Pátra

A város a Peloponnészosz északi részén, az 1926 méter magas Panahaiko hegy lábánál, a Pátrai-öböl partján helyezkedik el. A város 215 km-re fekszik Athéntól, 94 km-re Pürgosztól, 134 km-re Korinthosztól és 144 km-re Tripolitól. A legfontosabb folyó a közelben a Glafkosz, mely a Panakhaikó hegyen ered, és a városon keresztül ömlik a tengerbe. A nagy esésű folyó 1925 óta szolgál energiával a környező falvaknak. Itt épült az ország legelső vízerőműve is. A folyó ivóvízként is szolgál Pátra lakosainak.

A görög mítoszok szerint – amelyről Pauszaniasz Periégétész írt – három település egyesüléséből jött létre. Ezek közül Aroét és Antheiát Eumélosz alapította, később kettőjük között alakult Messzatisz, amelyek végül összeolvadtak. Eumélosz mítosza arra utal, hogy ezen a környéken kezdődött az akhaiai földművelés.

A város helyén már időszámításunk előtt 3000 évvel is létezett egy kisebb település. A mükénéi uralom alatt (Kr. e. 1580-1100) a település kisebb virágzásnak indult. Kr. e. 280 után és a római hódítás előtt a település fontos szerepet játszott a második Akháj Szövetség megkötésében más településekkel együtt. Kr. e. 14-ben Augustus császár római kolóniát alapított a város helyén, így a római korban a település egyszerű mezőgazdaságból élő faluból fontos kikötővárossá nőtte ki magát. Krisztus után a város fontos keresztény központtá vált, majd a Római Birodalom kettéválása után is megőrizte fontosságát mint kikötőváros. 1204-ben a keresztes hadjárat során lovagok megalapították az Akháj Fejedelemséget, melynek a város is a része lett. 1430-ban az Oszmán Birodalom leigázta Bizáncot, így hamarosan az Akháj fejedelemség is török kézre került. Ezután Velence és Genova számos támadást intézett a törökök ellen a város visszafoglalása érdekében, de Pátra 1828-ig török kézen maradt. Ekkor a francia expedíciós hadtest segítségével a város felszabadult, majd gyorsan a független Görögország második legfontosabb városává vált. A 20. század elején gyors fejlődésnek indult, és Pátra lett az első görög város ahol megjelent az utcai világítás is. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek, majd a második világháború alatt olasz és német csapatok szállták meg.

Napjainkban a város jelentős idegenforgalommal bír. Ezt szolgálja a sok szálloda és a szórakozóhelyek. Nevezetességei között van a város fölé emelkedő török kori erőd és a gyönyörű Szent András Székesegyház. Továbbá nevezetes a 2004-ben épült Peloponnészoszt és Közép-Görögországot összekötő monumentális híd, mely a város mellett ível át a Korinthoszi-öblön. Januárban a városban kerül megrendezésre a Pátrai Karnevál, melyen artisták, zenészek és különböző mutatványosok lépnek fel. Az eseményt már 160 éve minden évben megrendezik a városban. Továbbá híres még a Pátrai Nemzetközi Fesztivál, melynek során színdarabok és musicaleket tekinthetünk meg minden nyáron töménytelen mennyiségben. A kulturális életet szolgálja a város számos galériája, könyvtára és színháza, köztük a híres Apolló Színház. A város 2006-ban Európa kulturális fővárosa lett.

•   Bydgoszcz, Lengyelország
•   Chișinău, Moldova
•   Bari, Olaszország
•   Ancona, Olaszország
•   Gjirokastër, Albánia
•   Split, Horvátország
•   Reggio Calabria, Olaszország
•   Limassol, Ciprus
•   Craiova, Románia
•   Banja Luka, Bosznia-Hercegovina
•   Famagusta, Ciprus
•   Saint-Étienne, Franciaország
•   Debrecen, Magyarország

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Patras című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• https://web.archive.org/web/20060813140826/http://www.patras.gr/
• https://web.archive.org/web/20110324195303/http://gogreece.about.com/od/citiestowns/a/patrasgreece06.htm

• Hivatalos honlapja
• A pátrai karnevál honlapja (görögül és angolul)
• Pátra, Európa kulturális fővárosa 2006-ban (görögül és angolul)
• Pátrai kalauz
• Video about Patras Carnival from Travel Channel videó a pátrai karneválról
• Videó a kulturális főváros projektről