Bregenz: Város Ausztriában, Vorarlberg tartomány székhelye

Bregenz város Ausztriában, Vorarlberg tartomány fővárosa.

Bregenz
Bregenz és a Boden-tó
Bregenz és a Boden-tó
Bregenz címere
Bregenz címere
Közigazgatás
OrszágBregenz: Fekvése, Éghajlata, Története Ausztria
TartományVorarlberg
JárásBregenzi járás
PolgármesterMichael Ritsch
Irányítószám6900
Körzethívószám05574
Forgalmi rendszámB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség29 620 fő (2023. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság427 m
Terület29,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Bregenz: Fekvése, Éghajlata, Története é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 9° 44′ 57″, k. h. 9° 44′ 57″
Bregenz weboldala
Bregenz: Fekvése, Éghajlata, Története
A Wikimédia Commons tartalmaz Bregenz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Bregenz: Fekvése, Éghajlata, Története 
Bregenz

427 m tengerszint feletti magasságban, a Boden-tó partján, Ausztria, Liechtenstein, Németország és Svájc négyeshatáránál fekszik.

Éghajlata

A Boden-tó hatásának következtében éghajlata enyhe, az átlaghőmérséklet itt télen és nyáron is 2-6 °C-kal magasabb mint a környező hegyekben. A meleg nyárnak köszönhetően a tó vize a városnál akár a 26 °C-ot is elérheti.

Története

Időszámításunk előtt 400 körül egy kelta törzs vándorol a vidékre, székhelyüket Brigantionnak nevezik. Időszámításunk előtt 15-ben a rómaiak Tiberius vezetésével elfoglalják a környéket, a várakat lerombolják, majd saját települést alapítanak Brigantium néven.

260-ban az alemannok elfoglalják és feldúlják Brigantiumot és a vidéket is. 610-12-ben ír-skót szerzetesek (Kolumban és Gallus) érkeznek, hogy az alemannokat és a rómaiakat keresztény hitre térítsék.

802. május 15-én említik először egy oklevélben Bregenz várát, amely egyúttal a tartomány legrégebbi írásos emléke is.

949 és 995 között él Szent Gebhard, Konstanz későbbi püspöke, Ulrich von Bregenz gróf fia. A 11. század végén a grófok építik fel Bregenz várát a Gebhard-hegyen, majd ők alapítják Mehrerau bencés kolostorát is.
1170 körül alapítják a középkori települést, amelyet azután városként oklevélben 1260-ban említenek első alkalommal. A várost a 15. század folyamán két részre osztják, amelyek 1451-ben, illetve 1523-ban a Habsburgok kezébe kerülnek.

1529-ben kapja a város I. Ferdinánd királytól a bregenzi grófok hermelines címerét, 1540-ben képviseli először székhelyként (Feldkirch mellett) a vorarlbergi rendeket. A 17. században több alkalommal is pestisjárvány pusztít a városban számos áldozatot követelve. Ez idő tájt alapítják a kapucinusok kolostorát, hozzák létre a gabonapiacot és kezdik építeni a mostani városházát is – megkezdődik Bregenz fellendülése.
A 18. század végén az innsbrucki kormány fennhatósága alá vonják, Bregenzbe kerül a tartományi közigazgatás központja. 1796-ban rövid időre francia csapatok szállják meg, amit 1800-ban egy újabb, féléves megszállás követ. Ezután Vorarlberg 1806-tól 1814-ig bajor fennhatóság alá kerül. 1814-ben a Párizsban aláírt szerződés alapján Bajorország lemond Ausztria javára Vorarlbergről.

A 19. században megnyílik az első kávéház, az első fürdők a Boden-tónál, majd 1860-ban Vorarlberg önálló tartománnyá válik saját közigazgatással, melynek székhelye Bregenz. Ugyanakkor a tartomány az innsbrucki helytartósághoz tartozik. A század második felében óriási fejlődés veszi kezdetét: megnyitják az első vasútvonalakat, kiépítik a tóparti fürdőhelyeket, megindul az iparosodás és a tavon a gőzhajózás, üzembe helyezik az első telegráfot és 1884-ben befejeződnek az Arlberg-alagút építési munkálatai is.

Az első világháborút követően 1918 és 1921 között többször is tervek merülnek fel Ausztria Németországhoz csatolására, de a párizsi békeszerződés megtiltja az ország függetlenségének feladását. Ugyanakkor 1919-ben Vorarlbergben egy népszavazáson a lakosság 80%-a támogatja, hogy kezdeményezzenek csatlakozási tárgyalásokat Svájccal. 1922-ben az ország a Népszövetség előtt ismételten megerősíti, hogy a békeszerződésnek megfelelően kitart a függetlensége mellett.

A második világháború idején náci megszállás alá kerül, 1945. május 1-jén szabadítják fel a szövetséges haderő francia csapatai. A háború után megkezdődik az újjáépítés, az államszerződés aláírását követően pedig Bregenz lesz Vorarlberg tartomány székhelye.

Bregenz: Fekvése, Éghajlata, Története 
Vorarlberg tartományi parlamentje
Bregenz: Fekvése, Éghajlata, Története 
Deuring Schlössle
Bregenz: Fekvése, Éghajlata, Története 
Martinsturm

Látnivalók

A Balaton és a Genfi-tó után Közép-Európa harmadik legnagyobb tava változatos programokat kínál a vizek szerelmeseinek a strandolástól a búvárkodáson, szörfözésen és vitorlázáson át a hajókirándulásokig. A hegyek között az időjárás hirtelen gyökeresen megváltozhat, ezért a balesetek elkerülésére a tóparton viharjelző rendszer üzemel.

  • Pfänder

Bregenz hegye 1064 m magas, pazar kilátás nyílik a csúcsáról a tóra, a városra és környező hegyekre. Különleges élmény a madárbemutató, ahol láthatók baglyok, keselyűk, sasok is. Ugyanitt ingyenesen látogatható a vadaspark is, ahol az Alpok jellegzetes állataival lehet megismerkedni a mormotáktól a muflonokon át a vaddisznókig. A hegy a Pfänderbahn panorámakabinos felvonójával közelíthető meg a legkényelmesebben, mindössze 6 perc alatt.

  • Oberstadt

A sétálóutcáról a városkapun át közelíthetjük meg a 12. sz. végén alapított városrészt. Középkori hangulatú utcák és épületek repítenek vissza az időben. Itt látható a város jelképe, a Martinsturm, valamint a Thurn und Taxis palota és a hozzá tartozó park is, ideális hely a városnéző séta kipihenésére.

A világ egyik legkülönlegesebb szabadtéri színpadán 1946 óta zajlanak nyaranta fesztiváli előadások. A tóra épült színpad egyedülálló lehetőség a rendezőknek és felejthetetlen élmény a népes nézőseregnek. 1980-ban elkészült a modern kongresszusi központ és fesztiválpalota, így az előadásokat már nem fenyegetik az időjárás szeszélyei. A szabadtéri színpad elsősorban operáknak, a kongresszusi központ pedig balettelőadásoknak és színvonalas koncerteknek ad otthont.

Gazdaság

A földrajzi adottságok miatt az egész tartományban a hagyományos iparágak domináltak egészen a 20. század elejéig. A gazdag vízkészletek és a svájci kereskedők közelsége ideális körülményeket teremtett a textilipar számára. A 80-as, 90-es évekre viszont a távolkeleti és kelet-európai olcsó termékek kiszorították az itteni minőségi termékeket a piacról és csak néhány, különleges minőségi igényeket kielégítő vállalkozás tudott talpon maradni. Szintén jelentős volt a mezőgazdaságból (hagyományos alpesi gazdálkodás) élők aránya, de ez az iparág is visszaszorult, ugyanakkor még mindig híresek az itteni sajtok és egyéb tejtermékek. A 20. század végétől lendült fel az idegenforgalom, a város környékén a tó és az ünnepi játékok miatt hagyományosan a nyári szezon az erősebb, míg a környező hegyekbe a téli síszezonban érkezik több vendég. Jelenleg a szolgáltatások és a modern technológiai iparágak biztosítják a legtöbb munkahelyet.

Híres bregenziek

Testvérvárosai

Jegyzetek

További információk

Tags:

Bregenz FekvéseBregenz ÉghajlataBregenz TörténeteBregenz LátnivalókBregenz GazdaságBregenz Híres bregenziekBregenz TestvérvárosaiBregenz JegyzetekBregenz További információkBregenzAusztriaVorarlberg

🔥 Trending searches on Wiki Magyar:

MarosvásárhelyNapsugár (televíziós sorozat, 2022)Az emberi élet szakaszaiMoulin Rouge (Párizs)Till Attila (műsorvezető)BudapestJohn Fitzgerald KennedyReformációV. Ferdinánd magyar királyKálmán GyörgyNapTisztelet és Szabadság PártÁprilisi törvényekMagyar 2. hadseregMájus 1.Egész estés Disney-rajzfilmek listájaSzéchenyi lánchídRafaleMagyarország kormányfőinek listájaBelgiumNándorfehérvári diadalDániaHősök tereEnyedi ÉvaTranszneműségLatinovits ZoltánKaposvárJákob ZoltánHeiszler GabriellaUngár Péter (politikus)Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)Magyar történelemWładysław SzpilmanBabits MihályNewton törvényeiSzent-Györgyi AlbertBács-Kiskun vármegyeA következő három napNiki LaudaKeleti pályaudvarBabicsek BernátColor (együttes)PlatónÜveg (film)FasizmusZ generációInstagramA farm, ahol élünkAntall József (politikus, 1932–1993)Vitályos EszterTrianoni békeJáróka LíviaMagyar névnapok listája dátum szerintDeutsch Tamás (politikus)Telekom Veszprém KCWokeOrbán RáhelMezei zsurlóOroszországTiszaEurópai országok átlagfizetés alapjánOlimpiai játékokMagyar európai parlamenti képviselők listája (2019–2024)Azori-szigetekRendfokozatKézilabdaWinston Churchill (miniszterelnök)Karinthy FrigyesNagy Imre (miniszterelnök)A munka ünnepeMagyarország autópályáiA háromtest-problémaNemzetközi gépkocsijelek listájaCiprusi KöztársaságFC BarcelonaKínaNovák KatalinTestvérek (televíziós sorozat, 2021)Ukrajna🡆 More