Forgási periódus	szinkron
Forgási sebesség	11,0 km/h
Tengelydőlés	0°
Albedó	0,071
Felszíni hőmérséklet	~233 K
Látszólagos fényesség	11,8
A Wikimédia Commons tartalmaz Phobos témájú médiaállományokat.
WL entity
Sablon • Wikidata • Segítség

Tulajdonképpen a Phobos és társa, a Deimos is aszteroidák, amiket a Mars gravitációja fogott be. Mindkét hold a nevét Mars görög megfelelőjének, Arész hadistennek fiairól kapta, bár ezek latin megfelelői Timor és Metus lennének.

Az árapály-erők hatására a hold keringése kötött, vagyis a Phobos mindig ugyanazt az oldalát fordítja a bolygó felé (ahogy a Föld Holdja is). Ugyanezek az erők állandóan fékezik a Phobos mozgását, így a Marstól való távolsága egyre csökken, 100 év alatt mintegy 2 méterrel. Mintegy 30-50 millió év múlva a hold a bolygó felszínére zuhanna, ám előtte darabokra törik, ami a Mars körül egy gyűrűt fog létrehozni.

A holdat vastag porréteg borítja, amit regolitnak nevezünk. Ennek sötétszürke színe élesen elüt a Mars vörös színű felszínétől. A hold a rá vetődő fény 6%-át veri vissza. Felszínét különböző méretű becsapódásos kráterek tarkítják. Az ütközések erejét jól jellemzi az, hogy felszíndarabok váltak le róla. A Phobos felületén megfigyelhetők néhány kilométer hosszú, 100–200 méter széles, 20 méter mély barázdák. Becsapódással keletkezett a hold legnagyobb krátere, a Stickney-kráter. A becsapódáskor felszabaduló hő megolvasztotta a felszín alatti kőzeteket, amelyek így részben kitöltötték a mélyedéseket.

A legújabb kutatási eredmények szerint nem becsapódás hozta létre a Phobos felszínén található barázdákat, mert azok kora jelentős ingadozást mutat. A legfiatalabb barázdák ugyanis maximum néhány millió évesek. Azokat a Mars és a Phobos között zajló árapály erők hozták létre, ami a hold szétszakadásához fog vezetni. Ugyanis a Phobos belső szerkezete sokkal szivacsosabb, mint korábban gondolták. Valószínűleg viszonylag szorosan egymáshoz illeszkedő darabokból állhat, így szétszakadása könnyebben megtörténik.

A Phobos időről időre árnyékot vet a Marsra, részleges napfogyatkozást okozva. Mivel az égitest látszólagos mérete a Napéhoz viszonyítva túl kicsi, sosem lehet teljes a napfogyatkozás. A holdak pályája gyakorlatilag egybeesik bolygójuk, a Mars keringési síkjával (csupán 1,08°-os eltérés van). Így jóval gyakrabban kerül a Nap és Mars közé valamelyik hold, ellentétben a Föld-Hold rendszerrel, ahol jóval nagyobb, 6,687° az eltérés.

 

 

• Mars' moon Phobos is slowly falling apart, 2015-11-10