Katicabogárfélék: Rovarcsalád

A világszerte nagyjából hatezer fajt számláló csoportnak Európában 207, Magyarországon 90 képviselője él.

Katicabogárfélék
Evolúciós időszak: kréta–holocén PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Cucujiformia Öregcsalád: Lapbogárszerűek (Cucujoidea) Család: Coccinellidae Latreille, 1807
Alcsaládok
Szerecsenkata-formák (Chilocorinae) Félbödeformák (Coccidulinae) Katicaformák (Coccinellinae) Bödeformák (Epilachninae) Bödiceformák (Scymninae) Ortaliinae Sticholotidinae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Katicabogárfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Katicabogárfélék témájú kategóriát.

Változatos életmódot élő fajok tartoznak a családba, a csoportban mezőgazdasági kártevők és a biológiai védekezésben használt fajok is előfordulnak, de a fajok többsége gazdasági szempontból közömbös.

A katicabogarak hossza fajtól függően változó: 1,5-12 milliméter közötti. A színezetük is különböző, rendszerint élénk színeik (narancssárga, vörös, sárga, fekete) kontrasztos mintázatot alkotnak. A feltűnő (aposzematikus) mintázat a bogár kellemetlen ízére figyelmezteti a ragadozókat. Nem mindegyik katicabogárfaj pettyes, vannak csíkosak és egyszínűek is. Testük a fajok többségénél csupasz, fényes, de vannak többé-kevésbé szőrözött fajok is (pl. bödiceformák).

A katicabogarak zöme ragadozó életmódot folytat, nagy részük főként levéltetvekkel táplálkozik, egyes csoportok atkákat, pajzstetveket, liszteskéket fogyaszt. De a katicabogarak nagy többsége nem préda-specifikus, minden alkalmas méretű állatot elfogyasztanak. A ragadozó fajokon kívül vannak lisztharmatgombákkal táplálkozó, valamint növényeket fogyasztó katicabogarak is (bödeformák), melyek táplálkozásukkal termesztett növényeinken kárt is okozhatnak (pl. lucernaböde). Táplálékhiány esetén a lárvák kannibalizmusra is kényszerülhetnek, illetve gyakorta előfordul, hogy egyes katicafajok a család más tagjainak lárváit fogyasztják.

A magyarországi fajok a telet imágó alakban vészelik át, leggyakrabban avar, fakéreg, fűcsomók, vagy a talaj védelmében. Előfordul, hogy egyes fajok (pl. harlekinkatica) mesterséges létesítményekbe, lakásokba vonul telelőhelyet keresni, ilyenkor óriási tömegben verődhetnek össze, mely az emberek számára kellemetlenséget, sőt egészségügyi problémákat is jelenthet.

A kifejlett egyedek körülbelül egy évig élnek.

Ha a katicabogarakat támadás éri, reflexes „vérzés” megindításával védekeznek. Ilyenkor a lábaik ízületein keresztül vérnyirok szivárog ki. Ez a folyadék kellemetlen ízű anyagokat (coccinellin, adaliin, propylein) tartalmaz, ami elriasztja a hangyákat és a madarakat.

A fajok többségének évente egy nemzedéke van, de vannak több generációt képző fajaink is. A párzási időszak tavasszal és nyáron van. A peték száma fajtól függően különböző: 3-300 között. A petéből 5-8 nap múlva kelnek ki a lárvák.

• Félbödeformák (Coccidulinae) Weise, 1901
  • Coccidula Kugelann, 1798
    • nádi félböde (Coccidula rufa) (Herbst, 1783)
    • mocsári félböde (Coccidula scutellata) (Herbst, 1783)
  • Rhyzobius Stephens, 1829
    • szalagos félböde (Rhyzobius chrysomeloides) (Herbst, 1792)
    • félholdas félböde (Rhyzobius litura) (Fabricius, 1787)
  • Tetrabrachys Kapur, 1948
    • pusztai földiböde (Tetrabrachys connatus) (Creutzer, 1796)
• Bödiceformák (Scymninae) Mulsant, 1846
  • Hyperaspis Chevrolat, 1837
    • mezei szerecsenböde (Hyperaspis campestris) (Herbst, 1783)
    • egyszínű szerecsenböde (Hyperaspis concolor) (Suffrian, 1843)
    • homoki szerecsenböde (Hyperaspis erythrocephala) (Fabricius, 1787)
    • vállcseppes szerecsenböde (Hyperaspis pseudopustulata) Mulsant, 1853
    • négycseppes szerecsenböde (Hyperaspis quadrimaculata) Redtenbacher, 1843
    • tojásdad szerecsenböde (Hyperaspis reppensis) (Herbst, 1783)
  • Clitostethus Weise, 1885
    • liszteske-bödice (Clitostethus arcuatus) (Rossi, 1794)
  • Nephus Mulsant, 1846
    • kétpettyes törpebödice (Nephus bipunctatus) (Kugelann, 1794)
    • kétjegyes törpebödice (Nephus bisignatus claudiae) Fürsch, 1984
    • feketés törpebödice (Nephus nigricans) (Weise, 1879)
    • négyfoltos törpebödice (Nephus quadrimaculatus) (Herbst, 1783)
    • korongfoltos törpebödice (Nephus redtenbacheri) (Mulsant, 1846)
    • Ulbrich-törpebödice (Nephus ulbrichi) Fürsch, 1977
  • Scymniscus Dobrzhanskiy, 1928
    • halványfoltos törpebödice (Scymniscus anomus) (Mulsant et Rey, 1852)
    • Horion-törpebödice (Scymniscus horioni) (Fürsch, 1965)
    • korzikai törpebödice (Scymniscus semirufus) (Weise, 1885)
  • Scymnus Kugelann, 1794
    • ostoros bödice (Scymnus flagellisiphonatus) Fürsch, 1970
    • sziki bödice (Scymnus sacium) Roubal, 1928
    • fekete bödice (Scymnus ater) Kugelann, 1794
    • sárgavégű bödice (Scymnus haemorrhoidalis) Herbst, 1797
    • gesztenyebarna bödice (Scymnus limbatus) Stephens, 1832
    • barna fenyvesbödice (Scymnus abietis) (Paykull, 1798)
    • sárgafejű bödice (Scymnus auritus) Thunberg, 1795
    • csúcsfoltos bödice (Scymnus ferrugatus) (Moll, 1785)
    • gömbölyded bödice (Scymnus fraxini) Mulsant, 1850
    • kis fenyvesbödice (Scymnus impexus) Mulsant, 1850
    • sárgás bödice (Scymnus silesiacus) Weise, 1902
    • négyfoltos bödice (Scymnus subvillosus) (Goeze, 1777)
    • varratsávos bödice (Scymnus suturalis) Thunberg, 1795
    • kis kerekbödice (Scymnus apetzi) Mulsant, 1846
    • széleslábú bödice (Scymnus doriae) Capra, 1924
    • feketecombú bödice (Scymnus femoralis) (Gyllenhal, 1827)
    • közönséges bödice (Scymnus frontalis) (Fabricius, 1787)
    • vállfoltos bödice (Scymnus interruptus) (Goeze, 1777)
    • négycseppes bödice (Scymnus magnomaculatus) Fürsch, 1958
    • nagyfoltos bödice (Scymnus marginalis) (Rossi, 1794)
    • fekete fenyvesbödice (Scymnus nigrinus) Kugelann, 1794)
    • vörösfoltos bödice (Scymnus rubromaculatus) (Goeze, 1777)
    • pontsoros bödice (Scymnus schmidti) Fürsch, 1958
    • nagy kerekbödice (Scymnus suffrianioides apetzoides) Capra et Fürsch, 1967
  • Stethorus Weise, 1885
    • atkász bödice (Stethorus pusillus) (Herbst, 1797)
• Szerecsenkata-formák (Chilocorinae) Mulsant, 1846
  • Chilocorus Leach, 1815
    • szalagos szerecsenkata (Chilocorus bipustulatus) (Linnaeus, 1758)
    • vesefoltos szerecsenkata (Chilocorus renipustulatus) (Scriba, 1791)
  • Exochomus L. Redtenbacher, 1843
    • négyfoltos szerecsenkata (Exochomus quadripustulatus) (Linnaeus, 1758)
  • Parexochomus Barovskij, 1922
    • egyszínű szerecsenkata (Parexochomus nigromaculatus) (Goeze, 1777)
  • Platynaspis L. Redtenbacher, 1843
    • négypettyes szerecsenkata (Platynaspis luteorubra) (Goeze, 1777)
• Katicaformák (Coccinellinae) Latreille, 1807
  • Adalia Mulsant, 1846
    • kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata) (Linnaeus, 1758)
    • rajzos katica (Adalia conglomerata) (Linnaeus, 1758)
    • tízpettyes katica (Adalia decempunctata) (Linnaeus, 1758)
  • Anatis Mulsant, 1846
    • szemfoltos katica (Anatis ocellata) (Linnaeus, 1758)
  • Anisosticta Chevrolat, 1836
    • tizenkilencpettyes katica (Anisosticta novemdecimpunctata) (Linnaeus, 1758)
  • Aphidecta Weise, 1893
    • sárga katica (Aphidecta obliterata) (Linnaeus, 1758)
  • Calvia Mulsant, 1850
    • tízcseppes füsskata (Calvia decemguttata) (Linnaeus, 1767)
    • tizennégycseppes füsskata (Calvia quatuordecimguttata) (Linnaeus, 1758)
    • tizenötcseppes füsskata (Calvia quindecimguttata) (Fabricius, 1777)–
  • Ceratomegilla Crotch, 1873
    • alhavasi katica (Ceratomegilla notata) (Laicharting, 1781)
    • bogáncskatica (Ceratomegilla undecimnotata) (Schneider, 1792)
  • Coccinella Linnaeus, 1758
    • csarabkatica (Coccinella hieroglyphica) Linnaeus, 1758
    • hangyászkatica (Coccinella magnifica) Redtenbacher, 1843
    • ötpettyes katica (Coccinella quinquepunctata) Linnaeus, 1758
    • hárompettyes katica (Coccinella saucerottii) Mulsant, 1850
    • hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) Linnaeus, 1758
    • sziki tizenegypettyes katica (Coccinella undecimpunctata tripunctata) Linnaeus, 1758
    • közönséges tizenegypettyes katica (Coccinella undecimpunctata undecimpunctata) Linnaeus, 1758
  • Coccinula Dobzhansky, 1925
    • feketesárga katóka (Coccinula quatuordecimpustulata) (Linnaeus, 1758)
    • oldalsávos katóka (Coccinula sinuatomarginata) (Faldermann, 1837)
  • Halyzia Mulsant, 1846
    • tizenhatcseppes füsskata (Halyzia sedecimguttata) (Linnaeus, 1758)
  • Harmonia Mulsant, 1850
    • harlekinkatica (Harmonia axyridis) (Pallas, 1773)
    • négypettyes katica (Harmonia quadripunctata) (Pontoppidan, 1763)
  • Hippodamia Chevrolat, 1837
    • hétfoltos katica (Hippodamia septemmaculata) (DeGeer, 1775)
    • mocsári katica (Hippodamia tredecimpunctata) (Linnaeus, 1758)
    • tizenhárompettyes katica (Hippodamia variegata) (Goeze, 1777)
  • Myrrha Mulsant, 1846
    • tizennyolccseppes füsskata (Myrrha octodecimguttata) (Linnaeus, 1758)
  • Myzia Mulsant, 1846
    • sávos füsskata (Myzia oblongoguttata) (Linnaeus, 1758)
  • Oenopia Mulsant, 1850
    • rózsás katica (Oenopia conglobata) (Linnaeus, 1758)
    • fekete katica (Oenopia impustulata) (Linnaeus, 1760)
    • bokorerdei katica (Oenopia lyncea agnatha) (Rosenhauer, 1847)
  • Propylea Mulsant, 1846
    • tizennégypettyes füsskata (Propylea quatuordecimpunctata) (Linnaeus, 1758)
  • Psyllobora Chevrolat, 1836
    • huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata) (Linnaeus, 1758)
  • Sospita Mulsant, 1846
    • húszcseppes füsskata (Sospita vigintiguttata) (Linnaeus, 1758)
  • Tytthaspis Crotch, 1874
    • tizenhatpettyes katica (Tytthaspis sedecimpunctata) (Linnaeus, 1761Linnaeus, 1760)
  • Vibidia Mulsant, 1846
    • tizenkétcseppes füsskata (Vibidia duodecimguttata) (Poda, 1761)
• Bödeformák (Epilachninae) Mulsant, 1846
  • Cynegetis Chevrolat, 1836
    • pázsitfűböde (Cynegetis impunctata) (Linnaeus, 1767)
  • Henosepilachna Li, 1961
    • földitökböde (Henosepilachna argus) (Geoffroy, 1785)
    • magrugóböde (Henosepilachna elaterii) (Rossi, 1794)
  • Subcoccinella Agassiz, 1845
    • lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatuorpunctata) (Linnaeus, 1758)

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Fekete Zs. & Merkl O.: Coccinellidae housed in the Mátra Museum, Hungary, with a national checklist of the family (Coleoptera). - Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 34: 119-130, 2010.
• Phylogeny of the beetles.Christoph Benisch, 2010.

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
• Ismerd meg a harlekinkaticákat közelebbről, agraroldal.hu