Sʊfɩrɩ

Sʊfɩrɩ kɛ kpɛlɩ kpɛlɛkʊʊ tɛ pʊtʊ ɛ-ñʊʊ mayaɣ kɔyɔ 16 nɛ yʊsaɣ ñɩŋa yɔ S yɔ.

Ɛ-tɛ nɛ salɩkɔzɛnɩ waa tɛ kiŋ. Ɛtɛkɛ ñɩɣlɩm pɩyʊ weyi ɛwɛna wazaɣ piŋ yɔ, ɛfɛyɩ leleŋ nɛ ɛɛyɔlʊʊ lɩm taa. Pasɩma sʊfɩrɩ lɛ, kɩwɛ ɛzɩ sʊtʊ lɩm ɖɔmbɛyɛ nɛ kɩwɛ tɛtɛɛ wondu taa (sʊlɩfɩrɩ nɛ sʊlɩfatɩ taa) nɛ ɛkɛ ɖɔɖɔ ɛgbam, kɔzɩ kɔzɩ miŋ pʊŋ ageeta taa.

Sʊfɩrɩ
Sʊfɩrɩ

Pʊtʊ ɛnʊ ɛwɛ kɩjɛyɩɣ paa pʊtʊ wezuu weyi ɛ-tɛ, ɛlakɩ tʊmɩyɛ amini siziŋ hoka lʊlʊʊ tɛ, sɩstɛyɩnɩ waa nɛ metiyonini waa nɛ, pɩwɛ mbʊ lɛ, ɛwɛ sakɩyɛ yaɖɛ taa kʊlʊm taa. Sʊfɩrɩ sɩɣna halɩ ɖooo 90% nɛ palakɩna sʊlɩfɩrɩ siziŋ lɩm, pɩkɛ kiɖe pʊyʊ kɛ kpɛlɩ kpɛlɛkʊʊ tɛ. Palakɩ-ɩ nɛ tʊmɩyɛ piŋ anasaayɩ huɖe hɔɔlʊʊ taa (sʊlɩfɩrɩ siziŋ ɖɔm) (haɖaʊ nɔmɔʊ taa lɛ, 60%) nɛ kpɛŋgbɛsɩ tɩŋ kʊdɔmɩŋ hɔɔlʊʊ taa.

Palakɩna-kʊ nɛ tʊmɩyɛ sɔzɩŋ wondu ɖeɖe, tɔɔnasɩ kɩtɔsɩ ɛyaa tɛ ñɩnzɩ nɛ kpɩnaa tɛ, palakɩna ɖɔɖɔ hatʊ mʊtʊ, palakɩna ɖɔɖɔ fʊlɩyɩrɩ siziŋ lɩm. Palakɩ-ɩ nɛ tʊmɩyɛ ɖɔɖɔ nɛ polukina nazɩyʊ pee tɩm, loyuu taa lɩm lɩzɩɣ, palaka-ɩ nɛ tʊmɩyɛ ɖɔɖɔ maacɩsɩ ɖɩlaɖɛ taa, tɛtɛ ñɩtʊ kɔ.

Sʊfɩrɩ tomnaɣ yem tɛkɛ ñɩɣlɩm pɩyʊ nɛ ɛsɛ cɩŋ. Ɛ-tɛ miŋ nsʊlɩmɩyɛ wɛ kpɛdɩŋ tɩyɛ nɛ ñɔsɩ nzɩ sɩlɩɣ yɔ sɩwɩɣ ɛyaa ɛsɛ nɛ sɩcɛyɩɣ (sʊfɩrɩ tɛ tɩyɔkɩsɩdɩ SO2). Ɛɛyɔlʊʊ lɩm taa. Ɛjaɖɛ taa lɛ, ɛwɛ ɛgbam kɛ hɔɔlɩŋ weyi ɛ-taa papɩzɩɣ nɛ palɩzɩ-ɩ yɔ.

Tags:

🔥 Trending searches on Wiki Kabɩyɛ:

JustinienPɛrɩsanɩ kʊnʊŋKoffi OlomidéHarvard sukulɩ kɩtɛzʊʊPuyenezɛrɩTadɩyɛSaɣʊʊ tʊmɩyɛCʊcʊɖɛRiiyoodee SaanayirooSʊyɛdɩ1988KozoŋaHɩndɩ kʊnʊŋArɩzaɣ1951Ajɛyɛ ñʊŋ yɔɔ caɣʊʊ lɩmaɣzɩyɛ tɔmMinesootaa1907James CookMɔsɩkʊʊSigmund FreudPasifiki LɩŋamʋʋPaŋkɔkɩCambridge sukuli kɩtɛzʊʊLɔndrɩSamaɣ ñɩm lɩmaɣzɩyɛLaatriki miŋ19771901PaariiSudaanɩƉaakuɖe pombo1999BɛrɩlɩyɔmPɔlɔɔñɩFɩyɛɛnɩ2010Arabii-SahʊditiVishnuSiiniPeruuMahatma GandhiCaamaN̄ɩɣlɩm sikaPɛlizikiSansɩkrɩtɩ kʊnʊŋArzantiini (Argentine)TogoKɔsitaarikaCalɩm fɩɣa (Cœur)Mɩsɩkʋm fenaɣ1958PɔɔReich naatozo ŋgʊTemokraasiiChristophe ColombƐyʊ waɖɛTɩ maɣmaɣ tɛ wezuu caɣʊʊ tɔm maʊʊPɩɣyɩyaa lɩmaɣzɩyɛ tɩnaaYouMizigaaniiTakayaɣ hayʊʊCharlie ChaplinAngkorLɔsɩ AnzelɛsɩAgoza fenaɣONU ŋgbɛyɛAbɩɩjaŋ🡆 More