Koblenz egy német város Rajna-vidék-Pfalz tartomány északi részén.
Mainz és Ludwigshafen után a harmadik legnagyobb város a tartományban. A Koblenz-Landau Egyetem koblenzi egyetemvárosa itt található. Németország legrégebbi települései közé tartozik, kb. kétezer éves.
Koblenz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Rajna-vidék-Pfalz | ||
Járás | Rajna-vidék-Pfalz | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 805 | ||
Polgármester | Joachim Hofmann-Göttig (SPD) | ||
Irányítószám | 56001-50077 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | KO | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 115 268 fő (2022. dec. 31.) | ||
Népsűrűség | 1 096,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 64,7 m | ||
Terület | 105,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 50° 21′ 35″, k. h. 7° 35′ 52″, k. h. 7° 35′ 52″ | |||
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén | |||
Koblenz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Koblenz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
E település lakosaival települt újjá Magyarszentmiklós 1744-ben.
A város eredeti latin Confluentes neve („Az Összefolyók”) a római uralom emlékét őrzi. város fekvéséből következett. Az ún. Német Saroknál itt torkollik a Mosel folyó a Rajnába. Ebből a névből alakult ki később Koblenz neve.
A Rajnai-palahegység (Rheinisches Schiefergebirge) közepén fekszik, a Rajna és a Mosel találkozásánál. 1926-ig németül Coblenznek írták. 1962-ben a lakosok száma meghaladta a százezret. A legközelebbi nagyvárosok Bonn és Mainz.
A várost még a rómaiak alapították, akik az első század eleje óta erődítményekkel védték a moseli átkelőhelyeket. A város fejlődését elsősorban földrajzi fekvésének köszönhette, mivel a Koblenz körzetéhez tartozó folyók - a Rajnán és a Moselen kívül a Lahn is - a várostól nem messze ömlenek a Rajnába és hajózhatók.
Eredetileg a Mosel mentén húzódó óváros a középkorban déli és keleti irányba terjeszkedett, és ez időben a városban több jelentős román stílusú templom is épült.
1018-ban II. Henrik császár a város feletti felségjogot a trieri érseknek adományozta és idővel Koblenz az érsekek (Fülöp Kristóf és Kelemen Vencel) és a német választófejedelem székhelye is lett. A 13. században a német lovagrend igazgatási épületeket emelt a városban, 1344-ben pedig már híd vezetett át a Moselen, a későbbi századokban pedig az egyházi épületeken kívül sok szép világi épület (céh házak, nemesi udvarházak) is készültek a kornak éppen megfelelő stílusban. A város további fejlődése pedig főként a 18. század második felére esik.
1815-ben, a napóleoni háborúk után a város a Porosz Királysághoz került és az ország legnagyobb erődítményévé épült ki, mely a Rajna melletti királyi kastélytól délre kiindulva a Moselig vezetett. Az erődítményt csak 1891-ben, a század végén bontották le, mely lehetővé tette a város további terjeszkedését is. A Rajna mellett hosszan elnyúló sétányt alakítottak ki és szállodákat építettek, és a város fekvésének is köszönhetően fokozatosan növekedésnek indult az idegenforgalom is.
A várost a második világháború súlyos pusztításait követően nagyrészt modern stílusban építették újjá.
Itt született Thomas Anders.
A várost érinti az A61-es és az A48-as autópálya.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Koblenz, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.