Tigrinya Nyelv: Nyelv
A tigrinya nyelv (saját elnevezése – a szakirodalomban használt átírással – təgray vagy təgrəñña) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágán a délnyugati sémi nyelvek etióp csoportjába tartozó, az arabbal közeli rokonságban álló nyelv, amelyet az Etióp-magasföld északi részén, Eritreában, valamint Tigré tartományban a mintegy 4 és félmillió fős keresztény földművelő lakosság beszél.
Eritreában az ország 1993-ban elnyert függetlensége óta hivatalos nyelv. A nyelvjárások közötti eltérések csekélyek, a déli nyelvjárások az amharához közelednek.
| Tigrinya | |
| Kiejtés | təgrəɲːa |
| Beszélik | Eritrea, Etiópia |
| Terület | Északkelet-Afrika, különösen az etiópiai Tigré tartomány |
| Beszélők száma | ~4,5 millió fő |
| Nyelvcsalád | Afroázsiai nyelvcsalád sémi ág délnyugati csoport etióp nyelvek tigrinya |
| Írásrendszer | etióp írás |
| Rang | n.a. |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Eritrea |
| Gondozza | nincs szabályozva |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | ti |
| ISO 639-2 | tir |
| ISO 639-3 | tir |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tigrinya nyelv témájú médiaállományokat. | |
Főbb jellemzői
Hangtan
A mássalhangzórendszer megőrizte a sémi torokhangokat. Az ún. emfatikus mássalhangzók glottalizált ejektív képzésűek. A /k/ és a és /q/ hang magánhangzók közötti helyzetben réshanggá válik. Eltérő sajátossága a többi sémi nyelvtől, hogy vannak labializált veláris mássalhangzók is: /kʷ/, /qʷ/ és /gʷ/. További jellemzője az egyszerű magánhangzó-harmónia. Lejegyzésére az etióp ábécé használatos.
Nyelvtan
A sémi nyelvekhez hasonlóan flektáló nyelv. Két nyelvtani nemet (hímnem és nőnem), viszont csak két nyelvtani számot (egyes és többes szám) különböztet meg. A nőnem jele -t; a többes számot kétféleképpen képezhetik: toldalékkal (pl. -at, -tat), avagy hajlítással (a szó belsejének megváltoztatásával, az arabhoz hasonló módon): ez az ún. tört többes szám, vagy a kettő kombinációjával. A nyelvtani viszonyítás kifejezésére elöljárószókat és névutókat is használnak. A fogalomköröket mássalhangzós gyökök jelölik, amelyek állhatnak kettő, három, négy és öt mássalhangzóból is.
Az igerendszerben az utóraggal képzett perfectum, valamint az elő-, illetve részben utóragos imperfectum szembenállása játszik fontos szerepet. Az előbbi alak a múltban lezajlott (befejezett), míg az utóbbi a jelenben éppen zajló eseményt jelöli. Az ige szótári alakja – a megszokott főnévi igenévvel ellentétben – a múlt idejű egyes szám 3. személy. Példa az imperfectum ragozására a säbärä (’tört’) ige:
| Személy | Egyes szám | Többes szám |
|---|---|---|
| 1. | ‘əsäbbər ’török’ | nəsäbbər ’törünk’ |
| 2. hímnem 2. nőnem | təsäbbər ’törsz’ təsäbri | təsäbru(ta) ’törtök’ təsäbra(ta) |
| 3. hímnem 3. nőnem | yəsäbbər təsäbbər | yəsäbru(ta) ’törnek’ yəsäbra(ta) |
A többi igeidőt összetett módon képzik.
A szóképzés történhet előképzőkkel, belső szótag kettőzésével (redupliláció), a belső magánhangzó megváltoztatásával, vagy ezek kombinációjával. A mondatok állítmánya az utolsó helyen áll; az alárendelt összetett mondatokban tagmondatainak sorrendje a magyaréhoz képest fordított: a mellékmondat megelőzi a főmondatot.
Források
- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973 , pp. 1402–1403.
Irodalom
- Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 338.
Külső hivatkozások
- Ethnologue-adatjelentés a tigrinya nyelvről
- Online tigrinya nyelvtanfolyam Archiválva 2016. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Tigrinya nyelv, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.